193478. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus nyomatékváltó lánchajtáshoz, főleg kerékpárokhoz
1 193478 2 A találmány tárgya mechanikus nyomatékváltó lánchajtáshoz, amely főleg kerékpárokhoz alkalmazható Mint ismeretes, a kerékpárok lánchajtásánál alkalmazott nyomatékváltónak az a rendeltetése, hogy a kerékpározó által a hajtókaron és a pedálon keresztül kifejtett forgatónyomatékot a mindenkori út és terepviszonyoknak megfelelően módosított áttételen keresztül adja át a ke rékpár hajtott tengelyére, így például hosszabb emelkedőn felfelé haladva is hajtható legyen a kerékpár a nyomatékváltó kisebb áttételre váltásával. A sport- és versenykerékpároknál széles körben alkalmaznak különféle nyomatékváltókat (ilyenek például a kereskedelemben „SIMPLEX”, „FAVORIT" és „PUCH” néven ismert váltók). Ezek közös jellegzetessége, hogy a hátsó tengelyen koaxiálisán egymás mellett 3-5 lánckerék van rögzítve, amelyek láncfeszítő és-terelő váltóegységgel vannak társítva. A láncfeszítő két rugófeszítósű lánckerekén a lánc Z-alakban van átvetve, és ezeknek a fogaskerekeknek az oldalirányú helyzete bowden-huzallal szabályozható, vagyis ezáltal a láncot a kerékpáros a hátsó lánckerekek közül bármelyikre átteheti a menetviszonyoktól függően. Hasonló megoldást ismertet a DE 2,025.705 lajstromszámú szabadalmi leírás. Több áttételi fokozat elérésére gyakran a hajtótengely nagy lánckerekére kisebb fokszámú lánckereket szerelnek, és a mellső lánckerekeknél külön láncterelőről gondoskodnak. Ezzel a lassító áttételi fokozatok száma megkétszerezhető. Ismert továbbá a hátsó kerékagyba beépített nyomatékváltó (például az AT FICHTELSACHS 3-fokozatú, vagy az 1,349.902 lajstromszámú GB szabadalmi leírásból megismerhető váltó), amely kilincsművel kombinált bolygókerekes szerkezet. Működtetése többnyire ugyancsak bowden-huzallal, vagy rudazattal és kézzel történik. Hiányossága, hogy ez a nyomatékváltó korlátozott szabályzási tartománnyal rendelkezik, ezért a gyakorlatban viszonylag szűk körben került alkalmazásra, főleg túragépeknél. A fenti mechanikus nyomatékváltók közös hiányossága, hogy az áttételváltás közben a nyomatékátvitel átmenetileg kényszerűen szünetel, különben a kézi fokozatváltás nem lenne elvégezhető Ez viszont óhatatlanul a kerékpár lassulásával jár, ami visszakapcsolásnál, például emelkedőn felfelé haladáskor menet- illetve adott esetben egyensúlyproblémákat okozhat továbbá a kerékpárostól igen pontos váltómüködtetést és nagy figyelmet igényel. Ennek dacára gyakran előfordul— még jól beállított váltóknál is — , hogy a lánc nem a kívánt fogaskerékre, hanem a szomszédos fogaskerékre, vagy a két szomszédos fogaskerék közötti távközbe kerül, azaz ez utóbbi esetben a további haladás csak a láncnak a fogaskerékre történő kézi fel helyezése után folytatható Más szavakkal, a fenti megoldásoknál az átmeneti helyzetek többnyire nem kellően meghatározottak, a helytelen áttételkapcsolás valószínűsége viszonylag nagy. A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölésével olyan mechanikus nyomatékváltó létrehozása lánchajtáshoz, főleg kerékpárokhoz, amely a kerékpáros által kifejtett hajtónyomaték illetve a terhelőnyomaték függvényében önműködően képes a megfelelő áttételi viszonyt beállítani, azaz a kerékpáros mindenféle külső beavatkozása nélkül, és mindezt folyamatos nyomatékátvitel mellett. A kitűzött feladat megoldásához olyan ismert mechanikus nyomatékváltóból indultunk ki, amelynek hajtókarral együttforgó hajtótengelyen rögzített hajtó lánckereke és a hátsó kerékagyon rögzített hajtott lánckereke, valamint ezekkel kapcsolódó végtelenített lánca és láncfeszítő egysége van. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, hogy a nyomatékváltó automatikus és fokozatmentes áttétel változtatásra képes szerkezetként van kialakítva, amely a hajtó lánckerékkel van társítva. Ennek a fogai változtatható radiális helyzetű, csapjával egymástól függetlenül ágyazott, koaxiális külső, illetve belső fedelek és tárcsák páronként egymást keresztező vezérhornyaival kényszerkapcsolatban évő billenőfogakként vannak kialakítva. A belső tárcsa a külső fedéllel, a külső tárcsa pedig a belső fedéllel együtt viszonylagosan elfordítható elrendezésű, továbbá a belső tárcsa belsőfogazásával a hajtótengellyel együttforgatható és azzal párhuzamos csőtengelyben ágyazott tengelyen rögzített bolygókerék kapcsolódik. A csőtengelyen külső csötengely elfordíthatóan helyezkedik el, amelynek bolygókereke a külső tárcsával együttforgatható napkerékkel kapcsolódik. A külső csőtengely a tengellyel előfeszített rugón keresztül van kapcsolatban. Célszerű az olyan kivitel a találmány további jellemzője szerint, amelynél a billenőfog csapja H alakú bak száraiban van ágyazva, a bak hosszabb szárai közötti távköz nagyobb, mint a csapbefogadó szárak külső távköze, és a szomszédos bak csapját befogadó hosszirányú horonnyal vannak ellátva. Célszerűen három, 120 “-ónként elhelyezkedő kapcsolóegység-csoportja van a találmány szerinti nyomatékváltónak, ezek mindegyike négy-négy egymáshoz csatlakoztatható bakból, billenőfogból és csapból álló kapcsolóegységből van felépítve A szomszédos kapcsolóegység-csoportok között egy-egy láncvezető átvezetőegység van elrendezve. A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon. az 1. ábra a találmány szerinti nyomatékváltóval felszerelt kerékpár oldalnézete; a 2. ábra az 1 ábra szerinti nyomatékváltó viszonylag nagyobb léptékű képe, részben kitörve; a 3 ábra a 2 ábrán lll-lll vonal mentén vett 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
