193444. lajstromszámú szabadalom • Emelőlap, főleg konzervedények rakodására
193444 2 A találmány tárgya emelőlap különböző méretű üres és töltött konzervedények (üvegek, dobozok), valamint azokhoz hasonló tárgyak nagy tömegű rakodására. A konzervipari feldolgozás során a konzerves edények többszöri átrakodást igényelnek. Különösen jelentős az átrakodások száma, ha azt az üveg- vagy dobozgyártástól kezdődően a termék gyüjtőcsomagolásáig vizsgáljuk. Az üres és töltött konzervedények racionális anyagmozgatására bevezetést nyert a rakodólapos anyagmozgatás. Ennek eredményedként a legyártott üres edényeket az edénygyártó sor végén rakodólapra helyezik (palettázák) és így szállítják a felhasználó üzemhez, ahol a felhasználásig tárolják, majd a feldolgozáshoz a rakományt bontják (depalettázák) és az edényeket a technológiai sorra feladják. Az edénybe töltött készterméket a gyártást követően vagy csomagolják (pl. kartonba rakják), vagy a megfigyelő tárolás miatt ismét rakodólapra helyezik, tárolják. A kiszállítást megelőzően csomagolják, melyhez természetesen a készáruból képzett rakományokat bontani kell. A fentiekben ismertetett rakodási és csomagolási műveletekhez több különböző elven működő berendezés nyert kifejlesztést. Működési módjuk szerint ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. ) Mechanikus elven működők, így pl. palettázásnál az asztalra rendezett edények alól az asztalt kihúzzák, vagy depalettázásnál az edénysort letolják. Alkalmazási lehetősége az üres vagy töltött üvegek és dobozok egységrakomány képzése, illetve üres vagy töltött üvegek rakománybontása sík felületű rétegelválasztó köztes alkalmazása esetén. 2. ) Mágneses elven működő gépek kizárólag mágnesezhető anyagból készült edények rakományképzésére, illetve bontására alkalmazható. Ezen elven működő berendezések elvileg a sík felületű rétegelválasztó köztesen felül a tálcás kivitelű köztes alkalmazását is lehetővé teszi. 3. ) Pneumatikus elven működő szívófejes gépek a töltött üvegek és dobozok rakodására alkalmas sík felületű és tálcás kivitelű köztes alkalmazásával. Alapvető követelmény a rakodni kívánt edények rendezett helyzete, miután a szívófejek az edények emelésére csak az esetben képesek, ha a szívófejek megközelítőleg az edények felületének középpontjában helyezkednek el. Az üvegiparban legyártott és rakodólapra helyezett edények szállítása és tárolása alatt a leggondosabb kezelés mellett is előáll a rakományokon belül az egyes rétegek egymáshoz képesti elcsúszása, mely egy megengedett értéken felül az üvegedények leeséséhez vezet. A töréskárok csökkentése érdekében egyre kiterjedtebb alkalmazást nyer a sík felületű elválasztó köztes helyett a tálcás kivitelű rétegelválasztó köztes alkalmazása. A tálcás köz1 tes alkalmazása nem zárja ugyan ki a rétegek egymáshoz képesti elmozdulását, a tálca oldalirányú pereme azonban megakadályozza az edények oldalirányú kibillenését, leesését. A tálcás köztes alkalmazásával kialakított egységrakományok bontása a felhasználóknak jelent gondott, miután az ismert rakománybontó berendezések üres üvegek tálcából történő kirakodására nem alkalmasak. Az előzőekben ismertetett letolásos rendszerű gépek tálcából nem tudják letolni az üvegréteget. A mágneses elven működők üvegre nem alkalmasak, a szívófejes gépek nem alkalmazhatók, miután az üres edényen nincs zárófedél. A tálcás köztessel képzett rakományok bontására a gyakorlatban különböző kísérletekkel próbálkoztak. Ezek közül.,említést érdemel az a mechanikus elven működő berendezés, amelynél az üvegek belsejébe összehúzott körömmel behatolnak, majd a körmöket szétnyítva, a körmökre a szájnyílás felé szűkülő üvegnyak felfekszik és így lehetővé válik az üres üvegek emelése, rakodása. Ezen gépek elvi működéséből következik, hogy a rakodni kívánt edények helyzetének meg kell egyezni az emelő körmök helyzetével. Ellenkező esetben üvegtörés avagy gép meghibásodás következik be. Ezen követelményt a szállítás és rakodás során deformálódott rakományokkal betartani nem lehet. A különböző módon deformálódott rakományok esetén az üvegek azonos helyzetű beállítását, rétegköztes helyreigazító vagy tájoló segítségével sem lehet biztosítani. Mindez könnyen belátható, ha arra gondolunk, hogy 1000 ml-es üvegből 1 rétegben több mint 100 db helyezkedik el és ha ezek helyzeteltérése az 1-2 cm-es értéket túl lépi, az esetben már az üvegszájnyíláson át a behatolás meghiúsul. Az üvegméret csökkenéssel a pontossági igéry fokozódik pl. 200 ml-es üvegből 1 rétegben 252 db helyezkedik el és a szájnyílás kisebb mérete miatt a helyzeteltérésnek 1 cm-en belel kell lenni. A leírtak alapján belátható, hogy ezen gépek rakománybontásra a gyakorlatban nem alkalmazhatók. A találmány célja az ismert berendezések hiányosságainak kiküszöbölése és olyan emelőlap kialakítása, amely a rakodni kívánt tárgyak anyagától, méretétől és elrendezési helyzetétől függetlenül alkalmas a tárgyak megtartására, így az elvégzendő rakodási műveletnek megfelelően kialakított emelőlap mozgásciklus által a tárgyak nagy tömegben történő rakodására. A kitűzött feladatot a találmány szerinti kivitel azáltal oldja meg, hogy az emelőlap perforált felületű szívólap, melyhez levegőáramlós vezérlőszelepen át vákuumtartály és vákuumot előállító egység csatlakozik. A találmány szerinti kivitel azon a felismerésen alapszik, hogy a felületen tömítheto tárgyak üreges részén kialakított vákuum hatására a tárgyak a szívólaphoz tapadnak és így a szívólappal mozgathatóvá válnak. A konzervedények felülete lehetőséget nyújt a kí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
