193199. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív Ó-amino-ß-fenil-propionsavak előállítására

1 Találmányunk tárgya eljárás d -amino­­ß-fenil-propionsav (továbbiakban: fi -fenil­­alanin) enantiomerek előállítására racém ß -fenil-alaninból kiindulva optikailag aktív N-benzoil-ß -íenil-alaninnal poláris oldószer­ben történő diasztereomer sóképzés, majd a só bontása, illetve a sóképzés szűrletének feldolgozása után kapott ß -fenil-alanin en­antiomerek poláris oldószerből az aminosav izoelektromos pontjának megfelelő pH érté­ken történő kinyerésével. Az optikailag aktív ß -fenil-alanin nagy­ipari méretekben gyártott és felhasznált aminosav. így például az L-izomert nagy mennyiségben használják mesterséges édesí­tőszer, az »Aspartam« márkanevű dipeptid (L-aszpartil-L- ß -fenil-alanin-metil-észter) előállításánál. Ezért ipari jelentőségű a ß. ■ -fenil-alanin enantiomerek gazdaságos elő­állítása. A ß -fenil-alanin enantiomereket leggyak­rabban a racém vegyüet valamely származé­kából kiinduva diasztereomer sóképzéses re­­szolválással, majd ezt követően a megfelelő királis származékokból kémiai reakciókkal állítják elő. Így például ismeretes a racém ß -fenii-alanin-alkil-észterek reszolválása optikailag aktív savval (795 874 számú bel­ga szabadalmi leírás), vagy a különböző N­­-acil-származékok reszolválása optikailag ak­tív bázisokkal (J. Am. Chem. Soc. 76, 2801 (1954), J. Prakt. Chem. 9, 104 (1959), Chem. Bér. 42, 2383 (1909)). Ezen ismert eljárások közös vonása és egyben hátránya, hogy a racém ß -fenil-alaninból kémiai re­akciókkal elő kell állítani egy reszolválásra alkalmas származékot, majd az enantiomerek szétválasztása után külön lépésben el kell távolítani az alkalmazott védőcsoportot, és ezek a folyamatok jelentős anyagveszteséget okoznak. Nem ismert azonban olyan eljárás, melyben a szabad aminosavat közvetlenül lehetne optikailag aktív savval izomerjeire bontani. Munkánk során meglepő módon azt talál­tuk, hogy a racém ß -fenil-alanin poláris ol­dószerben, előnyösen vízben, alkoholokban, vagy ezek elegyében 0,3-0,7 ekvivalens só­sav jelenlétében 0,3-0,7 ekvivalens optikailag aktív N-benzoil-y3-fenil-alaninnal jól kristá­lyosodó diasztereomer sót képez. A kristá­lyos sóból mindig az alkalmazott N-benzoil­­ß -fenil-alanin (továbbiakban: reszolválószer) konfigurációjával ellentétes konfigurációjú ß -íenil-alanint szabadíthatjuk fel, míg a só­képzés szűrletéből a másik enantiomer hid­­rogén-kloridját, vagy közvetlenül a szabad aminosavat nyerhetjük. így D-N-benzoil-A - fenil-alanin alkalmazásakor a sóból az L­­- ß -fenil-alanint kapunk. Megállapítotuk azt is, hogy a diasztereomer só termelése és op­tikai tisztasága jeletősen függ az alkalma­zott oldószertől. A vizes közegben közel kvantitatív termeléssel kapjuk a kristályos diasztereomer sót, míg ha a rendszer vala-2 2 milyen alkoholt is tartalmaz a termelés kis­mértékben csökken, a sóból kapott enantio­mer optikai tisztasága pedig nő. Meglepő volt az a tapasztalatunk is, miszerint a nuccs­­rtedves diasztereomersó alkoholokból, elő­nyösen metil-alkoholból, vagy etil-alkohol­ból jó termeléssel átkristályosítható és amennyiben a kiindulási só nem volt optikai­lag tiszta, úgy az átkristályosítással opti­kailag tiszta termékhez jutunk. A diaszte­reomersó, illetve a sóképzés szűrletének fel­dolgozása során előre nem várt módon azt találtuk, hogy az optikailag aktív ß -fenil­­-alanin hidrogén-kloridjának poláris oldószer­rel készült oldatából a szabad aminosavat részlegesen felszabadítva valamilyen akirá­­lis bázissal először a racéinhányad kristá­lyosodik, ami szűréssel elkülöníthető, a visz­­szamaradó oldatból pedig pH=6-ig törté­nő lúgosítással csaknem kvantitatíven kap­juk meg az optikailag tiszta ß -fenil-alanint. E szelektív kicsapási módszer tehát lehető­séget ad arra, hogy tetszőleges optikai tisz­taságú ß -fenil-alaninból elkülönítsük a ra­cém hányadot, melyet reszolváláshoz újra felhasználhatunk, és optikailag tiszta termé­ket kapjunk. Eljárásunk gazdaságosságát neveli az is, hogy az alkalmazott reszolváló­szer a diasztereomersó vizes szuszpenziójá­nak pH = 1-ig történő savanyításával kris­tályos formában kvantitatíven regenerálható és reszolválásra ismételten felhasználható. A sóképzés szűrletéből az esetlegesen oldatban maradt reszolválószer hasonlóképpen vissza­nyerhető. Talámálnyunk szerint tehát úgy járunk el, hogy a racém ß -fenil-alanin vízzel, vagy víz és valamey kis szénatom számú alifás alkohol elegyével készült szuszpenziójához 0,3-0,7 ekvivalens sósavat adunk és állandó keverés közben forraljuk, míg oldatot kapunk. A forrásban lévő oldathoz 0,7-0,3 ekvivalens re.szolválószer alkohollal, előnyösen metil­­-alkohollal, vagy etil-alkohollal készült olda­tát öntjük, majd lehűlni hagyjuk az elegyet. A kristályos diasztereomer sót szűréssel el­különítjük, majd a vízben szuszpendáljuk és sósavval pH=l-ig savanyítva bontjuk, a kivált kristályos reszolválószert szűrjük, a vizes szűrletből pedig az optikailag aktív ß - -fenil-alanint pH = 6-ig történő lúgosítással nyerjük ki, de eljárhatunk úgy is, hogy a só­bontás szürletét vákuumban szárazra párol­juk, a maradékot alkoholban, célszerűen me­­til-alkoholban, vagy etil-alkoholban oldjuk és ebből az oldatból nyerjük ki az optikailag ak­tív ß -fenil-alanint vizes ammónium-hid­­roxiddal, vagy alkálifém-hidroxiddal pH=6- ig Történő lúgisítással. A sóképzés szűrle­téből a másik enantiomert pH=l-ig történő savanyítás után a sóbontásnál leírtakkal ana­lóg módon nyerjük. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a reszolválás során kapott dia­sztereomer sót alkoholból, előnyösen me­til-alkoholból, vagy etil-alkohol,ból átkristá-193199 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom