193302. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfolipid készítmények és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
193302 °A PS dózisát állandó, 20 mg/kg-os értéken tartottuk. Annak érdekében, hogy a PS-nek ezt az állandó dózisát elérjük, az elegy teljes dózisát az egyes elegyekben a PS arányának megfelelően változtattuk. A koagulációs paraméterek mérésénél kapott eredményekből megfigyelhető, hogy a tiszta foszfatidil-szerin in vivo egyértelműen antikoaguláns hatású, ami megerősíti Mustard és munkatársai [Nature, 196, 1063-1065 /1965/] korábbi megfigyeléseit. A PS-t valamilyen más foszfolipid kíséretében tartalmazó biner elegyek antikoaguláns hatása a PS-sel társított másik foszfolipid típusának megfelelő, különböző mértékben változik. De a BC-PS rendszerek esetében a protrombin idő lényegében megegyezik a kontroliéval, mutatva, hogy ez az elegy nem gyakorolt nemkívánatos hatást a véralvadásra. Az 1. és 2. táblázatban összefoglalt adatok további analízise azt mutatja, hogy az agyi glükóz szint növelése szempontjából a foszfatidil-szerin a legaktívabb frakció. Ez a hatás a PS és más foszfolipidek biner elegyeinél is megfigyelhető, a tiszta PS-hez hasonló módon. A 2. táblázatban bemutatott, konstans,20 mg/ /kg-os i.v. PS-dózisoknál kapott adatok vizsgálatából látható, hogy valamennyi biner rendszer agyra gyakorolt hatása jobb volt, mint a kontrolié. A véralvadásra gyakorolt hatás azonban rendkívüli mértékben változott az adott biner rendszertől függően, így egyes rendszerek növelték, mások csökkentették az időt a kontrolihoz viszonyítva. Ezért különösen fontos megjegyezni, hogy a PS és PE biner elegyei (Különösen a 75 tömeg% PS-t és 25 tömeg% PE-t tartalmazó elegyei) nem gyakorolnak nemkívánatos hatást a véralvadásra, ugyanakkor kiváló központi idegrendszeri hatást mutatnak (CNS hatás). Vagyis általában a foszfolipidek elegyét tartalmazó PS készítmények jó CNS hatással rendelkeznek, amint az agyi glükóz szint mérési eredményei mutatják, de ugyanakkor nemkívánatos a véralvadásra gyakorolt mellékhatásuk is van, amint a megnövekedett protrómbin időből látható. Másrészt, a biner elegy dózisát konstans értéken tartva adagolt BC-PS4 és BC-PS5 készítmények elfogadhatóbb tartományban csökkentették a protrombin időt, amint ez az 1. táblázatból látható. Ezek a készítmények azonban - különösen a BC-PS5 - nem mutattak kielégítő mértékű központi idegrendszeri hatást, amint az alacsony agyi glükóz-szint tanúsítja. A foszfatidil-szerin dózisának állandó értéken tartása mellett adagolt biner elegyek közül a BC-PS4 és BC-PS5 szintén számottevően csökkent protrombin időkhöz vezetett, olyannyira, hogy a BC-PS5 alacsony protrombin ideje már nem kívánatos mellékhatásnak tekinthető, mert túlságosan gyors véralvadást idéz elő. Ez a hatás trombózis veszélyével járhat az ilyen készítménnyel kezelt betegek számára. 9 6 A foszfatidil-szerin mellett foszfatidil-kolint, illetőleg szfingomielint tartalmazó BC— PS7 és BC-PS8 kombinált készítmények szintén hátrányosnak bizonyultak a megnövelt protrombin idők miatt. Ezzel szemben, amint a táblázatokban öszszefoglalt kísérleti eredmények mutatják, a foszíatidil-szerint és foszfatidil-etanol-amint 75:25, 65:35, illetőleg 60:40 tömegarányban tartalmazó BC-TS, BC-TS, és BC-TS2 készítmények a jó központi idegrendszeri hatás (3,2- -3,7 pmól/g agyi glükóz-szint) mellett a kontrollal lényegileg egyező protrombin időt mutatnak, ami a nem kívánatos hematikus mellékhatások gyakorlatilag teljes hiányát bizonyítja. így ezek a készítmények optimálisan alkalmasak a foszfatidil-szerin előnyös cerebrális hatását kiváltó gyógyszerkészítmények előállítására és gyógyászati alkalmazásra. A találmány tehát olyan eljárás állati agyszövetből kivont foszfatidil-szerint és foszfatdil-etanol-amint tartalmazó foszfolipid-készítmények előállítására, amelynek során alkalmas oldószerben, előnyösen metanol és kloroform elegyében oldott 60-75 t% foszfatidilszerint és 40-25 t% foszfatidil-etanol-amint tdegyítünk egymással, a kapott oldatot keverés után leszűrjük,és a szűrletből a 60-75 t% foszfatidil-szerint és 40-25 t% foszfatidil-etanolamint tartalmazó foszfolipid-elegyet, célszerűen aceton hozzáadás útján, leválasztjuk. A fenti eljárás során az állati agyszövetből kivont foszfatidil-szerin és foszfatidil-etanol-amin oldására előnyösen metanol és kloroform 2:1 arányú elegyét alkalmazzuk. A találmány köre kiterjed a fenti módon előállított, 60-75 t% foszfatidil-szerint és 40- 25 t% foszfatidil-etanol-amint tartalmazó foszfolipid-elegyet hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására is. A találmány szerinti eljárás kiindulási anyagaiként alkalmazott foszfatidil-szerin és foszfatidil-etanol-amin állati agyszövetből történő kivonása önmagában ismert módon, a leírás bevezető részében idézett irodalomban leírt módszerekkel történhet; különösen részletesen ismerteti a foszfatidil-szerínnek és foszfatidil-etanol-aminnak az ismert acetonos-kloroformos eljárással történő kinyerését és tisztítását M.B. Lees közleménye: Lipids and Steorids, [57] Preparation and Analysis of Phosphatides, 336-341 old. A következő példák a találmány szerint előállított gyógyszerkészítmények előállítási módját és összetételét szemléltetik; az így előállított gyógyszerkészítmények alkalmasak a központi idegrendszer különböző rendellenességeinek gyógykezelésére dopaminerg kontroll moduláció útján. 1. példa BC-PS foszfolipid készítmény előállítása 1000 g szarvasmarha agyszövetből extrahált, 95%-nál nagyobb titerű foszfatidil-szerint (PS) feloldunk 5 liter 2:1 arányú meta-10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
