193522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humán proinzulint tartalmazó gyógyszertészeti készítmények előállítására

5 193522 6 hez, gyorsan lebontják azt. Ezek a betegek, ha egyáltalán inzulint kapnak, intravénás injekcióhoz vannak kötve. A szükséges ismé­telt intravénás injekciók a vénákra kifejtett ártalmas hatásuk miatt előnytelenek, előnyte­lenek továbbá azért is, mert fertőzést okozhat­nak. Ügy találtuk, hogy a humán proinzu­­lint ezek az inzulint bontó proteázok nem ha­sítják, így ez szubkután/injekcióval is adható. Stabilitása és a szervezet számára való hoz­záférhetősége elősegíti a természetes hormo­nális homoestasis fenntartását. Jelenlegi kutatások eredményeiből nyil­vánvaló, hogy a humán proinzulin eljut a célszövetekhez, például a zsírsejtekhez [Pod­­lecki és munkatársai, Diabetes, 31, 126/A (1982)]. Bár sejten belüli hatása moleku­láris szinten jelenleg még nem ismert, ezek az eredmények alátámasztják azt, hogy a hu­mán proinzulin aktív szerepet játszik, és szük­séges a természetes hormonális állapot fenn­tartásában. Schlüter és munkatársai (Diabetes, 31, 135/A (1982)] leírják, hogy a humán in­zulin receptorok kötőképessége növekedik humán proinzulin jelenlétében. Ez a megfigye­lés ismét alátámasztatja azt, hogy a humán proinzulin jelenléte elősegíti vagy visszaállít­ja a természetes hormonális állapotot. A találmány szerinti készítményeket a ter­mészetes hormonális homeostasis fenntartásá­ra, vagy ennek az állapotnak a megközelítésé­re cukorbetegnek természetesen a cukorbaj állapotának súlyossága szerint adagoljuk. Az adagolt mennyiség az adagolás módjától is függ. Végül is az adagolt készítmény meny­­nyiségét és az adagolás gyakoriságát a kezelő­orvos határozza meg. Általában azonban azt számítva, hogy 1 mg humán proinzulin 3,5 Egység humán inzulin-aktivitásnak felel meg, az adagolt humán proinzulin mennyisége test­súlykilogrammra és egy napra számítva 0,02 és 5 Egység humán inzulinnak felel meg, elő­nyösen 0,1 és 1 Egység/testsúlykilogramm/ /nap közötti mennyiségű humán inzulin aktivi­tásnak. A találmány szerinti készítményt parente­­rálisan, például szubkután, intramuszkulá­­risan és intravénásán adagoljuk. A találmány szerinti készítmények aktív összetevőként humán proinzulint tartalmaznak, gyógysze­részeti szempontból elfogadható vivőanyag­gal, és adott esetben más, terápiás hatá­sú összetevőkkel együtt. A készítményben lévő aktív összetevő mennyisége 99,99% és 0,01% között változhat. A vivőanyagot úgy vá­lasztjuk meg, hogy az megfeleljen a készít­ményben jelenlévő más komponenseknek, és ne zavarja azok betegre kifejtett hatását. A találmány szerinti parenterális adagolás­ra alkalmas készítmények előnyösen steril, vizes oldatokban és/vagy szuszpenziókban tartalmazzák a gyógyszerészeti szempontból aktív összetevőket. Az oldatokat vagy szusz­penziókat előnyösen a beteg véréhez viszonyít- 4 va izotóniásra állítjuk be, általában nátrium­­-kloriddal, glicerinnel, glükózzal, mannittal, szorbittal vagy más, hasonló szerrel. A készítmények ezenkívül tartalmazhatnak több adjuvánst, például puffereket, konzer­válószereket, diszpergálószereket, a hatás gyors kifejlődését elősegítő szereket, a ha­tást hosszú ideig fenntartó segédanyagokat és más komponenseket. Konzerválószerként például fenolt, m-krezolt, metil-p-hidroxi-ben­­zoátot vagy másokat használunk. Pufferként általában nátrium-foszfátot, nátrium-acetátot, nátrium-citrátot vagy más, ismert puffereket használunk. A készítmény pH-jának beállítá­sára savat, például hidrogén-kloridot, eseten­ként bázist, például nátrium-hidroxidot hasz­nálunk. A vizes készítmények pH-ját általában 2 és 8 közé, előnyösen 6,8- és 8,0 közé állít­juk be. A készítményhez adott esetben például kétértékű cinkionokat adunk, amelyek, ha jelen vannak, 100 Egység humán proinzulinra számítva 0,1 mg és 3 mg közötti koncent­­rációjúak. Adagolhatunk protaminsót is (pél­dául szulfátsóként), amely 100 Egység hu­mán proinzulinra számítva általában 0,5 mg és 20 mg közötti mennyiségben van jelen. A találmány szerinti gyógyszerészeti készít­mények egy-egy előállítási példáját az aláb­biakban adjuk meg. 1. példa Semleges, szabályos humán proinzulint tartal­mazó készítmény előállítása (a készítmény ml-enként 40 Egység humán proinzulint tar­talmaz). 10 ml készítmény előállítására az alábbi anyagokat keverjük: 1 urnán proinzulin (3,5 E/mg) 114 mg (400 E) desztillált fenol 20 mg glicerin 160 mg. Az elegyhez vizet és annyi 10%-os hidro­­gén-klorid vagy 10%-os nátrium-hidroxid oldatot adunk, hogy a készítmény térfogata 0 ml és végső pH-ja 7,0 — 7,8 legyen. 2. példa Protamint és humán cink proinzulint tartal­mazó készítmény előállítása (a készítmény ml-enként 40 E humán proinzulint tartalmaz). 10 ml készítmény előállítására az alábbi anyagokat keverjük: humán proinzulin (3,5 E/mg) 114 mg (400 E) desztillált fenol 25 mg cink-oxid 0,95—3,8 mg glicerin 160 mg protamin-szulfát 32 — 64 mg kristályos nátrium-foszfát 38 mg Az elegyhez vizet és annyi 10%-os hidro­­gén-kloríd vagy 10%-os nátrium-hidroxid ol­datot adunk, hogy a készítmény térfogata 10 ml legyen, és végső pH-ja 7,1 — 7,4 közötti értékre álljon be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom