193205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húsárú előállítására, előnyösen növényi rostos anyagok felhasználásával

1 193.205 2 A találmány eljárás húsárú előállítására, növényi rostos anyagok felhasználásával. A húsárú fogyasztása során élettanilag és a táplálkozás eredményessége te­kintetében is a hagyományos húsárú összetétel mellett rostos anyag is jut a szervezetbe, és így táplálkozásélet - tanilag is javítja a táplálék feldolgozását és hasznosítá­sát. Széles körben ismert, hogy táplálkozási szokásaink az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltoztak, elto­lódott a tápanyagok egymáshoz való viszonya: a szén­hidrát mennyisége csökkent, emelkedett a fehérjék és főként a zsírok aránya. A szociális helyzet javulásával lehetővé vált a túl bőséges, hibás összetételű táplálko­zás. Tudott dolog, hogy a fejlett ipari országokban a túltápláltság a gond. Különböző - részben a táplálko­zással összefüggő - betegségek jelentek meg, úgymint a magasvérnyomás, szívinfarktus, érelmeszesedés, cu­korbetegség, idült székrekedés, vastagbél daganatok stb. Ismert az is, hogy a jelen korra jellemző technikai fejlődés lényegesen megváltoztatta a nehéz és a könnyű fizikai munkát végzők arányát. Az igen nehéz fizikai munkát végzők száma a gépesítéssel lecsökkent. A szervezetünk csökkenő energiaszükségletével ellentét­ben az energiafelvétel emelkedett, melynek következ­ményeként nagy mértékben növekedett az elhízottak, túltápláltak száma. Mindezt tetézi, hogy napjainkban igen alacsony a táplálékok rostanyag tartalma, a táplálkozási szokások nem alakultak az újszerű életkörülményekhez. Az em­berek sokszor kerülik a rágással járó hosszadalmas ét­kezést és előnyben részesítik a rostmentes, pépes, vagy áttört, gyakran magas energiatartalmú, koncentrált ételeket. A korszerűtlen táplálkozási gyakorlat javítását cé­lozták azon fejlesztések, melyek részben a táplálkozás időbeli és mennyiségi meghatározásával, részben kü­lönféle szénhidrát és kalóriaszegény étrendek kidolgo­zásával és gyakorlatba vételével kívántak eredményt elérni. Hasonló, de azonos célú fejlesztésként ismert, hogy nagyüzemileg állítanak elő különféle szénhidrát és kalóriaszegény élelmezési adalékanyagokat, készéte­leket, valamint olyan élelmezés célú alapanyagokat, melyek különféle őrlemények alkalmazása révén biz­tosítanak előnyösebb, korszerűbb táplálkozási feltéte­leket. — Ilyen megoldást tartalmaz az NSZK 2.045988 számú német szabadalom, amely nem növényi rosto­kat, hanem darált keményítő anyagokat használ fel, vagy az azonos elven alapuló USA 4,384009 számú szabadalom, amely ismerteti dehidrált hústermék, ill. féltermék gyártását. A megelőzőekben említett megoldások és jelenlegi gyakorlat hátránya, hogy maguk területén elismert eredményességük ellenére csupán a táplálkozás össze­tételében és kalória tartalmában biztosítanak változást. Nem tapasztalható - a még mindig hiányzó, de szük­séges - változás a táplálkozási rostanyagok elterjedése és alkalmazása terén. Rostanyagok alatt általában a táplálék emészthetet­len, szervezetünk enzimei által nem hasítható alkotó­részeit értjük. Ide tartoznak a következő anyagok.- cellulóz,- hemicelluióz,- lignin,- kutin,- kilin, stb. A találmány célja az eddigi gyakorlatban kialakult ét­kezési, táplálkozási szokások és lehetőségek hiányos­ságait kiküszöbölni, e téren mutatkozó rostanyag hiá­nyokat pótolni. További célja a találmánynak: legfőképpen a hús­áruk területén megvalósítani a rostanyag pótlást. Célja továbbá, hogy a ballasztanyag növényi rostként törté­nő bevitele útján további tápanyagokat biztosítani a szervezet részére, úgymint egyszerű cukrot, növényi zsírt, fehérjét, gyümölcssavat, aroma anyagot, ásványi anyagokat, különféle nyomelemeket, vitaminokat. Célja továbbá a találmánynak az étkezés és a táplá­lék hasznosítással elérni olyan táplálkozásélettani ha­tásokat, mint az egészségesebb bélműködés, az étkezés mennyiségi szabályozottsága, a felszívódás szabályo­zása és az epeműködés javítása. A találmány azon a felismerésen alapul — amit tu­dományos vizsgálatok tártak fel - nevezetesen, hogy a civilizálatlan népeknél alacsony százalékban előfor­duló érelmeszesedés a táplálék magas rosttartalmával függ össze. így az ismertetett fejlesztési célt az moti­válja, hogy a húsáruban a rostanyagok dúsítása meg­valósuljon. Mindezekből adódóan a rost szervezetbe vitele biztosíthatja a táplálkozásélettanilag elvárt ered­ményt. Ez biztosítja, hogy a ballasztanyagok a vastag­bélben másodlagosan előforduló epesavakat és a kolesz­terint megkötik és ezzel védik a szervezetet a vastag­béldaganatoktól. További kedvező hatást mutatnak azon vizsgálati eredmények is, melyekből kimutatható volt, hogy a nagy rosttartalmú ételek fogyasztása kedvezően hat a cukorbetegek állapotára. Fontos szerepe van továbbá a rostanyagoknak az idősebb emberek táplálkozásában is, mert az említett előnyös táplálkozásélettani hatá­sokon túl képes a csökkenő bélaktivitást is serkenteni és kedvező hatást fejt ki a székrekedéssel szemben is. Továbbá kedvező hatást fejt ki, amikor az egyének táplálkozása „hidegkosztra” korlátozódik, mely több­nyire húsipari készítményekből és kenyérből áll. Az ilyen táplálkozás, ha nincs kiegészítve növényi anya­gokkal, gyakorlatilag rostmentes. Ez a tény is adta a felismerés azon további gondolatmenetét, hogy olyan húsipari termékeket szükséges előállítani, mely adalék­anyagként növényi rostanyagokat is tartalmaznak. Ez­által a növényi rostokkal a húsipari készítmények táp­lálkozásélettani hatását is kedvezően lehet befolyásol­ni. A találmány tehát eljárás húsáru előállítására, növé­nyi rostos anyagok felhasználásával, ahol a húsárú elő­állításához a friss és/vagy előhűtött és előaprított ser­téshúst és/vagy marhahúst vagy szárnyashúst, és sza­lonnát előkészítjük, fűszer- és adalékanyagokkal ösz­­szekeveijük, úgy, hogy az előkészített 47-85 m%-u célszerűen 75 m%-u húsáruhoz lassú, célszerűen 30 ford/perc sebességgel keverjük az adalékként előkészí­tett, darabolt és centrifugálással lételenített 2-12%-os előnyösen 4%-os rosttartalmú 1,5-25 m%-u, előnyö­sen 25 m%-u rostot, célszerűen karottát, vagy paszter­nákot, majd a keveréket a húsárú jellegének megfelelő­en aprítjuk, homogenizáljuk a csavartkeverőben és az állományjavítót - 1,5-3,8 m%-u tejfehérjét - majd a húsárú jellegének megfelelő ízesítőket hozzáadjuk, ho­mogenizáljuk és műbélbe töltve vagy nyerskeverék­ként adagolva hőkezeljük. További előnyös megoldása az eljárásnak, hogy nö­vényi rostos anyagként szárított növényi részeket, cél­szerűen szárított répát alkalmazunk. A szárított nővé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom