193188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-piperazinil-kinazolin-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

193188 1 A találmány tárgya eljárás az új 2 piper­­azinil-kinazolin-származékok és ilyen vegyü­­leteket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. Közelebbről a találmány 2-(N­­-fenil-alkil)-, 2- [N-(benzoil-alkil)] - és 2-[N­­-(fenoxi-alkil) ] -piperazinil kinazolin szárma­zékok és azok savaddíciós sóinak az előállí­tására vonatkozik. E vegyületeket a további­akban találmány szerinti vegyületeknek ne­vezzük. Nyilvánvaló, hogy egy találmány szerinti vegyület adott esetben bármely al­kalmas helyzetben szubsztituálva lehet: így például egy fenil-alkil-csoport alkilrésze szubsztituensként hidroxilcsoportot viselhet. A találmány tárgya eljárás az (1) általá­nos képletű vegyületek és azok savaddíciós sóinak az előállítására — ahol a képletben Rí jelentése hidrogénatom, 1—6 szénatomos alkil-, 3—7 szénatomos cikloal­­kilcsoport, vagy adott esetben halogénalommal, 1—4 szénato­mos alkilcsoporttal vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal mo noszubszlituált fenilcsoport; R2 jelentése hidrogén- vagy halogénatom, vagy 1 —6 szénatomos alkiicso­­porl; n értéke 1; R3 jelentése hidrogén- vagy halogénatom; X jelentése —CHOH—, —CO— vagy —fa­csoport, vagy egy (II) általá­nos képletű csoport, amelyben R5 jelentése hidrogén- vagy ha­logénatom; és m értéke 3. A találmány szerinti vegyületek 1—6 szén atomos alkilcsoportjai előnyösen 1—4, külö nősen 1—2 szénatomot tartalmaznak. Az 1—4 szénatomos alkil- vagy alkoxicsoportok előnyösen 1—3 szénatomosak, különösen 1—2 szénatomosak. A halogénatom fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot, előnyösen fluor- vagy klóratomot jelent. Az R3 csoport legelőnyösebben az X cso­porthoz képest para-helyzetben kapcsolódik. Az R3 csoport előnyösen halogénatomot, kü­lönösen fluoratomot jelent. Az R5 csoport 1 előnyösen a —CH— csoporthoz képest para­­-helyzetben kötődik, R5 célszerűen halogén atomot, főként fluoratomot jelent. Az X cso­port előnyösen —O— szerkezeti egységet, még előnyösebben —CO— csoportot jelent. A találmány szerinti vegyületeket a talál­mány értelmében úgy állítjuk elő, hogy va­lamilyen 2-es helyzetben kilépő csoportot tar­talmazó, megfelelő kinazolinszármazékot egy megfelelő N (fenil alkil)- vagy N-(benzoiI­­-alkil)-,vagy N-(fenoxi-alkil)-piperazin-szár­­mazékkal reagáltatunk, és az így kapott ve­­gyületet szabad bázis vagy annak valami­lyen savaddíciós sója alakjában elkülönít­jük. A fentiekben meghatározott (I) általános képletű vegyületeket a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy egy (III) általános képletű 2 2 vegyületet — ahol Rí és R2 jelentése a fen­tiekben meghatározott, és Y jelentése vala­milyen kilépő csoport — egy (IV) általános képletű vegyülettel — ahol R3, X, m és n je­lentése a fentiekben meghatározott — rea­gáltatunk, és az így kapott (I) általános képletű vegyületet szabad bázis vagy annak valamilyen savaddíciós sója alakjában elkü­lönítjük. A találmány szerinti eljárás a hasonló re akciók végrehajtására leírt szokásos módsze­rekkel végezhető. Egy 2-es helyzetben kilépő csoportot tar­talmazó kinazolinszármazékot — különösen egy (III) általános képletű vegyület eseté­ben, ahol az Y kilépő csoport például 1—4 szénatomos alkoxi-, 1—4 szénatomos alkil­­-tio-, 4-nitro-benzil-tio-csoportot vagy előnyö­sen halogénatomot, különösen klóratomot je­lent — egy (IV) általános képletű vegyület­tel célszerűen valamilyen közömbös, szerves oldószerben, így például izopropanolban, to’uolban, dimetil-formamidban vágy dime­­til-szulfoxidban, 50—200 C°, előnyösen 80— 140 C° hőmérséklettartományban reagálta­tunk. E reakciót célszerűen valamilyen sav­megkötőszer, például kálium-karbonát, piridin vagy trietil-amin jelenlétében végezzük. Sav­megkötőszerként az N-(fenil-alkil)-, N-(ben­­zo 1-alkil) -, N (fenoxi-alkil) piperazin vagy -homopiperazin, különösen előnyösen a (IV) általános képletű vegyület feleslege is al­kalmazható. Egy 2-[N-(benzoil-alkil)-piperazinil] - vagy 2- [N-(benzoil-alkil)-homopiperazinil) kinazo­lin — tehát egy olyan (I) általános képletű vegyület, ahol X jelentése —CO— csoport — előállítása során célszerű lehet a kiindu­ló anyagban jelenlévő —CO— csoport védel­me. A fentiekben példákat adtunk meg ilyen védőcsoportokra. Az ilyen védőcsoportok el­távolítását a szokásos módon végezhetjük. A kiinduló anyagok ismert módon állítha­tók elő. Amennyiben a kiinduló anyagok előállítá­sát külön nem ismertetjük, akkor ezek a ve­gyületek ismertek, vagy ismert vegyületek­­hez hasonlóan vagy az alábbiakban leírt módszerekhez hasonló módon előállíthatok. A találmány szerinti vegyületek a szoká­sos módon alakíthatók savaddíciós sóikká és viszont. A savaddíciós sók képzésére alkal­mas savak például a sósav, brómhidrogén­­sav, borostyánkősav, maleinsav és fumár sav. A találmány szerinti eljárást az alábbi ki­viteli példákban részletesen ismertetjük. A fokok Celsius-fokokat jelentenek, és nem kor­rigált értékek. I. példa 1-(4 Fluor-fenil)-4- [4- (2-kinazolinil) - 1-pi­perazinil] -1-butanon előállítása 2,25 g 2-klór-kinazolin, 4,2 g l-{3- [2-(4- -Ï1 uor-feni 1 ) ~ 1,3-dioxoIán-2-il] - propil}- piper­azin, 2 ml trietil-amin és 8 ml izopropanol 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom