193444. lajstromszámú szabadalom • Emelőlap, főleg konzervedények rakodására

193444 3 4 vánt tömítettség megvalósítására, ugyanak­kor az is megállapítható, hogy viszonylag kis nyomáskülönbség hatására is létrejön a szívó­lap és az edény közötti tapadás. így pl. 1000 ml es 0 80 mm-es belső szájnyílásu 0,3 kp súlyú edény megtartásához szükséges nyomáskü­lönbség j2r —A p > G képletből kiindulva 4 G aP> d2íí __4j_3_ 0,082íí = 600 Pa = 0,006 bar A számítás alapján megállapítható, hogy az 1000 ml-es üres üveg egyensúlyban tartá­sához már 0,006 bar nyomáskülönbség elég­séges. A gyakorlati tapasztalatok szerint a szájnyíláson létrehozandó tömítettséghez, va­lamint a rakodásnál jelentkező dinamikus mozgások miatt a számított érték tízszeresét célszerű alkalmazni. A fenti számítás 0 100 mm-es 1 kp-os töl­tött fémdobozra elvégezve A G A 11 0 AP> = ö“^- “ 1273 Pa = 0,012 bar Fémdobozok éles pereme jobb tömítettsé­get biztosít, így a gyakorlati alkalmazáshoz a számított érték 6-8 szorosát kell számításba venni. Az elvégzett számítások és gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy 0,1 bar vákuumérték esetén szívólap alkalma­zásával az üres és töltött edények zavartalan rakodása lehetséges. A találmány szerinti eme­lőlap legáltalánosabb kapcsolása az, amelynél a vákuum előállító egység vákuumtartályon és levegővezérlő szelepen keresztül csatlako­zik a szívólaphoz. A működtetéshez szüksé­ges 0,1 bar vákuum előállítása különféle esz­közökkel lehetséges, így pl. ventillátorral, vákuumszivattyúval, vagy sürített levegőháló­zat megléte esetén venturi csővel. A levegő vezérlő szelep vezérlésével a szívólap a váku­umtartállyal vagy a légköri nyomással kap­csolható össze. A rakodógépek mozgás cik­lusában általánosságban megtalálható az emelőlap visszatérő mozgásakor a holtmoz­gás. A holt mozgás időtartama alatt a szívólap nem igényel vákuumot, elvileg a vákuum elő­állító egység leállítható is volna. A leállítás a munkaciklusok gyakori ismétlődése miatt nem kívánatos. 'Folyamatos üzemmenettel az emelőlap holt mozgása alatt a vákuumtar­tályból kiszívott levegő elősegíti a szívólap­hoz ütköztetett edények (pl. üres üveg) belső teréből a gyors levegő kiürítést és így a ra­kodáshoz szükséges tapadó erő kialakulását Olyan rakodógépeknél, ahol az emelőlapot viszonylag nagy távolságban kell mozgatni, a találmány szerinti emelőlap célszerű kiviteli alakja lehet az, amikor a vákuumtartály a szí­vólap fölé van építve, és a vákuumtartályhoz a vákuum létesítésére venturi-cső van csatla koztatva. Ez esetben az emelőlaphoz a lénye­gesen kisebb keresztmetszetű sűrített levegő csatlakoztatható, míg; a nagyobb keresztmet- 5 szetet képező szívó csőre csak a vákuumtar­tály és a szívólap közti csatlakoztatásnál van szükség. A találmány szerinti emelőlap bármelyik kiviteli alakjában a szívólap alsó felületét ké- 10 pező perforált lemez légzáró elasztikus anyag­gal van bevonva, melynek perforáció osztása kisebb a rakodni kívánt tárgyak középpont­ja közti távolságánál. A perforált lemezre he­lyezett elasztikus anyag az emelendő tárgy 15 kisebb felületi egyenlőtlensége esetén is bizto­sítja a tömítést. A perforáció fentiek szerinti sűrűségével biztosítható, hogy az emelendő tárgy elrendezése tetszőleges lehet. A vákuum előállító egység méretezésénél 20 ügyelni kell arra, hogy a tömített felületeken kívül eső perforációkon résveszteség jelent­kezik. Az emelendő tárgy alakjától függően a résveszteséget okozó perforációk értéke 20- —30% között mozog. 2E A találmány szerinti emelőlap univerzáli­san alkalmazható üres vagy töltött konzerv­­edények különböző rakodási műveleteit meg­valósító berendezéseknél. A továbbiakban a találmányt rajzok alap- 30 ján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti emelőlap álta­lános kapcsolási vázlatát, a 2. ábra a találmány szerinti emelőlap egy célszerű kapcsolási vázlatot, a 35 3. ábra a találmány szerinti emelőlap szer­kezeti kivitelét mutatja metszetben, míg a 4. ábra a találmány szerinti emelőlap egy példakénti alkalmazását szemlél- 40 teti. Az 1. ábrán bemutatott egyik kiviteli alak szerint az 1 szívólap a 2 szelepen át a vákuum­tartályhoz és ehhez a 4 vákuum előállító egy­ség csatlakozik. Az 1 szívólap alsó részéhez a 45 rakodni kívánt edényréteg ütköztetését köve­tően a 2 szelepet vezéreljük és a szívólapot a 3 vákuumtartállyal kapcsoljuk. Az edény belső részén kialakult vákuum hatására az edények a szívólaphoz tapadnak 50 és a rakodáshoz szükséges szállítási művelet a szívólap mozgatásával elvégezhető. A rako­dási művelet végén a 2 szelepet eredeti helyze­tébe vezéreljük, vagyis a szívólapot a légköri nyomásra kapcsoljuk. A nyomáskülönbség 55 megszűntével az edények az 1 szívólapról le­választódnak. A szívólap visszatér eredeti helyzetébe és újabb rakodási ciklus végezhető. A 4 vákuum előállító egység folyamatosan üzemel és a szívólap visszatérő mozgása köz- 60 ben a 3 vákuumtartályból folyamatosan szív­ja a levegőt. A szívólap visszatérő mozgása közben a 3 vákuumtartályban kialakuló vá­kuum elősegíti a következő rakodási ciklus kezdetén az edények belső terében a tapadás­­-c hoz szükséges csökkent nyomású légtér ki­alakulását. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom