193350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-fenil-pirano(2,3-b)piridinek előállítására

19335C leinek megfelelő alkohol-intermedierek előál­lítására is felhasználhatók, ha Q=metoxicso­­port. Speciálisan, a (IV) általános képletű líti­­um-vegyületet dimetil-formamiddal reagáltat­ok, abból a célból, hogy a lítiumot formil-cso­­portra cseréljük. Az így kapott piridin-3-karb­­oxaldehidet a megfelelő acetofenonnal konden­­záltatjuk erős bázis jelenlétében — a Claisen­­-Schmidt-kondenzációnak megfelelően —, amelynek eredményeként benzálacetofenon-tí­­pusú vegyületet kapunk. A benzálacetofenon­­-típusú vegyület karbonil-csoportját redukál­juk, olyan reagensek segítségével, mint a nát­­rium-bór-hidrid, abból a célból, hogy egy (II) általános képletnek megfelelő alkoholt kap­junk. Az olefines kettős kötés a benzálacetofe­­non-típusú vegyületben hidrogén és Raney­­-nikkel-katalizátor segítségével redukálható, ebben az esetben a következő lépésben, a fenti módszert alkalmazva redukálható a karbonil­­csoport, Ez az eljárás telített alkoholt eredmé­nyez, amely azután ciklizálható 3,4-dihidro­­-pirano-piridinné. Ezen „benzálacetofenonos eljárás” további változata, hogy a (IV) általános képletű líti­um-vegyü let acetonitríllel vagy acetaldehid­­del reagáltatható, amely reakciót egy oxidáció követ, hogy a megfelelő 3-acetil-piridinhez jus­sunk. Ezt az acetil-piridint azután a megfelelő­en szubsztituált benzaldehiddel Claisen - -Schmidt-kondenzációnak vetjük alá, abból a célból, hogy egy benzálacetofenon-típusú ve­­gyiileihez jussunk, mint ezt korábban leírtuk, habár ez egy izomer („fordított") benzálace­­ton-típusú vegyület, mely karbonilcsoportjá­­nak redukciója (III) általános képletnek meg­felelő alkoholt eredményez, amely hasonló ah­hoz, amelyet a korábban tárgyalt I. reakciónak megfelelő eljárásban kapunk. III. reakció Az intermedier alkoholok — amelyekre ko­rábban utaltunk — előállításának egy másik lehetősége az , hogy a 3-bróm-vegyületet, ame­lyet a (IV) általános képletű lítium-vegyület előállítására használtunk, Eleck-reakcióban alkalmazzuk. Vagyis, a bróm-piridint az (V) általános képletnek megfelelő etenil-alkohol­­lal reagáltatjuk, palládium-diacetát' jelenlé­tében, inert oldószerben, abból a célból, hogy a (VI) általános képletnek megfelelő ketont kap­junk. Ezt követően a keton karbonilcsoportját redukáljuk a korábban leírt (II) általános képletű alkohol előállítására, olyan standard reagenseket alkalmazva, mint pl. a nátrium­­-bór-hidrid. A (VI) általános képletű ketont alkil-Grignard-reagenssel is reagáltathatjuk (RMgCl), abból a célból, hogy a megfelelő tercier alkoholt kapjuk. Egy ilyen eljárást le­het alkalmazni olyan vegyületek előállítására, amelyekben R = alkilcsoport. 3 IV. reakció Egy, a III. reakció variánsának tekinthető eljárásban a Heck-reakció véghezvihető (V) általános képletű etenil-alkoholt és 2-klór-3- -jód-5- ( metil-szu Ifonil )' - pirid int alkalmazva. Ekkor egy (VI) általános képletű ketonnal analóg ketonhoz jutunk, a különbség az, hogy a metoxicsoport helyén 2-helyzetű klór áll. Ez a keton a megfelelő alkohollá redukálható, ha diizobutil-alumínium-hidridet alkalmazunk, alacsony hőmérsékleten; a kapott alkoholt úgy ciklizálhatjuk, mint azt korábban leírtuk. Az ebben az eljárásban nélkülözhetetlen jód-ve­­gyület úgy állítható elő, hogy kiindulási vegyü­­letként 2,5-bisz (metil-szulfonil)-piridint alkal­mazunk, kénsavval hidrolizáljuk a 2-es hely­zetben lévő szubsztituenst, majd kálium-jodid/ /kálium-jodát-vegyületekkel jódozunk, amely eljárás 3-jód-5-(metil-szulfonil)-2-( 1H)-piri­­dinont eredményez. Ezen vegyületet ezután foszfor-oxi-kloriddal reagáltatjuk, abból a cél­ból, hogy a megfelelő 2-klór-piridinhez jus­sunk. Azon megfelelő vegyülethez, amely bró­­mot tartalmaz a jód helyén, úgy jutunk, hogy a fenti eljárásban a 2-klór-vegyület átalakítá­sa során a jódozó ágens helyett brómozó ágenst alkalmazunk. A kapott 3-bróm-vegyü­­letet ugyanolyan módon lehet használni, mint a 3-jód-vegyületet. A korábban leírt általános eljárásokon túl­menően, bizonyos, fent leírt végtermékek fel­­használhatók más (I) általános képletű ter­mékek előállítására. Speciálisan, azon végter­mék, amelyben X=6-bróm,~ 100°C hőmérsék­leten reagáltatható egy alkil-lítiummal, mint a terc-butil-lítium, és ekkor a megfelelő 6-líti­­um-vegyületet kapjuk. Ezt a lítium-vegyületet in situ reagáltatva, különböző 6-os helyzetben szubsztituált termékekhez jutunk. így, a líti­um-vegyület dialkil-diszulfiddal történő reak­ciója a megfelelő 6- (alkil-tio) -vegyületet ered­ményezi. Ez az alkil-tio-vegyület a megfelelő alkil-szulfinil- és alkil-szulfonil-vegyületekké oxidálható, a megfelelő oxidáló ágenst alkal­mazva. A lítium-vegyület benzonitrillel történő reakciója a megfelelő 6-benzoil-vegyületet ad­ja. Más eljárásokban a lítium-vegyületet egy­szerűen metanollal kezeljük, abból a célból, hogy a megfelelő 6-hidrogén-vegyülethez jus­sunk. Még egy további lehetséges reakció, hogy a lítium-vegyület reagáltatható buti 1 - -boráttal, amely reakciót egy olyan oxidációs ágenssel való kezelés követ, mint a peroxid, abból a célból, hogy a megfelelő hidroxi-vegyü­­letet kapjuk. A jelen találmány szerinti eljárással elő­állított vegyületek vírusellenes aktivitással rendelkeznek. így az ismertetett vegyületek, vagyis az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek felhasználhatók arra, hogy meg­gátolják a vírus szaporodását azáltal, hogy a vírus, illetve inkább a vírus-gazdasejtek érint­keznek. A leírásban ismertetjük azokat a mód­4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom