193398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers vinblasztin szulfát kromatográfiás tisztítására
tatható, mivel a két fázisban (álló és mozgó fázis) az említett fizikai-kémiai tulajdogságok mindig különbözőek. A puíferoldat sókoncentrációját a piridin-acetát mennyiségével állítjuk be, majd ecetsav adagolásával állítjuk be a kívánt pH-értéket. Az alkaloid-elválasztás kívánalmainak megfelelő puffér-oldat polaritását a fenti arányban etilacetát vagy aceton hozzáadásával biztosítjuk. Az oszlopkromatográfia hatékonysága a rendszer polaritásának változtatása mellett nagymértékben befolyásolható az oszlop terhelésével is. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint homogén piridin-ecetsav-etilacetát-víz-rendszerként 80 térfogatnyí etilacetát és 20 téríogatnyi piridin-ecetsav-víz elegyét használjuk. A kromatográfiás feldolgozást követően kapott frakciók feldolgozása viszonylag egyszerűen megoldható. Az egyes frakciókat vízzel négyszeresre hígítjuk, majd a két fázisra váló elegyet elválasztjuk, a vizes részt metilén-kloriddal alkaloid-mentességig extraháljuk. Az egyesített metilénklorid-etilacetátos fázisokat szárítjuk, bepároljuk, majd ismert módon szulfátot készítünk belőle. Az oszlop kapacitásának jobb kihasználása érdekében az anyag kromatográfiához való előkészítésénél célszerű az ismert leurozin-mentesítést elvégezni. A kromatográfia során a VLB és N-dezmetil-VLB szelektíven elválasztható. Minthogy az N-dezmetil-VLB- ből is VCR készül, általában célszerű az oszlopkromatográfiás szétválasztás előtt elvégezni a formilezési reakciót, így a feldolgozandó frakciók száma csökkenthető. A találmány szerinti eljárás legfőbb előnye tehát az, hogy kitünően és egyszerűen megold ható nyers VLB-szulfát komponenseinek szelektív szétválasztása. A módszerrel olyan komponenseket is el tudtunk választani, melyeknek elválasztására ezideig nem volt jó módszer. így a leurozin, anhidro-VLB és dezacetoxi-VLB elválasztását a rendszer tökéletesen megoldja. A kromatográfiával kapott és izolált VLB-szulfát összes szennyezése 2%, de a terhelés megfelelő állításával még 1% körüli szennyezésű VLB-t is kaphatunk. Mint ismert, gyógyászati célokra a katarantusz alkaloidok közül a VLB és VCR használatos. A VCR túlnyomó részét a VLB oxidálásával nyerik. Figyelembe véve az oxidáció és az izolálás hatékonyságát, gyakorlati tapasztalatok szerint a VLB jelentős része oxidálásra kerül. így a további felhasználástól függően növelhető vagy csökkenthető a VLB és VCR egymás melletti elválasztásának hetékonysága. Ez utóbbi szintén igen kedvező előnye eljárásunknak. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákon mutatjuk be: 1. példa 10 g nyers, 35% VLB-t tartalmazó, VLB-szulfátot falőállítását lásd 160 967 számú magyar szabadalmi leírást) oldunk 100ml 3 metilénklorid és 50 ml metanol elegyében. Az oldathoz 50 ml 1,6 ml tömény ammónium-hidroxidot tartalmazó vizet adunk, majd öszszerázás után a fázisokat szétválasztjuk. A vizes-metanolos fázist (pH = 7) ezután kétszer 25 ml metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos részeket vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és legfeljebb 40°C-os fürdőn vákuumban szárazra pároljuk. A 9 g-nyi száraz maradékot 100 ml metanolban oldjuk, vákuummal' metilénklorid-mentesre szívatjuk, majd hidegen 1 napon átkristályosítjuk. A kivált leurozin-kristályokaC kiszűrjük metanollal mossuk. A leurozint a szűrőről metilénkloriddal leoldjuk, bepároljuk és 10-szeres térfogatnyi metanolból átkristályosítjuk. Egy napos hideg kristályosítás után a ieurozin-kristályokat kiszűrjük, metanollal mossuk. Ilyen módon I g leurozint kapunk. Az egyesített metanolos részeket vákuumban legfeljebb 40°C-on szárazra pároljuk, 6 ml ecetsavanhidridet és 18 ml hangyasavat adunk az elegyhez, majd fél órán át 40°C-on tartjuk. A kapott vegyesanhidrid elegyét viszszahűtjük és beleoldjuk a VLB 8 g-nyi szárazmaradékát. Oldódás után fél órán át 40°C-on tartjuk az elegyet, majd keverés közben 44 g jég és 44 ml tömény ammónium-hidroxid elegyébe öntjük, majd 100 ml és kétszer 25 ml metilénkloriddal extrahálunk. Az egyesített metilénkloridos fészekét szárítjuk, szárazra pároljuk 40°C-os fürdőről. A maradék 8 g szárazmaradékot oszlopkromatograf áljuk. Oszlopkromatográfiás körülmények: Oszlopméret: 5 cm x 5 dm (1 1) Töltet: Szilikagél: 0,04-0,063 mm (400 g) (kb. 800 ml) Eluláló oldatok: I. (piridin-ecetsav-víz 20:14,3:11 ) : 15-etilacetát 85 II. „ 20 ,, 8 0 III. „ 25 „ 75 Oszlopsebe^ség: 80 ml/óra Anyag felvitele: 5-szörös mennyiségű I. eluenssel Frakciószedés: óránként Frkaciók ellenőrzése: VRK A kivitelezés részletezése: Az anyag oszlopra rétegezése után az L, majd a II. eluenssel 24—24 órát eluálunk, majd a III. eluenssel a VLB elfogyásáig. A fent megadott ■eluensekkel végzett elűció során a frakciók elvi sorrendje az alábbi: különböző monomer-vegyületek leurozin és anhidro-VLB VCR VLB dezmetil-VLB dezacetoxi-VLB Jelen esetben csak a VCR-, ill. VLB-frakciót, továbbá egy közöttük lejövő frakciót gyűjtöttünk, mégpedig az alábbi időtartamokban: 40.-43. órában VCR-, 44.-48. órában vegyes-, 49.-75. órában VLB-frakció. Ezeket a frakció-3 4 193398 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
