193271. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként azolil-alkil-karbinol-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás azolil-alkil-terc-butil-keton- és-karbinol-száramzékok előállítására

193271 A találmány szerinti növényvédőszereket különösen jó eredménnyel alkalmazhatjuk a rozsda gombásodások, így például a ga­bona rozsdásodását előidéző Puccinia recom dita ellen, továbbá a valódi lisztharmattal szemben, továbbá a gabona megbetegedések előidézője, mint például az árpa foltosodás (Drechslera graminea) ellen, Cochliobolus-fé­­lékkel.mint például Cochliobolus sations ellen, a Pyrenophora-félék, mint Pyrehophora teres ellen, továbbá a rizs ültetvények, különféle megbetegedéseinek előidézőjével, és Botrytis cinerea ellen. A hatóanyagokat ismert módon készítmény­­nyé alakíthatjuk, oldatokat, emulziókat, szusz­penziót, porozószert, port, habot, pasztát, old­ható porokat, granulát, aeroszolt, szuszpen­­zió-emulzió-koncentrátumot, polimer anya­gok segítségével készített finom kapszulá­kat, a vetőmagok számára bevonóanyagot, hatóanyaggal bevont természetes és szinte­tikus anyagokat továbbá éghető rudacská­kat, füstpatronokat és -spirálokat, hideg és meleg ULV készítményeket állíthatunk elő. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, így a hatóanyagot valamely segéd­­anyaggal, hígítóanyaggal, folyékony oldó­szerrel, nyomás alatt cseppfolyósítható gá­zokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagokkal, így emulgeálószerekkel és/vagy diszpergálósze­­rekkel és/vagy habzást gátló anyagokkal ele­gyíthetjük. Abban az esetben, ha hígítószer­ként vizet használunk, oldást elősegítő anyag­ként használhatunk szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként az alábbiak jöhetnek figyelembe: aromás anyagok, így xilol, toluol, vagy alkil-naftalin; klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-ben­zol, klór-etilén, metilén-klorid: alifás szén­­hidrogének, mint ciklohexán, vagy paraffi­nok, így például kőolaj frakciók, alkoholok, mint butanol vagy glikol, továbbá ezek éter vagy észter származékai, ketonok, így ace­­ton meti!-,etil-keton, metil-izobutil - keton vagy ciklohexanon, erősen poláros oldószerek mint dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid továbbá víz. Cseppfolyósított gázhalmazálla­potú hígítószerek illetőleg hordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyet nor­mál hőmérsékleten és nyomáson gázhalmaz­­állapotúak, mint például az aerosol hajtógá­zok, így a halogénezett szénhidrogének, to­vábbá bután, propán, nitrogén és széndioxid. A szilárd hordozóanyagok közül említjük meg, például kőzúzalékokat, mint kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit, diatomaföld, továbbá a szer­­vetlensó-örfeményt, mint a nagy diszperzí­­tású kovasav, alumínium-oxid, vagy a szili­­kátok. A granulák előállításához szilárd hor­dozóanyagként figyelembe jöhetnek például az őrölt és frakcionált természetes kőzetek, így kalcit, márvány, habkő, szepiolit, dolomit, továbbá szervetlen és szerves lisztekből ké­5 szült granulátum, továbbá szerves anyagok­ból készült granulátumok, így például fűrész­porból, kókuszdióból, kukoricacsutkából, a do­hány növény szárából készült granulátumok. Emulgeáló és/vagy habzásgátló szerként az alábbiak jönnek figyelembe; nemionos vagy anionős emulgeátorok így pl. poli(oxi-etilén) - -zsírsav-észterek, pofi (oxi-etilén)-zsíralkohol­­-észterek, például alkil-aril-poli (glikol-éte­­rek), alkil-szulfonátok, alkiUszulfátok, ariT­­-szulfonátok, továbbá fehérje-hidrolizátum. Diszpergálószerként az alábbiak jönnek fi­gyelembe: így pl.: a ligninszulfit-lúg, továbbá a metil-cellulóz. A készítményekben kötőanyagként karb­­oxi-metil-cellulóz, természetes vagy szinte­tikus porszerű anyagok, szemcsés vagy látex alakú polimerek, így gumiarabikum, poli (vi­­nil-alkohol), poli(vinil-acetát) jöhet figyelem­be. A készítményekhez festékként használ­hatunk sz-ervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket, to­vábbá szerves színezékeket, mint alizarint, azo-fém-ftalocianin-színezéke két továbbá nyomelemeket, mint vas-, mangán-, ón-, réz-, kobalt-, molibdén- vagy cinksókat. A készítmények általában 0,1-95 tömeg% hatóanyagot, célszerűen 0,5-90 tömeg% ha­tóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények egyéb hatóanyagokkal, így fungicid, baktericid, in­­szekticid, akaricid, herbicid anyagokkal, ma­darak elleni védőanyagokkal, növényi táp­anyagokkal, a növekedést szabályozó anyagok­kal, vagy a talajszerkezetet javító anyagok­kal is összekeverhetők. A találmány szerinti készítmények önma­gukban vagy az azokból készült hígítások, oldatok, emulziók, szuszpenziók, szóróporok, paszták, és granulátumok formájában alkal­mazhatók. A készítményeket szokásos módon öntözéssel, permetezéssel, felszórással, köd­­képzodéssel, porzással, habkészítéssel, ke­néssel és nedves pácolással stb. hordjuk fel. A növények kezelésénél a készítmények koncentrációja széles tartományban változ­hat a koncentráció általában 1 és 0,0001 tö­megje, célszerűen 0,5-0,001 tömeg% között van. A vetőmag kezelésénél a találmány sze­rinti hatóanyagokból 1 kg vetőmagra számít­va 0,001-50 g-ot, célszerűen 0,01-10 g-ot hasz­nálunk. A talaj kezelésénél a készítmények ható­anyag koncentrációja 0,00001-0,1 tömeg%, célszerűen 0,0001-0,02 tömeg% között van. À találmány szerinti megoldást az alábbi példák szemléltetik. 1. példa (1) képletű vegyület előállítása 4,8 g nátrium-hidridet (80%-os, ásvány­olajjal készült szuszpenzió /0,16 mól/) 50 ml abszolút dimetil-formamidban szuszpendá­­lunk, majd a szuszpenzióhoz 20-25°C hőmér­sékleten keverés közben 26,8 g (0,16 mól) 3,3-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom