193191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spiro-hetero-azolonok előállítására

193191 fluoratom és különösen a pozitívan forgató enantiomer előnyős. A találmány szerinti készítmények cu­korbetegségben szenvedő vagy a cukorbeteg­séggel párosult betegséggel sújtott betegek kezelésére használhatók. Előnyösen olyan gyógyszerkészítményt alkalmazunk, amely olyan (I) általános képletű hatóanyagot tartalmaz, amelyben n értéke 1, W karbonil­­csoport, R hidrogénatom, X és Z hidrogén­­atom, Y fluoratom és a vegyület pozitívan forgató enantiomer. Ugyancsak előnyösen használhatunk olyan gyógyszerkészítményt is, amely hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben n értéke 1, W karbonilcsoport, R hidrogénatom, X metilcsoport, Z hidrogénatom és Y fluor­atom és még előnyösebben a vegyület a pozitívan forgató enantiomer. Azoknak az (I) általános képletű spiro­­-vegyületeknek a számozási rendszere, ame­lyekben n értéke 0, az (IA) általános képle­ten látható. Ezek az (IA) és (ÎC) általános képletű vegyületek 6’-Y-4’- vagy 5’-Z-2'-X­­-spiro [imidazolidin-4,1’- vagy oxazolidin­­-5,r-indán-3’-on]-2,5- vagy -2,4-dion-szárma­­zékok. Azoknak az (I) általános képletű vegyü­­leteknek a számozási rendszere, amelyekben n értéke 1, az (IB) és (ID) általános kép­leten látható. Ezek a vegyületek a 7’-Y-6’­­vagy 5’-Z-3’-X-spiro [imidazolidin-4,1’- vagy oxazolidin -5,r-3’H-r,2’- dlihidronaftalin-4’­­on]-2,5- vagy -2,4-dionok. Az (I) általános képletű vegyületeket két eljárás (A és B) szerint állíthatjuk elő. A kiindulási anyagok az A) eljárásnál 1-inda­­nonok és 1-tetralonok (VI). Az 1-indanonok jól ismert vegyületek és azok a kiindulási 1-indanonok, amelyek nincsenek leírva az irodalomban, az ilyen vegyületek előállítású­ra ismert analóg módszerekkel állíthatók elő. Különösen használható módszer 1-indano­­nok előállítására valamely hidrofahéjsav­­-származék ciklizációja. Ezek a közbenső ter­mékek a fahéjsav hidrogénezésével kaphatók, a fahéjsavat pedig úgy állíthatjuk elő, hogy egy megfelelő benzaldehid-származékot ma­­lonsavval kondenzálunk és a terméket de­­karboxilezzük. Egy megfelelő eljárást R. Fuchs és J. A. Caputo ismertet a J. Org. Chem., 31, 1524—6. (1966) irodalmi helyen. Megfelelő helyettesítésekkel rendelkező ki­indulási benzaldehidek ismert vegyületek. Megfelelő benzaldehid használata esetén a kívánt (VI) általános képletnek megfelelő .1-indanonokat kapjuk. Az 1-tetralonok szintén jól ismert vegyü­letek és azok a kiindulási 1-tetralonok, ame­lyek nincsenek leírva az irodalomban, az ismert vegyületek előállítására megadott analóg módszerekkel előállíthatok. 3 Különösen használható módszer I-tetralo­­nok előállítására az L. F. Fieser és A. M. Seligman által a J. Amer. Chem. Soc., 60, 170—6 (1938) irodalmi helyen ismertetett eljárás, amely szerint megfelelő 4-fenil-vaj­­savat ciklizálnak. Ezek a savak pedig 3-ben­­zoil-propionsavak Clemmenson-féle reduk­ciójával kaphatók. Az olyan 3-ben2oil-propi­­onsavak, amelyek megfelelő helyettesítőkkel rendelkeznek, az irodalomban leírt módsze­rekkel vagy később ismertetésre kerülő mó­don állíthatók elő. Ezek a savak prekurzorok az A) eljárás során alkalmazott 1-tetralonok előállításánál. A B) eljárásnál használt ilyen savkiindulási anyagok olyan (I) álta­lános képletű végtermékek előállítását teszik lehetővé, amelyek különböző helyettesítők­kel rendelkeznek. Egy különösen használható módszer 3- -benzoil-propionsavak előállítására abban áll, hogy valamely benzaldehid-származékot akrilnitrillel vagy alfa-helyzetben helyette­sített akrilnitrillel kondenzálunk kálium­­-cianid jelenlétében dimetil-formamidban, így 3-benzoil-propionitrilhez jutunk, amelyet az­után tömény ásványi savban, így hidrogén­­kloridban, a megfelelő 3-benzoil-propionsav­­vá hidrolizálunk. Megfelelő módszert ír le a kondenzációs lépésre H. Stelter és M. Schrecke a Chem. Bér., 107., 210—14. (1974) irodalmi helyen. A 3-helyettesített-3-benzoil-propionsavak szintén használhatók (I) általános képletű tetrahidronaftalin végtermékek A) eljárás szerinti előállítására. Azok a 3-helyettesített­­-3-benzoil-propionsavak, amelyek nincsenek leírva az irodalomban, olyan közeli analóg módszerekkel állíthatók elő, amelyek az is­mert vegyületekre le vannak írva. Ilyen módszereket ismertet F. J. McEvoy és G. R. Allen Jr, a J. Org. Chem., 38, 4044—48. (1973) irodalmi helyen. A 2-es helyzetben hidrogéntől eltérő mó­don helyettesített 3-benzoil-propionsavak olyan 3-benzoil-propionsavakhoz vezetnek, amelyek a B) eljárás szerinti tetrahidronaf­talin szintézisénél használhatók. Ez a mód­szer különösen jól használható, mivel a he­lyettesített benzaldehidek könnyen elő­állíthatok és az alfa-helyzetben helyettesí­tett akrilnitrilek (X hidrogéntől eltérő je­lentésű), így a metakrilnitril, kereskedelmi termékek, vagy R. B. Miller és B. F. Smith által a Syn. Comm., 413—17 (1973) irodal­mi helyen ismertetett módon előállíthatok. A 2-helyettesített-3-benzoil-propionsavak szin­tén előállíthatok ezen az úton. A 3-benzoil-propionsavak ismert helyette­sített brómbenzolokból is előállíthatok. A bróm-benzol-származékot Grignard-reagens­­sé alakítjuk, majd ezt kadmium-származék­­ká és ezt a származékot, borostyánkősav­­-félészter-félsavhalogéniddel reagáltatjuk és így a 3-benzoil-propionsav-észtert kapjuk. Az észtert ezután szabad savvá hasíthatjuk bá­­zikus hidrolízissel. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom