193191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spiro-hetero-azolonok előállítására

NMR (DMSO-d6, 250 MHz) diasztereomer párt mutat 94:6 arányban; a nagyobb alkotó: 11.07 (bs, 1H), 8,60 (s, 1H), 8,05 (m, 1H), 7,39 (m, 1H), 7,24 (m, 1H), 3,34 (m, 1H), 2,5 (t, 1H), 2,18 (t, 1H) és 1,15 (d, 3H) ppm; a kisebb alkotó: 8,94 (s, 1H), 3,0 (m, 1H) és 1,18 (d, 3H) ppm. A diasztereomerek szétválasztása 94,0 g 3’-metil-7’-fluor-spiro [imidazolidin­­-4,r-3’H -1\2’ -dihidronaftalin -4’-on] -2,5- -diont nyers termékként elkülönítünk és a fent leírt általános módszerrel feldolgozunk. Mágneses magrezonancia analízis azt mu­tatja, hogy a nyers minta három alkotóból áll: 5,85 mólszázalék racém 4,1’(S)-3’(S)­­-spiro [imidazolidin-4,1’ (2’H)- 3’H-naftalin­­-4’-on]-2,5- dion-3’-metil- 7’-fluor- vegyület; 71,70 mólszázalék rokon 4,1’{S)-3’(R) epi­mer és 22,44 mólszázalék ciklizálatlan kar­­bonsav-prekurzor. Ezt az elegyet feliszapoljuk 1,5 liter ace­­tonitrilben visszafolyatás közben és 300 ml metanolt adunk hozzá, így oldatot kapunk. Az oldatot aktivált szénnel színtelenítjük és betöményítjük 800 ml oldószer elforralása útján. A képződött 13,04 g szilárd anyagot szűréssel elkülönítjük. Az anyalúgokat vá­kuumban betöményítjük és a kapott szilárd anyagot ismét feloldjuk acetonitrilben, majd 300 ml-re betöményítjük az oldószer le­párlása útján. A koncentrátumban képződött 39,44 g szilárd anyagot szűréssel elkülönít­jük. Az anyalúgot állni hagyjuk és ekkor további 1,17 g szilárd anyag ülepszik ki, amelyet szűréssel elkülönítünk. Az anya­lúgot vákuumban betöményítjük és így üve­ges habot kapunk. A habhoz kloroformot adunk és éjszakán át keverjük, így szilárd anyag képződik 9,0 g mennyiségben, ame­lyet szűréssel elkülönítünk. Az anyalúgot vákuumban betöményítjük és így nedves ha­bot kapunk 25—30 g mennyiségben. Ezt a habot szilikagél oszlopra visszük (0,06—0,037 mm) és 5%-os kloroformos me­tanollal eluáljuk, így 6,77 g anyagot kapunk, amely csak két alkotóból áll: a mágneses magrezonanciás elemzés azt mutatja, hogy a racém 4,l’(S)-3’(S)-spiro [imidazolidin­­-4,1’ (2H)-3’ H-naftalin-4’ -on]-4,5-dion-3’­­-metil-7-fluor-vegyület mennyisége 58,3 mól­százalékra növekedett. A másik alkotó a 41.7 mólszázalék, megfelelő 4,1’(S)-3’(R) epimer. Zorbax-Sil preparatív nagy nyomású folya­dékkromatográfiás oszlopot és programozott, 5—20 százalékos izopropilalkohol/hexán gra­dienst alkalmazunk, hat 250 mg-os mintát készítünk az 58,3—41,7 diasztereoizomer elegyből, ezeket kromatografáljuk és a rö­­videbb retenciós idejű csúcsnak megfelelő anyagot elkülönítjük. A rövidebb retenciós idejű csúcsoknak megfelelő hasonló frak­ciókat egyesítve 369 g olyan anyagot ka­punk, amelynek az olvadáspontja 196— 199 C°. Ezt az anyagot újra elemezzük nagy 1/ 10 nyomású folyadékkromatográfiával és így egy nagy csúcsot kapunk, amelynek területszá­zaléka 97,449 és retenciós ideje 5,78 perc és két kisebb csúcsot is kapunk, amelyeknek területszázaléka 2,23, retenciós ideje 6,33 perc, illetve területszázaléka 0,32 és reten­ciós ideje 6,76 perc. Mágneses magrezonan­ciás elemzésnél az 5,78 perc retenciós idővel rendelkező anyagról megállapítottuk, hogy az a racém rokon 4,l’(S)-3’(S)-spiro[imida­­zolidin-4,1’ (2’H) -3’-H-naftalin-4’-on] - 2,5- -dion-3’-metil-7’-fíuor-vegyület, a kisebb epi­­mert a fent leírt termékben találtuk. A nagyobb epimer a fent leírt termékben a racém rokon 4,l’(S)-3’(R)-spiro [imidazoli­­din-4,1’ (2’H) -3’H-naftalin-4’-on] -2,5-dion- 3’-metil-7’-fluor-vegyület amelyet 99 mól­százaléknál nagyobb tisztaságban különít­hetünk el acetonitrilből való ismételt ki­­kristályosítással. Ennek az eljárásnak a használatával kapott 4,1’(S)-3’(R)-epimer ol­vadáspontja 230—232 C° és a retenciós idő 6,34 perc. 18. példa (+)7’-Fluor-spiro [imidazolidin-4,1 ’-3’H­­-1 \2’-dihldronaf talin-4’-on ] -2,5-d ion 24,62 g (0,099 mól) (±)7’-fluor-spiro [imid­­-azolidin-4,r-3’H-r,2’-dihidronaftalin- 4’-on] - -2,5-diont feloldunk 700 ml acetonitrilben visszafolyatás közben. Az oldathoz hozzá­adunk 42,96 g (0,0993 mól) brucin-dihidrá­­tot. Az acetonitriles elegyet szűrjük és köz­ben melegítjük annak érdekében, hogy az oldhatatlan anyagot teljesen eltávolítsuk, majd a szürletet 25 C°-ra hagyjuk lehűlni. A keletkező szilárd anyagot szűréssel ösz­­szegyüjtjük és szárítjuk, így 26,83 g sót kapunk. Op. 229—230C° (bomlik). [öCId’ +30,7° (metanol). A sót acetonitrilből átkristályosítjuk és így 18,8 g tisztított sót kapunk, amely 230 C°-on olvad bomlás közben. [öC ]*° +32,0° (metanol) A 17,8 g tisztított sót keverés közben el­bontjuk 500 ml kloroformban. Kezdetben a só legnagyobb része oldódik és utána új szilárd anyag képződik. Ezt az új szilárd anyagot szűréssel összegyűjtjük és szárítjuk, így 6,32 g cím szerinti vegyületet kapunk. Op. 263—264 C°. [<*]“ +203,5° (metanol). Az abszolút konfigurációt 4,1’ központnál »S« konfigurációként jelöljük egykristály Röntgen-sugáranalízis alapján. 19. példa 3’- Bróm-7’-f luor-spiro [ imidazolidin-4,1 ’--3’ H-l ’,2 ’-dihidronaftalln-4 ’-on ] -2,5-dion 1,6 g (6,4 mmól) 7’-fluor-spiro[imidazoli­­din-4,1’ -3’H-l’, 2’-dihidronaftalin -4’-on]­­-2,5-diont 1,13 g (7,1 mmól) brómmal és 1 ml tömény hidrogénbromid-oldattal ele­gyítünk 15 ml jégecetben és az elegyet 18 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom