193229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-benzil-amino-alkil-pirrolidinonok és savaddíciós sóik előállítására

193229 A találmány tárgya eljárás az (I) ál­talános képletű, új 1-benzil-amino-metil-pirro­­lidinonszármazékok, optikai izomerjeik, sav­­addíciós sóik, valamint az (I) általános kép­letű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. Az új vegyületek a rövididejű emlékezés­nek a muszkarinszerű kolinerg antagonisták adása utáni beszűkülését képesek ellensúlyoz­ni, és ezenkívül kifejezett antihypoxiás ha­tásuk van. Szerkezetileg hasonlóan felépített nootro­­pica az irodalomból már ismert 1-karbamoil­­-metil-pirrolidin-2-on (Piracetam), az l-(p­­-metoxi-benzoil) -pirroíidin-2-on (Aniracetam) és az l-karbamoil-metil-4-hidroxi-pirrolidin-2- -on (Oxiracetam), lásd B. J. R. Nicolaus, Drug Development Res. 2, 464 (1982), és P. L. Paytasch, J. Amer. Chem. Soc. 72, 1415 (1950) A 46 966/78 számú nyilvánosságra hozott japán szabadalmi bejelentés az 5-(amino-me­­til) -1- (alfa-metil-benzil) -pirrolidin-2-on opti­kai izomerjeinek előállítását ismerteti optikai­lag aktív uretánból. Azt találtuk, hogy az eddig ismert ve­­gyületekkel szemben a pirrolidinon moleku­lába egy amino-metilcsoport beépítése a ha­tás lényeges javulását eredményezi. Az (I) általános képletben R, jelentése hidrogénatom vagy alkilcso­port, R2 jelentése adott esetben fluor-, klór-, brómatommal, alkoxi-, trifluor-metil-, alkilcsoporttal egyszer vagy kétszer szubsztituált fenilcsoport, vagy piri­­dilcsoport, és R3 és R4 amelyek azonosak, vagy eltérőek le­hetnek, hidrogénatomot vagy alkilcso­­portot jelentenek, vagy R3 és R4 a nitrogénatommal együtt olyan 5-6 tagú, telített heteroatomos gyűrűt ké­peznek, ami további heteroatomként még egy oxigén- vagy olyan nitro­génatomot tartalmazhat, amely metil­­csoporttal szubsztituált, vagy imida­­zolgyűrűt képeznek; és az amino-alkilcsoport 4-es vagy 5-ös helyzetű, azzal a megszorítással, hogy ha R, metil­­csoport, R2 fenilcsoport és az amino-metil­csoport 5-helyzetű, szabad bázis esetén R3 és/vagy R4 hidrogénatomtól eltérő. A fenti definícióban az alkilcsoport egye­nes vagy elágazó szénláncú, 1-4 szénatomos, az alkoxicsoport pedig 1-2 szénatomos. Ha R2 piridilgyűrűt jelent, ez a metilénhídhoz a 2-es, 3-as vagy 4-es helyzetben kapcso­lódhat. Az (I) általános képletű végtermékeket kívánt esetben, a szokásos eljárásokkal, fi­ziológiailag elviselhető savaddíciós sóikká át­alakíthatjuk. Erre a célra savként szerepelhetnek mind a szervetlen savak, így a hidrogén-haloge­­nidek, kénsav, foszforsav és az amino-szul­­fonsav, mind pedig a szerves savak, így a hangyasav, ecetsav, propionsav, tejsav, gli-1 kolsav, glükonsav, maleinsav, fumársav, bo­rostyánkősav, borkősav, benzoesav, szalicil­sav, citromsav, aszkorbinsav, p-toluolszulfon­­sav vagy a hidroxi-etánszulfonsav. Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R, hidrogénatomot, R2 adott esetben fluor-, klóratommal, metil­­vagy metoxicsoporttal o- vagy p-helyzet­­ben szubsztituált fenilcsoportot, és R3 és R4 hidrogénatomot vagy metilcsopor­­tot jelent. a) Olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, amelyek, képletében R3 és/vagy R4 nem hidrogénatomot jelent, például a (II) általános képletű hidroxi-metil-pirrolidinon­­-származékokat — a képletben RL és R2 a fenti jelentésű — tionil- vagy föszfor-halogeniddel vagy tozil- vagy mezil-halogeniddel reagál­­tatva (III) általános képletű vegyületekké alakítjuk át, a képletben R! és R2 jelentése a fenti, és X halogénatomot vagy tozil-oxi- illetve mezil­­-oxicsoportot jelent, és végül ezt a (III) általános képletű vegyü­­letet (IV) általános képletű primer vágy sze­kunder aminnal reagáltatjuk, a képletben R3 és R4 a fenti jelentésű. Ennél a reakciónál a (II) általános kép­letű vegyületet tionil- vagy foszfor-halogenid­­del a megfelelő 4-halogén-metilvegyületté, il­letve tozil- vagy mezil-halogeniddel a meg­felelő 4-tozil- illetve 4-mezilészterré alakít­juk át. A reakciót előnyösen közömbös szer­ves oldószerben, így például kloroformban, diklór-metánban, tetrahidrofuránban vagy di­­metil-formamidban hajtjuk végre, a szoba­­hőmérséklet és az alkalmazott oldószer for­ráspontja közötti hőmérsékleten. Észterezés esetében célszerű a reakcióelegyhez tercier szerves bázist, például trietil-amint vagy pi­­ridint adni. A köztitermékként keletkező 4-ha­­logén-metil vegyületeket illetve a 4-tozil- vagy 4-mezil-észtereket elkülöníthetjük vagy akár in situ továbbreagáltathatjuk. Ezeknek a ve­­gyületeknek primer vagy szekunder aminokkal való reakciójával kapjuk a megfelelő (I) ál­talános képletű végtermékeket. A reakciót tet­rahidrofuránban, dioxánban, acetonitrilben vagy előnyösen dimetil-formamidban hajthat­juk végre; a reakcióhőmérséklet 50°C és 150°C között van. Ennél a reakciónál a reakció­­feltételek az amin bázikusságától és forrás­pontjától függenek. A reakciót akár oldószer nélkül is végrehajthatjuk az amin feleslegé­ben. Alacsony forráspontú amin esetében a reakciót bizonyos körülmények között auto­­klávban kell végrehajtani b) Szabad aminocsoportot tartalmazó (I) ál­talános képletű végtermékek szintézisére cél­szerű a (III) általános képletű vegyületet ftálimiddel, illetve a ftálimid alkálifém sójá­val reagáltatni, és az így nyert 4-ftálimido-me­­tilvegyületet hidrazinnal elhasítani. A ftálimiddel való reakciót közömbös szer­ves oldószerben, így acetonitrilben vagy al-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom