193446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biciklikus piridazin-vegyületek előállítására
193446 A teszt-módszer Cushman és Cheung (Biochem. Pharmacol. 20, 1637-1648) módszerén alapul, Hayakari és társai (Anal. Biochem. 84, 361-369) változtatásaival módosítva. A szubsztrátumot (hippuril - hisztidil - leucin, 2 millimól) különböző koncentrációjú teszt-vegyület jelenlétében vagy anélkül inkubáljuk. A teszt-vegyületet 300 millimól nátrium-kloridot tartalmazó kálium-íoszfát-pufferben alkalmazzuk (pH=8,3; 100 millimól). Az inkubálást 37°C-on 24 percen át végezzük (a teljes érték 500 pl). (Amennyiben teszt-vegyületként egy észtert alkalmazunk, ezt a teszt elvégzése előtt sertésmájészterázzal célszerűen lehasítjuk). A reakciót 3 ml kálium-foszfát-puffer (pH=8,3; 200 millimól) 0°C-on történő hozzáadásával leállítjuk. Ezután 2,4,6-triklór-sz-triazin 1,5 ml dioxánnal képezett 3 %-os oldatát adjuk hozzá, és az elegyet a sárga' kromoíor színének teljes kifejlődéséig keverjük. A mintákat az esetleg képződött csapadék eltávolítása céljából centrifugáljuk. A 2,4,6-triklór-sz-triazin és szabad hippursav reakciójában képződő sárga kromofoi t 382 nm-nél spektrofotometriásán meghatározzuk. IC50 értéknek a teszt-vegyület azon dózisát tekintjük, amelynek hatására a hippuril-hisztidil-leucinnak az angiotenzin átalakító enzim által bekövetkező hasítása a fenti körülmények között 50%-kal csökken. A kapott eredményeket az alábbi I. táblázatban foglaljuk össze: I. táblázat 11 Teszt-vegyület IC50(nmól) A 4,0 B 2,6 C 19 D 51 A-vegyület= oktahidro-9/S/-/merkapto-metil/-6,10-dioxo-6H-piridazo [ 1,2- -a] [1,2] diazepin-l/S/-karbonsav; B-vegyület= oktahid ro-9/S/-/mer kap to-metil/-10-oxo-6H-piridazo-[l,2- -a] [1,2] diazepin-1/S/-karbonsav; C-vegyület= dekahidro- 10/RS/-/merkapto-metil/-6,l l-dioxo-6H-piridazo[1,2-a] [1,2] diazocin-1 /S/-karbonsavj D-vegyület= ok.tahidro-9-/merkapto-metil/-8-metil-6,10-dioxo-6H-piridazo[1,2-a] [ 1,2,5]triazepin-1/S/-karbonsav (1. diasztereoizomer) Az (1) általános képletű vegyületeket a gyógyászatban a hatóanyagot és gyógyászatilag alkalmas hordozóanyagokat tartalmazó készítmények formájában alkalmazhatjuk. Hordozóanyagként enterális (pl. orális) vagy parenterális adagolásra alkalmas szervetlen vagy szerves hordozóanyagokat a 1 ka 1 -mazhatunk (pl. vizet, zselatint, gumiarábikumot, laktózt, keményítőt, magnézium-sztearátot, talkumot, növényi olajokat, poli/alkilén-glikolokat/, vazelint stb.). A gyógyászati készítményeket szilárd (pl. tabletta, drazsé, kúp vagy kapszula) vagy folyékony (pl. oldat, szuszpenzió vagy emulzió) alakban állíthatjuk elő. A gyógyászati készítmények szokásos gyógyszeripari műveleteknek (pl. sterilezésnek) vethetők alá és/vagy adjuvánsokat (pl. tartósító-, stabilizáló-, nedvesítő- vagy emulgeálószereket, az ozmózisnyomás változását előidéző sókat vagy puífereket), továbbá gyógyászatilag értékes további anyagokat tartalmazhatnak. Az (1) általános képletű vegyületeket általában kb. 0,1-100 mg/kg — előnyösen kb. 1-5 mg/kg/testsúly — napi dózisában adagolhatjuk. A napi dózist egyszerre vagy több részletben adhatjuk be. Megjegyezzük, hogy a fenti dózis-tartományok csupán tájékoztató jellegűek és az adott konkrét eset körülményeitől (pl. a hatóanyag aktivitása, az adagolás módja, a kezelt indikáció súlyossága, a beteg állapota) függően, a kezelő orvos előírásainak megfelelően a beadott dózis kisebb és nagyobb is lehet. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa 2,0 g (6,8 millimól) tercier butil-oktahidro 9-metilén-6,10-dioxo-6H-piridazo [1,2-a] -[1,2] diazepin-l/S/-karboxilát és 1,0 ml (14 millimól) tiol-ecetsav 20 ml diklór-metánna! képezett oldatát szobahőmérsékleten 20 órán át keverjük. A reakcióelegyet bepároljuk, a visszamaradó olajat szilikagélen kromatografáljuk és etil-acetát/n-hexán elegygyel eluáljuk. Előbb 1,3 g (52%) tercier butil-9/S/-/acetil-tio-metil/-oktahidro-6,10- -dioxo-6H-piridazo [1,2-a] [1,2] diazepin-1 /S/-karboxilátot (fehér szilárd anyag, dietil-éter/ /n-hexán elegyből történő kristályosítás után 95-96°C-on olvad), majd 1,16 g (46%) tercier buti l-9/R/-/acetil-tio-metil/-oktahid ro-6,’0-dioxo-6H-piridazol [ 1,2-a] [1,2] diazepin-l/S/-karboxilátot (amorf fehér szilárd anyag) kapunk. Analízis: C,7H26N205S képletre számított: C% =55’ 1 -, H%=7,1; N%=7,6, talált: C%=55,0; H%=7,0; N%=7,6. A kiindulási anyagként felhasznált tercier butil-oktahidro-9-metilén-6,10-dioxo-6H-piridazo[l,2-a] [1,2] diazepin-l/S/-karboxi!átot a következőképpen állíthatjuk elő: 10 g (0,0313 mól) 1-benziloxikarbonil-perhidro-S-piridazin-3-karbonsav-tercier butil-észtert 100 ml metanollal képezett oldatában szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson 5%-os palládium-szén-katalizátor jelenlétében hidrogénezünk. A katalizátort szűréssel eltávolítjuk, és a szűrletet szárazra pároljuk. A kapott nyers perhidro-piridazin-karbonsav-tercier buti 1-észtert 12 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
