193402. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elsősorban kisülőlámpáknál alkalmazott előtét transzformátorok vagy induktivitások U-lemezeinek és azok szélső szárai közé illeszkedő T lemezeinek előállítására

193402 A találmány tárgya elsősorban kisülő­lámpáknál alkalmazott előtét transzformáto­rok vagy induktivitások U-lemezeinek és azok szélső szárai közé illeszkedő T-lemezeinek előállítására vonatkozó eljárás, amelynek sor­­rán az adott esetben szélső száraik külső ol­dalán alakos kivágással rendelkező U-leme­­zeket szélső száraikkal egymás mellé sorolva és egymással szembenéző szélső szárakkal két egymástól kis mértékben eltolt sorba rendezve vágjuk ki úgy, hogy az egyik U-lemezsor két­­két szélső szára a másik U-lemezsor két-két szélső szárának egyik oldalával érintkezik és a két U-lemezsor U-lemezeinek szélső szárai és összekötő szárai által határolt lemezfelület­ből vágjuk ki az U-lemezek összekötőszárai­val középső szárukon'át érintkező T-lemeze­­ket. U-lemezekkel és azok szélső szárai közé illesztett T-lemezekkel szerelt, kisülőlámpák előtétjeként szolgáló induktivitások vagy transzformátorok a szakirodalomban rég­óta ismertek. Ilyen megoldást ismertet a 29 42 70 számú AT szabadalmi leírás is. Ezek­nek a transzformátoroknak az az előnye, hogy a T-lemezmagot közrefogó U-lemezmag me­chanikailag stabil felépítést eredményez, mely­nek részeit az egymással érintkező szártarto­mányoknál alakzáróan egymásbanyúló rete-' szelő szerkezetek biztosítják és/vagy az egyes lemezcsomagok még a szerelés során egy­másnak feszülnek, miáltal a kívánt brum­­feszültségmentesség viszonylag egyszerű eszközökkel biztosítható. A vasmaglemezek U-T-alakű kivágásának alapvető hátránya abban áll, hogy a vágás során jelentős meny­­nyiségü hulladék keletkezik. Ezért ilyen tí­pusú maglemezek előállítására számos eljá­rás született, melyek mindegyikénél célul tűz­ték ki a vágási hulladék csökkentését. Ezt a célt azonban az ismert eljárások csak más kisebb vagy nagyobb hátrányok megtörésé­vel tudták biztosítani. A 26 38 780 számú DE-os közrebocsátási irat olyan eljárást ismertet transzformátorok U- és T-lemezeinek előállítására, amelynek során a T-lemezt két L-alakú lemezzé bont­ják fel, amelyek az U-lemezekkel közösen hul­ladékmentesen vághatok ki. Ennek az eljá­rásnak azonban hiányossága, hogy az induk­tivitás vagy transzformátor szerelése során három különböző lemez csomagrészt kell egy­máshoz illeszteni és összerögzíteni, mely mű­velet bonyolult és nemkívánatos. Ezen túl­menően az így előállított vasmag mechani­kus stabilitása sem kielégítő. Hasonló hiányosságokkal küzd a 27 45 701 számú DE-os közrebocsátási iratban ismer­tetett eljárás, amelynél az U-lemezeket oszt­ják fel két L-alakú lemezzé, amelyeket a T-le­­mezekkel közösen vágnak ki hulladékmen­tesen. Az eljárás további hátránya, hogy az L-lemezek és a T-lemezek csak különböző szerszámmal vághatok alakra, ami nehéz­kessé teszi a transzformátorlemezek gyár­tását. Alapvetően ugyanez áll a 23 09 727 szá­1 2 mú DE-os közrebocsátási iratban ismerte­tett eljárásra is, amelynél a három részből összeállított lemezcsomag hátrányait azáltal próbálják kiküszöbölni, hogy M-alakú leme­zeket vágnak ki, amelyeket U-alakra hajlí­tanak. Ennél az eljárásnál is igaz azonban, hogy a T-lemezeket külön szerszámmal kell alakra vágni. A találmány szerinti eljárás kiindulási alapját a 20 70 783 számú FR szabadalmi le­írásból megismerhető eljárás képezi, amely lehetővé teszi U-lemezek és T-lemezek egyet­len szerszámban történő hulladékmentes gyártását. Az eljárás során a T-lemezeket az U-lemezek szélső szárai által oldalról ha­tárolt lemezfelületből vágják ki úgy, hogy egy U-lemez szélső szárai egy-egy kereszt­szárával közötte fekvő T-lemezt fognak ol­dalról közre. A T-lemez középső szárát két szembenfekvő U-lemez az első sorban lévő U-lemez szélső szárai közé nyúló két szél­ső szárából vágják ki, azzal az eredmény­nyel, hogy ezeken a szélső szárakon szük­ségszerűen a T-lemez középső szárának megfe­lelő bevágások keletkeznek. Ez azt eredménye­zi, hogy az U-lemezek ezen tartományában a mágneses fluxus rendelkezésére álló anyagke­resztmetszet lecsökken. A T-lemezek középső szárának szélessége és hossza ezáltal erősen behatárolt. A megoldás további hiányossága, hogy például az U-lemezek szélső szárainak szélső oldalán épp a lecsökkent anyagkereszt­metszet miatt nem alakíthatók ki azok az ala­kos bevágások, amelyek a kész transzformá­tor lemezcsomagot összeszorító U-alakú rög­­zítősín felvételére szolgálnak. A találmánnyal célunk olyan eljárás ki­dolgozása, amely alkalmas elsősorban ki­sülőlámpák előtét induktivitása vagy transz­formátora U-lemezeinek és azok szélső szá­rai közé illeszkedő T-lemezeinek hulladék­­mentes, egy szerszámban történő kivágásá­ra úgy, hogy az induktivitás vagy a transz­formátor elektromágneses adottságai tekin­tetében semmilyen megkötöttség ne lépjen fel, mint például a mágneses út nemkívánt keresztmetszet csökkenése vagy a mágneses szempontból hatékony lemezrészek hosszának vagy méreteinek kompromisszumos megvá­lasztása. Ennek értelmében a kitűzött feladatot első­sorban kisülőlámpa előtét transzformátora U-lemezeinek és azok szélső szárai közé il­leszkedő T-lemezeinek előállítására vonat­kozó eljárással oldottuk meg, amelynek so­rán az adott esetben szélső száraik külső ol­dalán alakos bevágással rendelkező U-leme­­zeket szélső száraikkal egymás mellé sorolva és egymással szembenéző szélső szárakkal két egymástól kismértékben eltolt sorba rendezve vágjuk ki úgy, hogy az egyik U-lemezsor két­­két szélső szára a szembenlévő U-lemezsor U-lemezeinek két-két szélső szárának oldalá­val éritkezik és a két U-lemezsor U-lemeze­­inek szélső szárai és összekötő szárai által határolt lemezfelületből vágjuk ki az U-le-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom