193446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biciklikus piridazin-vegyületek előállítására

193446-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt stb.), amido­­kat (pl. dimetil-formamidot stb.), alifás keto­nokat (pl. acetont, metil-etil-ketont stb.) alkal­mazhatunk. A gyűrűzárás már szo­bahőmérsékleten lejátszódik, azonban kí­vánt esetben magasabb hőmérsékleten — a reakcióelegy forráspontjáig terjedő hő­mérsékleten — dolgozhatunk. Az X amino-védőcsoport lehasítását és a gyűrűzárást kívánt esetben fordított sorrend­ben is lejátszathatjuk. így pl. eljárhatunk oly módon is, hogy a (XIX) általános képletű ve­­gyületet alkálifém-hidriddel (pl. nátrium­­-hidriddel) inert szerves oldószerben (pl. va­lamely amidban, mint pl. dimetil-formamid­­ban) szobahőmérséklet körüli hőfokon törté­nő kezeléssel ciklizáljuk, majd az X amino­­-védőcsoportot önmagában ismert módon le­hasítjuk. A (XXI) és R60Z általános képletű ve­­gyűlet reakcióját önmagában ismert módon végezhetjük el. A reakciót előnyösen inert szerves oldószer jelenlétében hajthatjuk vég­re. Reakcióközegként pl. halogénezett szén­­hidrogéneket (pl. diklór-metánt, kloroformot, stb.), amidokat (pl. dimetil-formamidot stb.), nitrileket (pl. acetonitrilt stb.) alkalmazha­tunk. A reakciót kívánt esetben szerves bázis (pl. trialkil-aminok, mint pl. trietil-amin, di­­etil-izopropil-amin stb.; piridin, N,N-dimetil­­-anilin stb.) jelenlétében hajthatjuk végre. Szobahőmérsékleten vagy melegítés közben — pl. a reakcióelegy forráspontján — dolgoz­hatunk. Azokat a (IV) általános képletű vegyü­­leteket, amelyekben R4 és R5 együtt oxocso­­portot képeznek és Y1 jelentése -N/R60/- cso­port, előnyösen valamely boránnal, különösen valamely borán-komplexszel redukálhatjuk. A redukcióhoz előnyösen borán/tetrahidrofurán-, borán /dimetil-szulfid-, borán /N,N-dietil­­-anilin-komplexet stb. alkalmazhatunk. A bo­­rános redukciót előnyösen inert szerves ol­dószerben, alacsony hőmérsékleten végezhet­jük el, így pl. borán/tetrahidrofurán-komp­­lexet alkalmazva tetrahidrofuránban kb. 0- 20 °C-on dolgozhatunk. Az Y1 helyén -N/R60/- csoportot tartal­mazó (IV) általános képletű vegyületeket oly módon is előállíthatjuk, hogy (XVIII) általános képletű vegyület helyett a megfele­lő, Z helyén védett hidroxilcsoportot (pl. ben­­ziloxi-csoportot) tartalmazó vegyületet al­kalmazunk. A védett hidroxilcsoportot a kö­vetkező szintézis-lépésekben a gyürűzárás vég­rehajtásáig megtartjuk, majd önmagában is­mert módon hidroxilcsoporttá alakítjuk. így pl. a benziloxi-csoportot nemesfém-katalizá­tor (pl. palládium) jelenlétében végrehajtott katalitikus hidrogénezéssel alakíthatjuk hidr­oxilcsoporttá. A kapott vegyületet — amely a (XXI) ál­talános képletnek felel meg, azonban Z he­lyén hidroxilcsoportot tartalmaz — valamely R60Z általános képletű vegyülettel reagál- 6 9 tatjuk, majd a kapott terméket R4 és R5 együttes helyén oxocsoportot és Yl helyén -N/R60/- általános képletű cso­portot tartalmazó (IV) általános kép­letű vegyületté alakítjuk, önmagában is­mert- módon. Ezt a reakciót pl. valamely alkil-szulfonil-halogeniddel (pl. metán-szul­­foní 1-kloridda 1 ) történő reagáltatással végez­hetjük el. Ezután a kapott (IV) általános kép­letű vegyületet kívánt esetben a megfelelő, R4 és R° helyén hidrogénatomot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületté redukál­hatjuk. A c) eljárásnál kiindulási anyagként fel­használt (VI) általános képletű vegyületek ugyancsak újak. A (VI) általános képletű vegyületeket pl. oly módon állíthatjuk elő* hogy valamely, Y helyén -CH2-,vagy -CH2-CH2- csoportot tartalmazó (XIII) általános képletű vegyü­letet egy (V) általános képletű vegyülettel reagáltatunk. Az Y helyén -CH2- vagy -CH2-CH2- cso­portot tartalmazó (XIII) általános képletű vegyület és az (V) általános képletű vegyület reakcióját önmagában ismert módon végezhetjük el. A reakciót inert szerves oldószer jelenlétében vagy anél­kül végezhetjük el. Reakcióközegként pl. alifás vagy aromás szénhidrogéneket (pl. n-hexánt, benzolt, toluolt stb.), halo­génezett szénhidrogéneket (pl. diklór-me­tánt, kloroformot, 1,1,1 -triklór-etánt stb.), alifás vagy gyűrűs étereket (pl. dietil-étert, glikol-dimetil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, stb.), amidokat (pl. dimetil-formamidot), ali­fás ketonokat (pl. acetont, metil-etil-ketont stb.) alkalmazhatunk. Oldószerként előnyö­sen halogénezett szénhidrogéneket — különö­sen diklór-metánt * használhatunk. A reak­cióhőmérséklet nem döntő jelentőségű ténye­ző és általában szobahőmérséklet és a reak­cióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten dolgozhatunk. Előnyösen szobahőmérséklet körüli hőfokon játszathatjuk le a reakciót. Az a) és b) eljárásnál kiindulási anyag­ként felhasznált (III), (V) és R60Z általános képletű kiindulási anyagok ismert vegyüle-A (X),^ (XII), (XIV) és (XVIII) általá­nos képletű, a kiindulási anyagok előállítá­sánál felhasznált vegyületek ugyancsak is­mertek vagy ismert vegyületek előállításá val analóg módon készíthetők el. Az (I) általános képletű vegyületek anti­­hipertenzív szerként alkalmazhatók. E vegyü­letek az angiotenzin I-nek az angiotenzin Il-é történő átalakítását előidéző angiotenzív átala­kító enzim (ACE) működését gátolják és ezért az angiotenzinnel összefüggő hipertenzió csök­kentésére vagy enyhítésére alkalmazhatók. Az (I) általános képletű vegyületek angi­otenzív átalakító enzim gátló hatását in vitro az alábbi teszttel határozzuk meg: 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom