193309. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poralakú anyagok elektrokinetikus feltöltésére

3 193309 4 Az influenciaionizáíor-elektróda előnyösen például 10 és 25% közötti grafittartalmú po­­litetrafluoretilénből alakítható ki. Az influenciaionizátor-elektróda kialakít­ható azonban szigetelőanyagból is. Ebben az esetben külső felülete 10® és 109 fi közötti fajlagos felületi ellenállású (két 10 cm hosz­­szú, egymástól 1 cm távolságban elrende­zett késelektródával mérve) rétegbevonattal van ellátva. A külső gyűrűscsatorna torkolati szaka­sza áramlásirányban előnyösen kúpszerüen leszűkül, úgy, hogy a gyűrűscsatorna kül­ső köpenyének alkotója a leszűkülő szakaszon a gyűrűscsatorna tengelyével 5 és 30° kö­zötti szöget zár be. A bevezetőcsatornák betorkollási szaka­szához csatlakozó áramlási-csatorna előnyö­sen szigetelőanyagcsőből és abban közpon­tosán elrendezett, ugyancsak szigetelőanyag­ból kialakított rúdból épül fel, ahol a rúd­­átmérőnek a szigetelőanyagcső belső átmé­rőjéhez viszonyított aránya célszerűen 0,75 és 0,9 közötti érték. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon a találmány szerinti berende­zés példakénti kiviteli alakjának részletét tün­tettük fel, metszetben. Amint a rajzból kitűnik, a berendezés­nek 1 és 2 bevezetőcsatornája, 3 influencia­­ionizátor-elektródája, 4 és 5 gyűrűscsatorná­ja, valamint 6 áramlási-csatornája van. A gázáramban diszpergált poralakú anyag be­vezetésére szolgáló 1 bevezetőcsatorna a 3 influenciaionizátor-elektróda által határolt bel­ső 4 gyűrűscsatornába, a másik gázáram bevezetésére szolgáló 2 bevezetőcsatorna pe­dig a külső 5 gyűrüscsatornába torkollik. A 4 és az 5 gyűrűscsatornák közötti cső­alakú válaszfalat a 3 influenciaionizátor-elek­tróda képezi, amelynek anyaga a találmány szerint nemtapadó tulajdonságú, és fajlagos térfogati ellenállása 10* és 10® fim közé esik. Anyagaként különösen alkalmas a politetraflu­­oretilén, amelynek grafittartalma 10 és 25% között van. A 3 influenciaionizátor-elektróda éles peremvégződéssel van kialakítva azál­tal, hogy belső fala a végződő szakaszon kifelé szélesedik, külső fala pedig ugyan­akkor befelé szükül. Amint a rajzból kitűnik, a 4 és 5 gyű­rűscsatornák kimenetére csatlakozó 6 áram­lási-csatorna 8 s.zigetelőanyagcsőből és annak belsejében centrikusán elrendezett 7 rúdból van kialakítva. A 8 szigetelőanyagcső és a 7 rúd előnyösen azonos szigetelőanyagból van kiképezve. A 7 rúd átmérőjének a 8 szige­telőanyagcső belső átmérőjéhez viszonyított aránya 0,75 és 0,9 között van. Elektromosan gyengén vezető anyag alkal­mazása a találmány szerinti berendezésben azt az előnyös hatást eredményezi, hogy-az ionizációs folyamat eloszlása az elülső él mentén egyenletes lesz. A kúpszerüen be­szűkülő külső 5 gyűrűscsatornán keresztül kiáramló gázáram hatására a por-gázáram a 3 influenciaionizátor-elektróda pereméről le­válik, ezáltal a gyűrüalakú elektródáéi előtti nagy térerősségű tartomány porrészecskék­től megtisztul, így az ionizációs eljárás (Glimm- vagy koronakisülés) tiszta gázban mehet végbe, és nem kerül sor a porrészecskék megolvadására, vagy szinterelésére.-Az anyag nemtapadó tulajdonsága ezt a hatást alá­támasztja. Az áramlási-csatorna gyűrűshézag-kereszt­­metszete, amelyben a két, eltérő sebességű, szuperpolálódó áramlás révén igen erős elek­trokinetikus hatások lépnek fel, az anyag­­választás és az influenciaionizátor-elektróda alkalmas konstruktív kialakítása révén lét­rejött egyenletes ionizációs eloszlás mellett a porrészecskék magas szintű feltöltődését biztosítja. A találmány további előnye, hogy alkal­mazásánál a porszállitás egyenletességét hát­rányosan befolyásoló ejektorhatások nem lép­nek fel. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Berendezés poralakú anyagok, különö­sen felületi rétegbevonó anyagok elektrokineti­kus feltöltésére, amelynek passzív influencia­­ionizátor-elektródája, valamint gázáramban diszpergált poralakú anyag számára beve­zetőcsatornája és gázáram számára további bevezetőcsatornája van, amelyek szigetelő­­anyagból kialakított áramlási-csatorna kiin­dulási szakaszában találkoznak, ahol a két bevezetőcsatorna betorkollási tartománya ket­tős gyűrűsrésű fúvókaként van kialakítva, azzal jellemezve, hogy az influenciaionizátor­­-elektróda (3) a gyűrűsrésű fúvóka belső gyűrűscsatornáját (4) és külső gyűrűscsa­tornáját (5) elválasztó, csőalakú válaszfal­ként van kiképezve, és közvetlenül, vagy mé­rő- és/vagy vezérlőegységen keresztül föld­potenciálra csatlakozik, továbbá a gyűrűs­résű fúvóka kimenetére csatlakozó áramlá­si-csatorna (6) gyűrűs keresztmetszettel, szi­getelőanyagból van kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az influenciaionizátor­­-elektróda (3) 104 és 10® Qm fajlagos tér­fogati ellenállású anyagból van kialakítva. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az influenciaionizátor­­-elektróda (3) 10 és 25% közötti grafittar­talmú politetrafluoretiiénből van kialakítva. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az influenciaionizátor­­-elektróda (3) szigetelőanyagból van kialakít­va, és külső felületén 10® és 109 fi közötti fajlagos felületi ellenállású rétegbevonata van. 5. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a külső gyűrűscsa­torna (5) torkolata áramlásirányban kúpsze­­rűen leszűkül, úgy, hogy a gyűrűscsatorna (5) külső köpenyének alkotója a torkolati 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom