193309. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poralakú anyagok elektrokinetikus feltöltésére

1 193309 2 A találmány tárgya berendezés poralakú anyagok elektrokinetikus feltöltésére, főleg tárgyaknak a poralakú anyaggal történő ré­tegbevonása céljából. A találmány szerinti berendezés alkalmazható manuális és auto­matikus vezérlésű szórókészülékekben ugyan­úgy, mint például örvényágyas készülékek­ben. Rétegbevonó anyagként előnyösen alkal­mazható például poralakú hőre keményedő vagy hőre lágyuló műanyag, zománc és hason­ló poralakú anyagok. Elektrosztatikus felületi rétegbevonásra is­mertek olyan szórókészülékek, amelyeknél a poralakú rétegbevonó anyag szigetelőanyag­­-csatornán történő pneumatikus átáramlás köz­ben a porszemeknek az áramlási csatorna falával történő érintkezése következtében fel­lépő súrlódási hatások révén töltődik fel. Ilyen elven alapuló megoldást ismertetnek például az 1 577 757 sz, és a 2 203 351 sz. NSZK-beli szabadalmi leírások. A fenti megoldások hiányossága, hogy a porrészecskék áramlási csatornával való in­tenzív érintkezése révén eljárástechnikailag kielégítő feltöltődés elérése céljából viszony­lag kis poráthaladással működnek. A porfeltöltődés növelése céljából ismer­tek olyan javaslatok is, amelyek az áram­lás turbulenciájának növelésére irányulnak, speciális örvényeltető-berendezés (például a 2 938 606 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat szerint), propeller (például a 3 905 330 sz. USA-beli szabadalmi leírás szerint), vagy kompresszor-járókerék (például a 2 451 514 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat szerint) alkal­mazásával az áramlási csatornában, illet­ve alkalmas felületprofil kialakításával (pél­dául a 2 209 231 sz. NSZK-beli közrebocsá­tási irat szerint)', vagy megfelelően hajlí­tott adagolócső _ segítségével (például a 3 100 002 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat szerint). Ismertek továbbá olyan szerkezeti kialakítások is, amelyeknél féltoroid-alakú be­vezetőszakaszon keresztül a Coanda-hatás ki­használásával (például a 2 713 697 sz. NSZK­­-beli közrebocsátási irat szerint), vagy csa­varvonal alakú részecskepálya kialakításával (például a 2 756 009 számú NSZK-beli köz­rebocsátási irat szerint) intenzív falérintke­zést hozunk létre. Ismertek továbbá olyan megoldások, ame­lyeknél a poralakú anyagok feltöltődése in­­fluenciaelektrodáknak dörzselektromos hatá­sok szuperpozíciója által kiváltott ionizációs folyamatai hatására következik be (például a 106 308 sz. NDK-beli gazdasági szaba­dalom, vagy a 113 289 és a 3 303 137 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratok szerint), ahol a pneumatikus úton bevezetett poralakú anyag szigetelőanyag-csőben gázáramlás révén lesz felkavarva. Az injektorszerűen kiképzett be­rendezésnek két, a szigetelőanyag-csatorna kezdeti szakaszában egymásba torkolló beve­zetőcsatornája, és az egyesített gázáramlás tartományában elrendezett egy, vagy több in- 2 fluenciaionizátor-elektródája van. Ezek az elek­tródák például a szigetelőanyag-cső belső fa­lába ágyazott gyűrűként, vagy a szigetelő­anyag-csőbe axiálisan, vagy radiálisán be­nyúló tűelektródákként vannak kialakítva. Ismert olyan berendezés is, amelynél a dörzselektromos hatás növelése céljából áram­lásirányban az influenciaionizátor-elektródák mögött, vagy azok közvetlen közelében kúp­alakú áramlási test van elrendezve (134 841 sz. NDK-beli gazdasági szabadalom). Valameny­­nyi járulékos gázárammal működő berende­zésnél közös, hogy az injektor elvén működ­nek, ezáltal a tömlővezetéken ejektor segít­ségével bevezetett por-gázáram egyenletessé­ge romlik. Az influenciaionizátor-elektródás berendezések hátránya, hogy az ionizációs folyamatok egyes pontokban játszódnak le, és ezeken a helyeken a Glimm-kisülés kö­vetkeztében arányosan megnövekedett tér­erősség mellett a porrészecskék az elektró­dán színtereinek, vagy megolvadnak, ezál­tal az ionizáció mértéke és ezzel együtt a poralakú anyag feltöltődése csökken. Az in­­fluenciaelektródákat ezért a lerakódások el­távolítása céljából meghatározott közönként tisztítani kell. A találmánnyal célunk elektrokinetikusán tölthető rétegbevonó-szórókészülékek műkö­dési megbízhatóságának növelése egyenlete­sebb porfúvás, valamint a poralakú anyag nagyobb szintű és stabilabb elektrokinetikus feltöltése révén, továbbá a berendezések tisz­títási igényének csökkentése. A megoldandó feladat tehát a feltöltési folyamat intenzitásának növelése és az in­­fluenciaionizátor-elektródákon való lerakódá­sok megelőzése a feltöltési zóna tökéletesí­tése, illetve megfelelő anyagválasztás révén. A kitűzött feladatot azáltal oldottuk meg, hogy poralakú anyagok elektrokinetikus feltöl­tésére szolgáló berendezésben, amelynek in­­fluenciaionizátor-elektródája, valamint gáz­áramban diszpergált poralakú anyag számá­ra bevezetőcsatornája és egy másik gázáram számára további bevezetőcsatornája van, ame­lyek szigetelőanyagból kialakított áramlási­­-csatorna kezdeti szakaszában találkoznak, a találmány szerint a bevezetőcsatornák be­­torkollási szakaszát kettős gyűrűsrésű fúvó­kaként alakítottuk ki úgy, hogy a gázáramban diszpergált poralakú anyag belső gyűrűscsa­tornán, a másik gázáram külső gyűrűscsa­tornán vezethető tovább, ahol a belső gyű­­rüscsatornát a külső gyűrűscsatornától el­választó csőszerű válaszfalat passzív influen­­ciaionizátor-elektródaként alakítottuk ki, ame­lyet közvetlenül, illetve mérő- és/vagy ve­zérlőegységen keres2;tül földpotencíálra kötöt­tünk, a gyűrűscsatornákhoz csatlakozó áram­lási-csatornát pedig szigetelőanyagból, gyű­rűs keresztmetszettel alakítottuk ki. Különösen célszerű az influenciaionizátor­­-elektródát 104 és 108 Qm közötti fajlagos térfogati ellenállású anyagból kialakítani. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom