193223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás késleltetett hatóanyag-felszabadulású a talaj viháztartását javító műtrágyák előállítására
azután az agyagásvány súlyára vonatkoztatva legalább 0>1 tömeg% vízoldható, az agyagásvánnyal reagálni képes egy vagy több polimert adunk, mimellett a massza végső víztartalmát legalább 15 tömeg%-ra állítjuk be, a masszát homogenizáljuk, majd kívánt esetben szárítjuk, és kívánt esetben az így kapott készítményt ismert módon formázzuk és/vagy ismert, a mezőgazdaságban használatos egyéb hatóanyagokkal és/vagy segédanyagokkal egyesítjük. A találmány szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a hatóanyagként felhasznált műtrágya nitrogént is tartalmazzon. A műszaki leírásban és az igénypontsorozatban az „agyagásvány" megjelölésen kizárólag a háromréteges filloszilikátokat és a láncszilikátokat értjük. A „közei“ megjelölésen a fenti meghatározásnak megfelelő agyagásványokat tartalmazó minden természetes eredetű és mesterséges keveréket értünk. Agyagásványként célszerűen nátrium-bentonitot, aktivált (azaz nátriumsóval vagy egyéb aktiválószerre! előkezelt) kalcium-bentonitot, illitet, atapulgitot, allevarditot vagy ezek keverékeit alkalmazhatjuk. A természetes állapotú agyagásványokat célszerűen aktivált állapotban használjuk fel, amin azt értjük, hogy az agyagásványok duzzadóképességét előzetesen ismert kezeléssel megnöveljük. A találmány szempontjából lényeges jellemző, hogy a massza víztartalmát legalább 15 tömeg%-ra, előnyösen 40—65 tömeg%-ra (egyes esetekben előnyösen 70—95 tömeg%-ra) állítsuk be. Ezt elérhetjük úgy, hogy eleve a fentieknek megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó agyagásványból indulunk ki, vagy a műtrágyát megfelelő mennyiségű vízben oldva adjuk az agyagásványhoz. A két módszert egymással kombinálhatjuk, illetve a vizet kívánt esetben a polimer vizes oldata formájában is beadagolhatjuk. A massza víztartalmának felső határa nem döntő jelentőségű tényező, és azt lényegében gazdaságossági szempontok (az esetleges későbbi szárítás energiaigénye) szabják meg. A massza víztartalmát célszerűen a jó keverhetőséget még biztosító minimális éltékre állítjuk be. A nitrogén műtrágya mennyisége az agyagásvány súlyára vonatkoztatva legalább 1 tömeg%, célszerűen 5—30 tőmeg% lehet. Karbamidból azonban a találmány szerinti készítménybe az agyagásvány súlyára vonatkoztatva 50—400 tömeg%-ot, sőt ennél nagyobb mennyiséget is bevihetünk. Nitrogén műtrágyaként az ismert műtrágyák bármelyikét felhasználhatjuk, ezek közül példaként a karbamidot, ammónium-nitrátot, ammónium-szulfátot, több tápelem-tartalmú összetett és keverék nitrogén műtrágyákat említjük meg. A nitrogén műtrágyán kívül a masszához egyéb ismert műtrágyákat, például fosz3 for-műtrágyát, mikroelemeket, kálium-műtrágyát és ezek kombinációit is adhatjuk, és így a mindenkori igényeknek megfelelő összetételű kombinációs készítményeket állíthatunk elő. A további ismert műtrágyák közétartoznak a vízoldhatatlan származékaikká alakított formában retardált nitrogén-műtrágyák is, amelyek közül példaként 'a karbamid-formaldehid kondenzátumokat említjük meg. Ezek a nitrogén-műtrágyák az agyagásvánnyal nem reagálnak. A szabad és kötött nitrogén-műtrágyákat egyaránt tartalmazó kompozíciókból a nitrogén-műtrágya két eltérő mechanizmus szerint szabadul fel. A műtrágya vagy műtrágyák beadagolásaelőtt, azzal egyidejűleg és/vagy azután a masszához az agyagásvány súlyára vonatkoztatva legalább 0,1 tömeg%, az agyagásványnyal reagálni képes vízoldható polimert is adunk. A vízoldható polimert önmagában vagy vizes oldata formájában keverjük be. Az agyagásvány súlyára vonatkoztatva célszerűen 1 — 15 tömeg% vízoldható polimert használunk fel. Vízoldható polimerekként előnyösen olyan homo- vagy kopolimereket alkalmazhatunk, amelyek reakcióképes csoportokként —COOH, —COO~1W (ahol M+ egyvegyértékű kationt jelent), —COONH2, —ÖH és/vagy yC—O—C~ csoportokat tartalmaznak. Ezek közül a polimerek közül példaként a következőket soroljuk fel: akrilamid-homopolimerek vagy kopolimerek, részlegesen vagy teljesen hidrolizált akril-, amid-homopolimerek vagy kopolimerek, vinilacetát-homopolimerek vagy kopolimerek, akrilészter-homopolimerek vagy kopolimerek, poli-vinilalkoholok (így poliakrilamid, poli-metakrilamid, poliakrilsav, poli-metakrilsav, hidrolizált poliakrilamid, akrilamid-akrilsav kopolimerek, hidrolizált akrilamid-akrilészter kopolimerek, polivinilalkohol-akrilsav kopolimerek polivinilalkoholok, hidrolizált polivinilacetát), továbbá poli-etilén-oxidok, poliszacharidok, és cellulóz-alapláncra ojtással felvitt akrilsav-, metakrilsav-, akrilamidés/vagy metakrilamid-oldalláncokat tartalmazó kopolimerek. A polimereket rendszerint vizes oldat formájában adagoljuk a masszához, a vjzes oldat N viszkozitása 50— 500 000 cP/20°C, célszerűen 500—50 000 cP/ /20°C lehet. Az eljárásban előnyösen 200 000-nél nagyobb móltömegű, célszerűen 500 000 — 14 millió móltömegű polimereket használunk fel. Amennyiben nitrogén műtrágyaként karbamidot használunk fel, eljárhatunk úgy is, hogy első lépésben az agyagásványt reagáltatjuk karbamiddal, majd a keverékhez a jelenlévő karbamid reakcióképes csoportjaival egyenértékű mennyiség legföljebb 10%-át kitevő mennyiségben egy vagy több aldehidet (például formaldehidet, glutáraldehidet, krotonaldehídet és/vagy glioxált) adunk a polimer beadagolása előtt, vagy a polimerrel együtt. 4 3 193223 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65
