193183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív fenoxi-propanol-amin-származékok szétválasztására

193183 nol-aminoknak valamely (II) általános kép­­letü királis izocianáttal való reakcióját szem­lélteti; e reakció termékeként a (III) általá­nos képletű karbamid-származékok diaszte­­reomer-párja keletkezik. Az 1. lépés szerinti reakció egyszerű módon úgy folytatható le, hogy az adrenerg amin (szabad bázis) rá­céin elegyét valamely,a reakció szempontjá­ból közömbös szerves oldószeres közegben a (II) általános képletű királis izocianát ekvi­­molekuláris mennyiségével reagáltatjuk, 25°C körüli hőmérsékleten, néhány óra hosz­­szat. A reakcióhőmérséklet azonban a szoba­­hőmérséklettől a reakcióközegként alkalma­zott szerves oldószer forráspontjának megfe­lelő hőmérsékletig terjedhet. Ez a reakció 4—8 óra alatt általában teljesen befejeződik. A reakcióközegként alkalmazható szerves ol­dószerek példáiként benzol, tetrahidrofurán, dibutil-éter, dimetoxi-etán és más hasonlók említhetők. Előnyösen benzolt alkalmazha­tunk reakcióközegként. Számos esetben a választott reakcióközeg elősegítheti a kapott diasztereomer karbamid­­-származékok szétválasztását, amennyiben a diasztereomerek egyike oldódik a választott oldószerben, másika pedig oldhatatlan abban. Olyan esetekben, amikor az elválasztás nem oldható meg ilyen egyszerű módon, az (A) folyamat-ábrán 2. lépésként jelzett fizikai szétválasztási művelet írakcionált kristályo­sítással vagy kromatográfiásan történhet. A diasztereomer-párok különféle lehetséges szét­választási módszerei a_ szakmabeliek előtt jól ismertek. Az egyes diasztereomer karbamid-szárma­zékok szétválasztása után a kívánt optikai­lag aktív adrenerg amin-enantiomert a 3. lé­pésben oly módon szabadítjuk fel, hogy az elkülönített karbamid-származékot, tehát a (III) általános képletű vegyületet etanotban hidrazin, célszerűen 85—99 %-os hidrazin­­-hidrát feleslegével forraljuk visszafolytató hűti} alkalmazásával. A hidrazin-felesleg 2 ekvivalenstől 20 ekvivalensig terjedhet, elő­nyösen 5 ekvivalens felesleget alkalmazha­tunk. Ez a reakció általában 1 óra alatt vagy ennél is rövidebb idő alatt befejeződik. Az amin-enantiomer elkülönítését és tisztítását nagy mértékben megkönnyíti, ha a reakciót valamely nukleofil-bontó vegyület, például valamely alfa-keto-karbonsav, előnyösen 3— 10 szénatomos alfa-keto-alkánsav, különösen piroszőlősav jelenlétében folytatjuk le. Az al­­fa-keto-karbonsavat rendszerint az alkalma­zott hidrazinnal egyező nagyságú felesleg­ben adjuk a reakcióelegyhez. Miután az al­fa-keto-karbonsav megkötötte a hidrazin-tí­­pusü nukleofil vegyület feleslegét, a kapott adduktot könnyen eltávolíthatjuk, ha a szer­ves oldószeres fázisban oldott reakciótermé­ket az oldat vízzel történő mosása során va­lamely bázissal kezeljük. A találmány szerinti eljárás — amint ezt fentebb már említettük — különösen jól al­5 kalmazható nagyüzemi méretben lefolytatott rezolválási műveletekhez; ebből a szempont­ból tehát a találmány szerinti eljárás gazda­ságos és egyúttal technológiailag könnyen kivitelezhető is. Az egész eljárás a racém elegy alakjában alkalmazott kiindulási béta­­-adrenerg amintól a diasztereomer karbamid­­származékon keresztül az optikailag tiszta izomerek kinyeréséig három egymást követő lépésben folytatható le. Ezek a lépések tehát a következők: 1. a kiindulási anyagként racém elegy alak­jában alkalmazott béta-adrenerg 2-ciano­­fenoxi-propanol-amin-származékot vala­mely királis izocianáttal, például rezoivált l-(l-naftil)-etil-izocianáttal kezeljük va­lamely, a reakció szempontjából közöm­bös szerves oldószerben, például benzol­ban, a szobahőmérséklettől a szerves ol­dószer forráspontjáig terjedő hőmérsékle­ten történő 6—12 órai keverés útján, ami­kor is termékként a (III) általános képlet­nek megfelelő diasztereomer karbamid­­-származék párt kapjuk; 2. a kapott diasztereomer-párt az egyes di­­asztereomer-vegyületekre választjuk szét a szakmabeliek által jól ismert szokásos fi­zikai elválasztási műveletek alkalmazásá­val; 3. az elkülönített karbamid-származék diasz­­tereomert valamely alkoholban, előnyösen etanolban 85—99 %-os hidrazin-hidrát fe­leslegével reagáltatjuk körülbelül 1 óra hosszat vagy ennél rövidebb ideig tartó forralás útján, majd az oldószert eltávo­lítjuk, a maradékot acetonitrilben oldjuk és valamely alfa-keto-karbonsav, például piroszőlősav feleslegét adjuk hozzá és ezt az elegyet szobahőmérsékleten 8—12 óra hosszat keverjük. A 3. lépésben kapott reakcióelegy feldolgo­zása útján — amelynek során valamely sav­­-bázis extrakciós tisztítási műveletet alkalma­zunk — kapjuk az alkalmazott diasztereo­mer karbamid-származéknak megfelelő amin­­-enantiomer végterméket. A találmány szerinti eljárás további rész­leteit az alábbi példák szemléltetik; ezek a példák a találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli alakjaira vonatkoznak, megjegyzen­dő, hogy a találmány köre semmilyen szem­pontból nincsen e konkrét példák tartalmára korlátozva. A példákban megadott olvadás­pontokat Thomas-Hoover kapilláris olvadás­pontmérő készülékkel határoztuk meg; a meg­adott értékek korrigálatlanok. A példákban megadott hőmérsékleti adatok Celsius-fokok­­ban értendők. Az optikai forgatóképesség­méréseket Bendix-NPL 1169 automatikus, di­gitális leolvasású polariméterrel határoztuk meg. A példákban alkalmazott (R)-(-)-( 1- -naftil)-etil-izocianát a kereskedelemben be­szerezhető termék (az Aldrich Chemical Com­pany gyártmánya); előállítási módját az iro-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom