193444. lajstromszámú szabadalom • Emelőlap, főleg konzervedények rakodására
193444 3 4 vánt tömítettség megvalósítására, ugyanakkor az is megállapítható, hogy viszonylag kis nyomáskülönbség hatására is létrejön a szívólap és az edény közötti tapadás. így pl. 1000 ml es 0 80 mm-es belső szájnyílásu 0,3 kp súlyú edény megtartásához szükséges nyomáskülönbség j2r —A p > G képletből kiindulva 4 G aP> d2íí __4j_3_ 0,082íí = 600 Pa = 0,006 bar A számítás alapján megállapítható, hogy az 1000 ml-es üres üveg egyensúlyban tartásához már 0,006 bar nyomáskülönbség elégséges. A gyakorlati tapasztalatok szerint a szájnyíláson létrehozandó tömítettséghez, valamint a rakodásnál jelentkező dinamikus mozgások miatt a számított érték tízszeresét célszerű alkalmazni. A fenti számítás 0 100 mm-es 1 kp-os töltött fémdobozra elvégezve A G A 11 0 AP> = ö“^- “ 1273 Pa = 0,012 bar Fémdobozok éles pereme jobb tömítettséget biztosít, így a gyakorlati alkalmazáshoz a számított érték 6-8 szorosát kell számításba venni. Az elvégzett számítások és gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy 0,1 bar vákuumérték esetén szívólap alkalmazásával az üres és töltött edények zavartalan rakodása lehetséges. A találmány szerinti emelőlap legáltalánosabb kapcsolása az, amelynél a vákuum előállító egység vákuumtartályon és levegővezérlő szelepen keresztül csatlakozik a szívólaphoz. A működtetéshez szükséges 0,1 bar vákuum előállítása különféle eszközökkel lehetséges, így pl. ventillátorral, vákuumszivattyúval, vagy sürített levegőhálózat megléte esetén venturi csővel. A levegő vezérlő szelep vezérlésével a szívólap a vákuumtartállyal vagy a légköri nyomással kapcsolható össze. A rakodógépek mozgás ciklusában általánosságban megtalálható az emelőlap visszatérő mozgásakor a holtmozgás. A holt mozgás időtartama alatt a szívólap nem igényel vákuumot, elvileg a vákuum előállító egység leállítható is volna. A leállítás a munkaciklusok gyakori ismétlődése miatt nem kívánatos. 'Folyamatos üzemmenettel az emelőlap holt mozgása alatt a vákuumtartályból kiszívott levegő elősegíti a szívólaphoz ütköztetett edények (pl. üres üveg) belső teréből a gyors levegő kiürítést és így a rakodáshoz szükséges tapadó erő kialakulását Olyan rakodógépeknél, ahol az emelőlapot viszonylag nagy távolságban kell mozgatni, a találmány szerinti emelőlap célszerű kiviteli alakja lehet az, amikor a vákuumtartály a szívólap fölé van építve, és a vákuumtartályhoz a vákuum létesítésére venturi-cső van csatla koztatva. Ez esetben az emelőlaphoz a lényegesen kisebb keresztmetszetű sűrített levegő csatlakoztatható, míg; a nagyobb keresztmet- 5 szetet képező szívó csőre csak a vákuumtartály és a szívólap közti csatlakoztatásnál van szükség. A találmány szerinti emelőlap bármelyik kiviteli alakjában a szívólap alsó felületét ké- 10 pező perforált lemez légzáró elasztikus anyaggal van bevonva, melynek perforáció osztása kisebb a rakodni kívánt tárgyak középpontja közti távolságánál. A perforált lemezre helyezett elasztikus anyag az emelendő tárgy 15 kisebb felületi egyenlőtlensége esetén is biztosítja a tömítést. A perforáció fentiek szerinti sűrűségével biztosítható, hogy az emelendő tárgy elrendezése tetszőleges lehet. A vákuum előállító egység méretezésénél 20 ügyelni kell arra, hogy a tömített felületeken kívül eső perforációkon résveszteség jelentkezik. Az emelendő tárgy alakjától függően a résveszteséget okozó perforációk értéke 20- —30% között mozog. 2E A találmány szerinti emelőlap univerzálisan alkalmazható üres vagy töltött konzervedények különböző rakodási műveleteit megvalósító berendezéseknél. A továbbiakban a találmányt rajzok alap- 30 ján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti emelőlap általános kapcsolási vázlatát, a 2. ábra a találmány szerinti emelőlap egy célszerű kapcsolási vázlatot, a 35 3. ábra a találmány szerinti emelőlap szerkezeti kivitelét mutatja metszetben, míg a 4. ábra a találmány szerinti emelőlap egy példakénti alkalmazását szemlél- 40 teti. Az 1. ábrán bemutatott egyik kiviteli alak szerint az 1 szívólap a 2 szelepen át a vákuumtartályhoz és ehhez a 4 vákuum előállító egység csatlakozik. Az 1 szívólap alsó részéhez a 45 rakodni kívánt edényréteg ütköztetését követően a 2 szelepet vezéreljük és a szívólapot a 3 vákuumtartállyal kapcsoljuk. Az edény belső részén kialakult vákuum hatására az edények a szívólaphoz tapadnak 50 és a rakodáshoz szükséges szállítási művelet a szívólap mozgatásával elvégezhető. A rakodási művelet végén a 2 szelepet eredeti helyzetébe vezéreljük, vagyis a szívólapot a légköri nyomásra kapcsoljuk. A nyomáskülönbség 55 megszűntével az edények az 1 szívólapról leválasztódnak. A szívólap visszatér eredeti helyzetébe és újabb rakodási ciklus végezhető. A 4 vákuum előállító egység folyamatosan üzemel és a szívólap visszatérő mozgása köz- 60 ben a 3 vákuumtartályból folyamatosan szívja a levegőt. A szívólap visszatérő mozgása közben a 3 vákuumtartályban kialakuló vákuum elősegíti a következő rakodási ciklus kezdetén az edények belső terében a tapadás-c hoz szükséges csökkent nyomású légtér kialakulását. 3
