193197. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-szubsztituált amino-propán-szulfonsav származékokat tartalmazó növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

193197 nyösen 0,001—3,00 tömeg%', de egyes spe­ciális felhasználási területeknél lehet ennél alacsonyabb vagy magasabb is. A találmány szerinti készítményekben a kívánt hatás eléréséhez szükséges hatóanyag mennyisége széles határok között változhat az elkészítési módtól,és a felhasználási mód­tól függően 0,001—95 tömeg°/o »Ultra-low­­-volume« alkalmazási módszer esetén a talál­mány szerinti hatóanyagot célszerűen 90— 95 tömeg%-os készítmény formájában egé­szen kis mennyiségű adalékanyagokkal is használhatjuk, igen finoman porlasztó be­rendezésekből, előnyösen repülőgépről tör­ténő szórással. Hígított szerek esetében ez a koncentráció általában 0,01 tömeg% és 20 tömeg % között, töményebb szerek esetén pe­dig 20 tömeg% és 95 tömeg% között változ­hat. Az emulgeálható koncentrátumokban a ha­tóanyag mennyisége 5—70 tömeg%f előnyö­sen 10—50 tömeg% és a porkészítmények­ben 0,5—10 tömeg%, előnyösen 1—5 tömeg% lehet. A találmány szerinti készítményeket per­metek, porozószerek, vagy szórószerek, be­vonószerek (magdrazsírozás), vetőmagfóli­ák, talajöntözőszerek, merítőfürdők stb. alak­jában alkalmazhatjuk, a készítmény-típust mindenkor az adott felhasználási terület követelményeinek figyelembevételével választ­juk meg. A találmány szerinti készítményt ismert módon a talajba, a talajra, magvakra, a nö­vényre vagy a növény meghatározott részeire juttatjuk. A magvak kezelését például úgy végezhet­jük, hogy a magvakat keverés közben az (I) általános kép let ü hatóanyaggal és hor­dozóanyagokkal együtt vonjuk be. Ügy . is eljárhatunk, hogy a hatóanyagot az előzőek­ben felsorolt felületaktív nedvesítőszerekkel, és adott esetben hordozóanyagokkal együtt visszük fel a magvak felületére. Az utóbbi esetben a hatóanyagot, felületaktív szert és hordozóanyagot tartalmazó elegyet először kevés vízzel megnedvesítjük, majd a mag­vakat a szuszpenzióval összekeverjük. A magkezelésnek egy speciális megvalósí­tási módja a magdrazsírozás, amelyet pél­dául oly módon végezhetünk, hogy a magva­kat drazsírozó üstbe helyezzük és a forgás­ban lévő üstben valamely kötőanyag (pél­dául karboxi-metil-cellulóz-nátrium) vizes oldatával megnedvesítjük. Ezután a bevonó­anyag porkeverékét a nedves magvak felüle­tére porlasztjuk. A bevonóanyag adagolását a drazsírozandó magvaktól függően a kívánt mértékig (méretig) folytatjuk. ügy is eljárhatunk, hogy a hatóanyagot homokkal, talajjal vagy a fentiekben emlí­tett porított szilárd hordozóanyagok valame­lyikével és adott esetben a fenti felületaktív szerek valamelyikével készített porkeverék 4 5 formájában a magvak vetésekor a barázdába juttatjuk. A hatóanyagot a fenti felületaktív diszper­­gálószerek és/vagy porított szilárd hordozó­­anyagok bármelyikét is tartalmazó vizes per­met formájában juttathatjuk a magvakra vetés előtt, vetés közben vagy vetés után. ügy is eljárhatunk, hogy a hatóanyagot tartalmazó készítményt a növények környeze­tébe vagy a növényekre, azok egyes részeire, például a leveleire juttatjuk, például porlasz­tással, porozással vagy vizes permet alak­jában, vagy a talajba juttatjuk, például ta­lajöntözőszerrel, elárasztással vagy a ta­lajba történő bedolgozással, amikor is. a magvakat a kéziét talajban lévő barázdákba vet j ük. A találmány szerinti készítményeket mind az egyszikű, mind a kétszikű növények növe­kedésének szabályozására alkalmazhatjuk. A kezelést a vetés előtt (pro-sowing) vagy pa­lántázás előtt (pro-plantíng), kikelés előtt ;pre-emergens) vagy kikelés utáni (poszt­­emergens) stádiumban,vagy a talajba törté­nő bedolgozás útján végezhetjük. A vetés előtti (pre-sowing) vagy palántá­zás előtti (pre-plating) kezelésen azt értjük, hogy a találmány szerinti készítményeket a magvak vetése előtt juttatjuk a talajra, és n vetést vagy a palántázást csak ezt követő­en végezzük. A kikelés előtti (pre-emergens) kezelésen azt értjük, hogy a találmány szerinti készít­ményeket a növényféleség kikelése előtt jut­tatjuk a talajra, például a talajt akkor per­metezzük meg, amikor a benne lévő magvak még nem törték át a talaj felszínét. A kikelés utáni (poszt-emergens) kezelésen azt értjük, hogy a találmány szerinti készít­ményeket a növényféleség kikelése után jut­tatjuk a kezelendő területre, például a kikelt növények részeire vagy a talajra. Azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerin­ti készítmények a növényi kultúrák közül kü­lönösen a kukorica, napraforgó, saláta, ubor­ka, paradicsom, zöldbab és mustár kultúrák­ban fejtik ki növénynövekedést szabályozó ha­tásukat. Nemcsak a növények növekedését serkentik a vegetatív fejlődési szakaszban, hanem a generatív fázisban a termés mennyi­ségét is növelik. A találmány szerinti hatóanyagnak a kie­légítő hatáshoz szükséges dózisa igen sok té­nyezőtől függ, így például a kezelendő kultúr­növény fajtájától, állapotától, a kultúrnövény fejlődési szakaszától (mag, csíranövény, 1—3 leveles stádium stb.) a kezelendő növény kör­nyezetében növekedő egyéb növényektől, az évszaktól, az éghajlati viszonyoktól, továbbá attól, hogy a találmány szerinti készítményt a növények kikelése vagy palántázása előtt vagy azután, vagy a talajba, barázdába be­dolgozva végezzük, illetve a készítmény fel­használási módjától. Fentieknek megfelelően az optimális dózist minden esetben empiri-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom