193197. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-szubsztituált amino-propán-szulfonsav származékokat tartalmazó növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

193197 dodecil-alkohol-kénsavészter nátrium sója; a szulfonát aromás vegyületek sói, így nátri­­um-dodecil-benzoszulfonát, nátrium-, kalci­um-, vagy ammónium-lignoszulfonát, butil­­-naftalinszulfonát, valamint diizopropil- éstri­­izopropil-naftalinszulíonsavak nátriumsóinak keverékei, valamely petróleumszulfonsav nát­riumsója, vagy az olajsav, vagy az abietin­­sav kálium- vagy trietanolamin sója. Alkalmas szuszpendálószerek lehetnek pél­dául a hidrofil kolloidok, mint amilyen a po­­li(vinil-pirrolidon), nátrium-karboxi-metil­­-cellulóz, valamint a növényi gumik, így pél­dául a tragafit gumi. Alkalmas tapadásfokozó anyagok például kalcium- vagy magnézium-sztearát, az adhe­zív anyagok, így a poli (vinil-alkohol), vagy a cellulózszármazékok. Alkalmaz diszpergálószerek például a me­­til-cellulóz, ligninszulíonátok és alkil-nafta­­linszulfonátok. Alkalmas eloszlatást tapadást, az esővel szembeni ellenállóképességet vagy a beha­tolóképességet javító adalékanyagok például a zsírsavak, gyanták, enyv, kazein vagy az alginátok. A hatóanyagot a fentiekben említett hordo­zóanyagokkal, hígítószerekkel, vivőanyagok­kal és segédanyagokkal különféle szilárd vagy folyékony mezőgazdasági vagy kerté­szeti készítményekké alakíthatjuk. Szilárd készítmények lehetnek például a porozószerek, granulátumok, előnyösen mik­­rogranulátumok, vagy a bevonatos vetőma­gok (amelyeknél a bevonatot vékony film­­vágy vastagabb réteg formájában visszük fel a mag felületére), illetve a kertészeti magfóliák. A folyékony készítmények lehetnek példá­ul oldatok, közvetlenül permetezhető oldatok — vizes oldatok, szerves oldószerrel készí­tett oldatok, beleértve az olajos oldatokat és a keverhető olajokat is — diszperziók, szusz­penziók — előnyösen vizes szuszpenziók — vizes vagy olajos emulziók, invert emulziók. A szemcsés készítményeket például úgy állíthatjuk elő, hogy az (I) általános képle­­tű hatóanyagot oldószerben oldjuk, az olda­tot valamilyen kötőanyag jelenlétében szem­csés hordozóanyag — így porózus szemcsés anyagok, például habkő vagy attaclay: ás­ványi eredetű nemporózus szemcsés anya­gok, például homok vagy agyagos föld; vagy szerves granulátumok, például feketeföld vagy vágott dohányszár — felületére fel­visszük, adott esetben megszárítjuk. Szem­csés készítményt továbbá úgy is készíthe­tünk, hogy a hatóanyagot porított ásványi anyagokkal, kenőanyag és kötőanyag jelen­létében összepréseljük, a préselt anyagot megaprítjuk és a kívánt szemcseméretre szi­táljuk. A szemcsés készítmények előállításá­nak egyik előnyös foganatosítási módja a száraz, illetve a nedves granulálás. 3 A készítmények különlegesen előnyös ki­viteli alakja a vetőmag-fólia. Ismeretes, hogy a kertészetben, de egyéb mezőgazdasági el­járásoknál is a magvak elvetésének megköny­­nyítésére, az egyenletes mag- és sortávolsá­gok biztosítására a kézi-vetés (ültetés) he­lyett a magvakat valamely vízoldható fóli­ába foglalják és ezeket a fólia-csíkokat (sza­lagokat) — amelyek adott esetben több sor­ban is tartalmazhatják a magvakat — helye­zik a talajba. A fólia bármely, a magvakkal szemben inert, vízoldható anyag — például poli(vinil-alkohol) —■ lehet; a vele szemben támasztott igény csupán az, hogy a magva­kat ne károsítsa és a talajban a nedvesség hatására szétessék, adott esetben oldódjék. A találmány szerinti vetőmag-fólia a hatóanya­got a fóliába inkorporálva tartalmazhatja, vagy hatóanyaggal kezelt magvakat teszünk a fóliába. A vetőmag-fólia készítmény külön­leges előnye, hogy növeli a magvak csírázó­képességét, illetve serkenti a kultúrnövények növekedését, továbbá védelmet nyújt a rovar­­kártevők ellen a növények kezdeti fejlődési szakaszában. Diszperziókat, szuszpenziókat vagy emul­ziókat oly módon állítunk elő, hogy az (I) általános képletű hatóanyagot olyan oldó­szerben oldjuk, amely kívánt esetben egy vagy több nedvesítő, diszpergáló, szuszpenda­­ló vagy emulgeáló szert tartalmazhat, majd a kapott elegyet vízhez adjuk, mely kívánt esetben ugyancsak egy vagy több nedvesítő, diszpergáló vagy emulgeáló szert tartalmaz­hat. Emulgeálható olajokat úgy állítunk elő, hogy az (I) általános képletű hatóanyagot valamely emulgeálószer hozzáadása mellett egy a'kalmas, előnyösen vízzel gyengén ele­gyedő oldószerben oldjuk, vagy finoman el­oszlatjuk. A közvetlenül permetezhető oldatokat úgy állítjuk elő, hogy az (I) általános képletű ha­tóanyagot, előnyösen valamely magas vagy közepes, előnyösen 100 °C hőmérséklet fe­letti forráspontú oldószerben oldjuk. Invert emulziót úgy készíthetünk, hogy ,a találmány szerinti hatóanyag emulzióját a permetezés előtt vagy alatt a szórókészülék­ben vízzel emulgeáljuk. A vizes felhasználási alakok előállítására különösen célszerűen alkalmazhatunk nagy hatóanyag-tartalmú, a felhasználás előtt víz­zel a kívánt töménységre hígítható emulzió­­koncentrátumokat, pasztákat, nedvesíthető permetporokat. Ezen koncentrátumokat úgy készítjük el, hogy hosszabb időn át tárolhatók legyenek és a tárolás után vízzel hígítva kellő ideig homogén, a szokásos permetező berendezések­kel felhasználható vizes készítményeket képezzenek. A koncentrátumok hatóanyag­­-tartalma általában 10—85tömeg% előnyösen 25—60 tömeg % a hígítás után a vizes készít­mény (a permetlé) hatóanyag-tartalma elő-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom