193191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spiro-hetero-azolonok előállítására
130 13 Ez a módszer különösen alkalmas olyan tetrahidronaftalin-végtermékek előállítására, ahol X dimetilcsoport. így például alfa, alfa-dimetilszukcinát átalakítható béta-metoxikarbonil-izovaleril-kloriddá (X dimetilcsoport) C. C. Price és T. Padmanathan által a J. Org. Chem., 30, 2064—67 (1965) irodalmi helyen leírt módon. Ezt a savkloridot különböző bróm-benzol-származékokkal reagáltathatjuk és így 2,2-dimetil-3-helyettesített-benzoil- propionsavakat kapunk. Ezeket a származékokat felhasználhatjuk az A) eljárásban olyan tetrahidronaftalin végtermékek előállításához, amelyekben X dimetilcsoport. Egy használható eljárás 3-benzoil-propionsavak előállítására valamely benzol-származék Friedel-Crafts acilezése közvetlenül 3- -benzoil-propionsavvá L. F. Fieser és E. B. Heishberg módszerének megfelelően, amelv a J. Amer. Chem. Soc., 58. 2314. (1936) irodalmi nyelven van leírva. A termék természetét mind a benzolgyürűn lévő Y és Z szubsztituensek, mind az X természete határozza meg, ha ez hidrogéntől eltérő. Abban az esetben, ha X dimetilcsoport, akkor a képződő benzoil-propionsav olyan, hogy a geminális dimetilrész inkább a karboxilcsoporttal, mint a ketonkarbonil-csoporttal szomszédos. Ily módon aszimmetrikus dimetil-borostyánkősavanhidrid használata esetén 3-benzoil-2,2- -dimetil-propionsavat állíthatunk elő, amelyet a B) eljárásváltozatban alkalmazunk és olyan tetrahidronaftalin végtermékeket kapunk, amelyekben X dimetilcsoport. 3-benzoil-propionsavak szintézisének to vábbi használható módszere abban áll, hogy a kezdetben képződő 3-benzoil-propionsav ketonkarbonilját A1C13 vegyülettel való komplexképzéssel elektronvonzó csoporttá alakítjuk, így az aromás gyűrű halogénezhető lesz az AlC^-al komplexeit karbonilcsoporthoz képest meta-helyzetben. A módszer különösen jól használható 2,2- -dimetil-3-(4-helyettesitett-bezoil) propionsavaknak 3,4-diszubsztituált-benzoil-származékokká való átalakítására. Ezeket azután a B) eljárás szerint 6’,7’-diszubsztituált-tetrahidronaftalinokká alakíthatjuk. Egy további módszer 3-benzoil-propionsavak előállítására abban áll, hogy valamely aril-jodidból, így egy kereskedelemből beszerezhető jódbenzol-származékból, készített aril-Grignard-reagenst szililezett gamma-butirolaktonnal reagáltatunk és a kapott anyagot oxidáljuk. 2-benzoil-ecetsavakat és észterszármazékaikat kiindulási anyagokként használhatjuk dihidroindén végtermékek előállításához. A (VI) általános képletű vegyületek átalakíthatok olyan megfelelő (II) általános képletű vegyületekké, amelyekben U jelentése hidrogénatommal helyettesített nitrögénatom (NH), továbbá oxigénatom (O). Az A) reakcióvázlaton bemutatott szintézisnél a 5 (II) általános képletű vegyületek előállítása ismert (4,117.230 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, U = NH). Olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben U oxigénatom, az A) és B) eljárásokkal az A) és B) reakcióvázlaton bemutatott módon egyaránt előállíthatunk hasonlóan ahhoz a módszerhez, amelynél U jelentése NH. Természetesen a (VI) vagy (V) képletű karbonil-prekurzorokkal használt reagensek az oxazolidin-diongyűrű (U = oxigén) képzéséhez eltérnek azoktól a reagensektől, amelyeket a hidantoingyűrű (U=NH) képzéséhez alkalmaztunk. Az olyan (II) ál talános képletű vegyületek, amelyekben U oxigénatom, ismertek vagy a megielelő 1- -tetralonból vagy 1-indanonból (VI) előállíthatok a 4,226.875 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban leírt módszerekkel. Bizonyos spiro-oxazolidinonok szintézisét R. C. Schnur és mtsai. írtak le a Journal of Medicinal Chemistry, 25, 1451—4. (1982) irodalmi helyen. Ezeket a (II) általános képletű vegyületeket körülbelül 0—60 C°-on, előnyösen körülbelül 25 C°-on reagáltatjuk N-trialkil-szilil- és O-trialkil-szilil-csoportokat tartalmazó períluor-saviminnel, például N-trimetil-szilil-O-trimetil- szilil- perfluor- ecetsaviminnel, amely védőcsoportként szolgál az imidnitrogén számára. A reakciót nem-reaktív halogénezett oldószerben, így kloroform ban, végezzük, amely nem avatkozik be az ezt követő halogénező reakcióba. Az in situ halogénezést előnyösen molekuláris halogénnel, így brómmal, klórral vagy jóddal, főként brómmal végezzük.' A brómmal való in situ brómozást körülbelül 25—100 C° hőmérséklettartományban, előnyösen körülbelül 60 C°-on vitelezzük ki és így (III) általános képletű 4’-bróm-származékot kapunk. A (III) általános képletű 4’-halogén-származékot vízben hidrolizáljuk körülbelül 1—7 pH-tartorríányban, előnyösen 4 pH-n, körülbelül 0—60 C° hőmérséklettartományban előnyösen 25 C°-on. A keletkező alkoholt (W hidroximetilén-csoport) tovább oxidálhatjuk a megfelelő (I) általános képletű ketonná. Az oxidációt bármely alkalmas oxidálószerrel, így krómtrioxiddal végezhetjük ecetsavban körülbelül 0—60C°-on, előnyösen körülbelül 25C°-on. Más változatban olyan (I) álfalános képletű vegyületeknél, ahol U jelentése NH csoport, a B) reakcióvázlaton bemutatott módszert alkalmazhatjuk. A megfelelő (IV) általános képletű benzol-omega-oxo-saVakat, amelyek ismertek vagy az ismert Vegyületek előállítására leírt analóg módszerekkel előállíthatok, valamely ammóniumsóval, így ammónium-karbonáttal és alkálifém-cianiddal, így nátrium- vagy kálium-cianiddal, előnyösen nátrium-cianiddal, reagáltatjuk vizes oldatban, így vízben vagy 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
