193223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás késleltetett hatóanyag-felszabadulású a talaj viháztartását javító műtrágyák előállítására

193223 A mezőgazdaságban egyre szélesebb kör­ben kerül sor biológiailag aktív anyagok alkalmazására. Ezek közül a különféle műtrá­gyák teszik ki a legjelentősebb részt. Már hosszabb ideje ismeretes az a törekvés, hogy a műtrágyákat késleltetett, illetve szabályo­zott hatóanyag-felszabadulású készítmények formájában juttassák a talajba. Ilyen anyagok alkalmazása a mezőgazdaságban többirányú előnnyel járna. A hatóanyagok megtakarítá­sa mellett (amit az eredményez, hogy azokat optimális időintervallumban szabadítjuk fel) lehetőség nyílik a növények hatóanyag-fel­vételének biológiailag megfelelő adagolására, s így a műtrágyák felhasználásával járó kör­nyezeti ártalmak (pl. talajvizek elszennyező­dése) is jelentősen csökkenthetők. Késleltetett hatóanyag-felszabadulású műtrágyák előállítására több módszer ismere­tes. A legrégebben alkalmazott módszer szerint a műtrágyaként felhasználható vegyü­­leteket vízben nehezen oldódó származékaikká alakítják, és így juttatják a talajba. A vízben rosszul oldódó u.n. „retard“ nitrogén műtrá­gyák közé tartoznak például a karbamid és formaldehid különböző kondenzációs termékei (3 227 543,3 989 470 és 3 231 363 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás), az izobutilidén-dikarbamid (Proc. Fért. Soc. 90, 1 (1966), 2 553 939 sz. Német Szövet­ségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás), a krotonilidén-dikarbamid (Landw. Fr. 17, 148 (1963)), a difurfurilidén-triureidok (75 51.858 sz. közzétett japán szabadalmi bejelentés) és hasonló vegyületek (75.99.859 és 75.99.860 sz. közzétett japán szabadalmi bejelentések). Ismertek olyan megoldások is, amelyek szerint a műtrágya (pl. karbamid) szemcséit különböző bevonatokkal, burkolatokkal látják el, és ily módon diffúziós gátlás útján csök­kentik a hatóanyag kioldódásának sebessé­gét. Kénbevonatos karbamid-műtrágyák elő­állítását ismerteti például a 3295950 és 3903333 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli, valamint a 2 451 723 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás. A bevona­tos műtrágyák közül a kénbevonatok állítha­tók elő a legolcsóbban, de a hatóanyag fel­­szabadulása itt szabályozható a legkevésbé. Kedvezőbb eredményeket értek el különféle agyagásványokat (zeolitot, hidratált alumí­­nium-szilikátot és csillám-típusú agyag­ásványt) és szerves filmképzőt tartalmazó bevonóanyag-keverékekkel (2 127 004 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás). Az utóbbi időben a különböző műgyanta-, illetve po­limer-bevonatú műtrágyák és más mező­­gazdasági vegyszerek iránt nőtt az érdeklő­dés (3 223 518 és 3 359 482 sz. Amerikai Egyesült Államok beli, 2 461 668 sz. Né­met Szövetségi Köztársaság-beli és 1 435 678 és 2 116 960 sz. nagy-britanniai szabadal­mi leírások). 1 2 Egy harmadik ismert megoldás szerint a műtrágyát olyan anyagokra viszik fel, il­letve olyan anyagokba ágyazzák be, amelyek a műtrágya-molekulákkal többé-kevésbé laza kémiai kötést képeznek, vagy adszorptív utón kötik meg a műtrágyákat. A karbami­­dot például különféle agyagásványokra, így bentonitra felvitt állapotban adagolják a talaj­hoz (TA-584 sz. közzétett magyar szabadal­mi bejelentés). Ezek az agyagásványok komp­lex kötést létesítenek a karbamiddal (B.K.G. Theng: The Chemistry of Clay-Organic Reactions; Halsted Press (1974)) és egyéb erősen poláros vegyületekkel, és ezáltal kés teltetik annak felszabadulását. A tapasztala­tok szerint azonban az agyagásványok ható­anyag-felszabadulást késleltető hatása nem kielégítő. Az ismert készítmények tehát többé-kevés­bé hatásos módon, de működésük kineti­káját tekintve egyszerű késleltető hatás ki­fejtésével módosítják a hatóanyag-leadást, így a növények speciálisabb, a tenyészidőben fellépő igényeihez nem tudnak alkalmazkodni. A gyakorlatban mindeddig nem volt ismert olyan műtrágya-készítmény, amely a ható­anyag késleltetett felszabadulásának biztosí­tásai kívül egyidejűleg más kedvező hatást is kifejtene, így például javítaná a talaj víz­visszatartó képességét és ezáltal javítaná a ke­zelt talaj vízháztartását. A találmány szerinti eljárással olyan műtrágya-készítményt állítunk elő, amely egyrészt széles kinetikai határok között sza­­bályozhatóvá teszi a növények részére szük­séges tápelemek talajbajutási sebességét, másrészt egyúttal a talaj vízvisszatartó képességét is növeli. Kísérleteink során ugyanis nem várt mó­don azt tapasztaltuk, hogy ha háromréteges filloszilikátokat (szmektiteket) és/vagy lánc­­szilikátokat (atapulgitokat) vagy azokat tar­talmazó kőzeteket különféle polimerekkel ke­zelünk a műtrágya beadagolása előtt, alatt vagy után, olyan termékekhez jutunk, amelyekben a hatóanyag retenciója a polimer­rel nem kezelt anyagokéhoz viszonyítva jelen­tősen megnő, és ugyanakkor a kapott termékek vízvisszatartó képességgel is rendelkeznek, tehát javítják a kezelt talaj vízháztartását. A találmány tárgya tehát eljárás késlel­tetett hatóanyag-felszabadulású, egyben a talaj vízháztartását is javító, nitrogént is tar­talmazó műtrágya-készítmény előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy agyagásványhoz vagy legalább 10 tömeg% (célszerűen 25— 90 tömeg%) agyagásványt tartalmazó kőzethez, bányatermékhez vagy mesterséges keverékhez az agyagásvány súlyára vonatkoztatva legalább 1 tömeg% nitrogén műtrágyát adunk adott esetben egy vagy több egyéb műtrágyával együtt, az agyagásványhoz a nitrogén műtrágya beadagolása előtt, azzal egyidejűleg és/vagy 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom