193258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperazin származékok és savaddíciós sóik előállítására

11 193258 A reakció lezajlása után a terméket bár­mely hagyományos módszer alkalmazásával tisztítjuk. Az (I) általános képletű vegyület sav­­addíciós sóját úgy készíthetjük, hogy az elő­állított (I) képletű vegyületet a technika állá­sából ismert módon a kívánt savval sem­legesítjük. A találmány szerint előállítható (I) álta­lános képletű vegyületek és savaddíciós sóik képesek a vérnyomás csökkentésére, mimellett kicsi a mérgező hatásuk, amit a továbbiak­ban megadott példák tanúsítanak; e vegyüle­­tekkel kiemelkedően hatékony gyógyszerek ké­szíthetők magas vérnyomás kezelésére. Az ilyen kezelésre szolgáló gyógyszerkészítmé­nyek legalább egyféle (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak hatóanyagként, gyó­­gyászatilag elfogadható inert, mérgező hatást nem okozó farmakológiai hordozóval kiké­szítve. Másfajta gyógyászati hatóanyaggal együtt is kikészíthető az (I) általános kép­letű vegyület. Előnyösen az ilyen gyógyásza­ti készítmény egységadagokban készítendő ki. Az adagolást minden esetben gondosan kell a beteg életkorának, testsúlyának, álla­potának, a beadás módjának, a betegség ter­mészetének és súlyossága mértékének, az eset leges egyéb kezelés módjának és gyakorisá­gának figyelembe vételével megválasztani, ál­talában a napi adag testsúlykilogrammonkén­ti 0,1 és 100 mg, előnyösen 1 és 30 mg kö­zötti. Előfordulhat, hogy még e tartomány alsó határánál is kisebb vagy csak a felső határánál nagyobb adaggal érhető el a ki­elégítő terápiái hatás. A szájon át való beadáshoz alkalmazha­tók egységnyi adagokban, szilárd vagy fo­lyékony halmazállapotban kikészített prepa­rátumok: poralakban, tablettázva, továbbá drazsé, kapszula, granulátum, szuszpenzió, oldat, szirup, stb. alakjában. Orális beadásra készült szilárd, pl. por­alakú adag vagy tabletta hatóanyagtatalma általában 5-95, előnyösen 25-90 tömegszá­zaléknyi (s%), illetve 5-500, előnyösen 25- -250 mg-nyi. A poralakú adag készítéséhez az (I) képletű hatóanyagot megfelelő szem­cseméretű finom porrá őröljük, majd hason­lóra őrölt szilárd gyógyászati hordozóval ke­verjük, pl. keményítővel, tejcukorral, szacha­rózzal, glukózzal vagy mannittal. Alkalmaz­ható továbbá bármely hagyományos adjuváns, pl. édesítő, ízesítő, tartósító, diszpergáló vagy színező adalék.- Kapszulaként célszerűen zse- 1 atinlapböl sajtolt tokot alkalmazunk, amely­be a fenti módon készített porelegy adagját töltjük. A fentemlített adaléko(ka)t is hozzá­adhatjuk a betöltési művelet előtt' a porke­verékhez; más adalék is hozzáadható, pl. ol­dódást vagy eloszlást elősegítő szer, amely a kapszula bevétele után fejt ki a gyógy­szer felszívódását javító hatást. A tablettákat pl. úgy készítjük, hogy előbb porelegyet, illetve granulátumot készítünk, szükség szerint segédanyago(ka)t adunk hoz­zá, majd a halmazt tablettákká sajtoljuk. Az (i) képletű vegyülettel úgy készítünk orá­lis beadáshoz egységadagnyi folyékony pre­parátumot, pl. oldatot, szirupot, szuszpen­­z'At stb., hogy azok 0,5-10 s%-ban tartal­mazzák az (I) képletű hatóanyagot. A szusz­penziót úgy készíthetjük, hogy az (1) képle­tű hatóanyagot nem-toxikus folyékony farma­kológiai hordozóban diszpergáljuk. Ehhez is adhatók szokásos segédanyagok, pl. oldékony­­ságot javító, emulgeáló, tartósító, ízesítő, stb. szerek. Parenterális beadáshoz alkalmazhatók egy­ségadagnyi folyékony készítmények, pl. ste­ril oldatok és szuszpenziók szubkután, intra­­muszkuláris, intravénás vagy intraperitoneá­­lis injekciókénti beadásra. Ezeket úgy készít­jük, hogy az (I) képletű hatóanyagból ki­mért mennyiséget szuszpendálunk vagy fel­oldunk nem-toxikus folyékony hordozóban, amely injekcióként alkalmazható, pl. fizioló­giai sóoldatban, szacharóz, illetve dextróz oldatában, stb., továbbá glikolokban, pl. pro­­pilén-glikolban vagy etilén-glikolban. A fi­ziológiai sóoldattal, mint hordozóval készült injekcióban a hatóanyag koncentráció előnyö­sen 0,5-20 tömeg%, leginkább 1-10 tömeg% közötti. A találmányt a továbbiakban részleteseb­ben példák ismertetésével magyarázzuk, ame­lyekre a találmány nem korlátozódik, annak terjedelmét az igénypontokban adjuk meg. 1. példa 5- [5- [4-(2-metoxi-fenil)-l-piperazinil] -vale­­ril] -2-metoxi-benzolszulfonamid-di (hidrogén­­-klorid) előállítása (2. sz. vegyület) 2,6• g 5- (5-klór-valeril)-2-metoxi -benzol­­szulfonamidot, í,8g 1-(2-metoxi-fenil)-pipera­­zint, 1 g nátrium-karbonátot és 20 ml DMSO-t tartalmazó elegyet 90°C hőmérsékleten há­rom órán át keverünk. A reakció lezajlása után vizet adunk a reakcióelegyhez, majd azt etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot nátrium-kloriddal telített vizes oldattal mos­suk és vízmentes nátrium-szulfáton szárít­juk. Az oldószert ledesztilláljuk, a maradé­kot acetonban feloldjuk, majd tömény sósa­vat adunk hozzá a kristályképződéshez szük­séges mennyiségben. Az így kapott kristá­lyokat metanolból átkristályosítva 2,8 g (ki­termelés: 61 %) célterméket kapunk, amely­nek jellemzőit az 1. táblázat mutatja. Hasonló módon állítunk elő 5- [5- [4 - (2 - -klór-fenil)-l-piperazinil] -valeril] -2 -metoxi­­-benzolszulfonamid-di(hidrogén-klorid)-ot (4. sz. vegyület), amelynek jellemzőit ugyancsak mutatja az 1. táblázat. 2. példa 5- [5- [4-(2-metoxi-fenil)-l-piperazinil] -vale-12 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom