193223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás késleltetett hatóanyag-felszabadulású a talaj viháztartását javító műtrágyák előállítására

5 193223 Ebben az esetben a kész műtrágya-kompozí­­^ ció a karbamid egy részét aldehiddel reagál­­\ tatott, vízben nehezen oldódó származéka formájában tartalmazza. A beadagolt alde­hid esetenként a jelenlévő polimerrel is reakció­ba lép, így például az akrilamid-típusú poli­mereket részlegesen térhálósítja. Ez a reakció tovább javítja a gélszerkezetet. Minden esetben a polimerekkel szemben támasztott két alapvető követelmény az, hogy vízoldhatóak legyenek, és reagálni tudjanak az agyagásvánnyal. A korábban idézett közlemények alapján ismert volt, hogy az agyagásványok a bevitt nitrogén-műtrágyákkal (elsősorban karb­­amiddal) laza kémiai kötéseket képeznek, továbbá fizikai szorpcióval megkötik a nitro­gén-műtrágyákat, és ezáltal lassítják a nitro­gén-műtrágyák kioldódását. A találmány szerinti eljárás során ez a reakció is lezajlik. Alapvető eltérést jelent azonban az, hogy a találmány szerinti eljárásban az agyagás­ványt polimerrel is reagáltatjuk. A polimer az agyagásvány aktív helyeivel lép reakcióba, rögzíti az agyagásvány szerkezetét (mintegy felfűzi a polimer láncra az agyagásvány lamelláit), és ezáltal stabil gélszerkezet alakul ki. Az agyagásvány és a polimer reakciójában kialakult gél ugyanakkor reverzibilis vízfel­vételre és vízleadásra képes, így mikrokörnye­­zetében megfelelően megduzzad a jelenlévő talajvíz hatására. Ezen alapul a találmány szerint előállított készítmények járulékos, a talaj vízháztartását javító hatása. A talál­mány szerint tehát kettős funkciójú, a hatóanyag-felszabadulás késleltetése mellett vízháztartást javító hatással is rendelke­ző készítményeket állítunk elő. A polimer és az agyagásvány reakciójában kialakult, re­verzibilis vízfelvételre/vízleadásra képes, sta­bil gélszerkezetből az agyagásványba laza kémiai kötésekkel és fizikai szorpcióval beágyazódott műtrágya-komponensek már nem fizikai oldás révén, hanem főképpen diffúzió útján juthatnak ki a környezetbe. Ezzel magyarázható', hogy a találmány szerin­ti készítmények retardáló hatása lényegesen kedvezőbb az ismert, agyagásványt és műtrá­gyát tartalmazó, azonban polimer-mentes készítményekénél. A polimerrel bevont műtrá­gyáktól is alapvetően eltérnek a találmány szerinti készítmények. Az ismert, polimer­bevonatú műtrágyákból az aktív komponens a polimer membránon át diffúzióval lép ki, de az összefüggő polimer bevonat kialakításá­hoz, amely a nagy ozmózisnyomásnak is ellen tud állni, viszonylag nagy mennyiségű (a készítmény összsúlyára vonatkoztatva 10— 30 tömeg%) polimer szükséges. A talál­mány szerinti eljárásban az ismert, polimer­rel retardált műtrágya készítményekhez viszo­nyítva kb. egy nagyságrenddel kisebb mennyi­ségű polimerre van szükség a megfelelő retar­dáló hatás kialakulásához. Nyilvánvaló az 4 is, hogy az ismert, vízoldhatatlan polimerrel bevont műtrágyák esetén a szemcsék egészé­ben gélszerkezet ki sem alakulhat. Az ismert, polimerrel bevont műtrágyák ezért nem ren­delkeznek a talaj vízháztartását javító járulé­kos hatással. Az agyagásványból, egy vagy több műtrágyából és egy vagy több polimerből kialakított nedves gélt közvetlenül is felhasz­nálhatjuk, kívánt esetben azonban víz­mentesíthetjük. Ennek során a masszát elő­nyösen 110°C alatti hőmérsékleten szárítjuk. Az így kapott anyagot poríthatjuk, szemcséz­­hetjük vagy ismert módon formázhatjuk (pél­dául agglomerálhatjuk). A felhasználás módjától függően azonban eljárhatunk úgy is, hogy a masszát esetleges hígítás után folyé­kony (szuszpenziós) műtrágyaként juttatjuk a talajra. A masszához, illetve a vízmentesí­tett készítményhez kívánt esetben ismert, a mezőgazdaságban használatos egyéb ható­anyagokat és/vagy segédanyagokat, így pél­dául nitrifikációs inhibitorokat, mikroeleme­ket stb. is keverhetünk, amelyek a készítmény­ben saját funkciójukat fejtik ki. Ezzel az in­tézkedéssel a mindenkori igényeknek megfe­lelő, kombinációs készítményeket állíthatunk elő széles választékban. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. A példákban feltünte­tett %-os értékek az össztömegre vonatkoz­nak. A példákban említett nyers bentonit agyagásvány-tartalma 35 tömeg%, az aktivált bentonit agyagásvány-tartalma 75 tömeg%. 1. példa Rátka-Hercegkövesről származó, 40 tö­megig nedvességtartalmú, homogenizált nyers bentonithoz a szárazanyagra számított 6,5 tömeg% szódát adunk, és a masszát össze­gyúrjuk. Az így kapott masszához, amely aktivált beotonitot tartalmaz, 25 tömeg% karbamidot adunk telített vizes oldat formájá­ban, és a masszát összegyúrjuk. Ezután a masszához 2 tömeg% mennyiségű, körülbelül 1 millió móltömegű, 5%-ban hidrolizált poliakrilamid 5%-os vizes oldatát adjuk in­tenzív gyúrás közben. A képződött massza végső víztartalma 48%-ot ér el. A kapott masszát 60°C hőmérsékleten súlyállandóságig szárítjuk, majd porítjuk. 2. példa Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a polimer vizes oldatát két lépésben adagoljúk be úgy, hogy először 0)8 tömeg% polimer vizes oldatát, majd további 1)5 tömeg% polimer vizes olda­tát gyúrjuk be. 3. példa Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a telített vizes karbamid-oldatot előzetesen elegyítjük a po-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom