193183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív fenoxi-propanol-amin-származékok szétválasztására

193183 A találmány tárgya új eljárás racém béta­­adrenerg hatású helyettesített fenoxi-propa­­nol-aminok rezolválására. Ismeretes, hogy számos béta-adrenerg ve­­gyület egynél többféle biológiai hatást fejt ki gyógyászati alkalmazás esetén. Az aszim­metriacentrumot tartalmazó ilyen vegyüle­­tck optikai izomerekre történő rezolválása során kitűnt, hogy sok esetben jelentős kü­lönbség mutatkozik az egyes izomerek hatás­erősségében. A receptor-helyek topográfiájá­nak alaposabb megismerése mellett az egyes izomerek farmakológiai profiljának különbö­zősége új és/vagy előnyösebb gyógyszerek előállítását teheti lehetővé. Eddig a béta-adrenerg vegyületek optikai izomerjeinek elválasztására általában három­féle alapvető módszer került alkalmazásra: 1. királis savakkal képezett sók frakcionált kristályosítása, 2 egyes optikai izomerek szintézise királis epoxidszármazék közbenső termékekből kiindulva, és újabban 3. oszlop­­kromatográfia királis stacioner fázis alkal­mazásával. A szakmában jól ismertek az e háromféle módszer gyakorlati alkalmazásá­val járó nehézségek: a frakcionált kristályo­sítás és az ismételt kromatografálás körül­ményes és időigényes; az epoxid-származé­­kok királis szintézise a sztereospecifikus szintézisek ismert nehézségeivel jár, a kro­matográfiás eljárás pedig csak korlátozott méretekben végezhető, az optikai izomerek egyikének a megfelelő optikailag aktív köz­benső termékből kiinduló szintézise pedig vi­szonylag költséges művelet. A származékok képzésére alkalmas racém vegyületek rezolválására alkalmazták már a királis szerves vegyületekkel képezett szár­mazékok előállításán alapuló rezolválási módszert is. A béta-adrenerg vegyületek ál­talában két származék-képzésére alkalmas funkcionális csoportot, még pedig egy sze­kunder aminocsoportot és egy alkohol-cso­portot tartalmaznak. Aminok és alkoholok ki­rális acil-halogenidekkel vagy izocianátokkal való származék-képzéssel történő rezolválása jól ismert a kémiai irodalomból. Az ilyen re­­zolválás sikere több tényezőtől függ, neveze­tesen 1. a diasztereomer származékok kielé­gítően nagy hozammal való képződésétől, 2. a diasztereomerek kromatográfiás vagy kris­tályosítási módszerekkel való jó elválasztha­­lóságálól és 3. a kívánt vegyület könnyű re­­generálhatóságától az elkülönített diaszte­reomer származékból. Szerkezeti felépítésükben karbamid-mole­­kularészt tartalmazó béta-adrenerg propanol­­aminokat eddig a következő irodalmi közle­mények ismertettek: 1. O’Donnel és munkatársai: Clin. Exp. Pharmacol. 8/6, 614—615 (1981) az ICI 89963 megjelölésű (1) képletű béta-adrenerg vegvületet ismertetik; ez a vegyület a mole­kula terminális alkil-részében tartalmaz kar­ba mid-molekularészl. 1 2. Eckhardt és munkatársai: Die Pharma­zie, 30, 633—637 (1975) a molekula aril-ré­­szében karbamid-szubsztituenst tartalmazó (2) általános képletű béta-adrenerg-blokko­­ló propanol-aminokat ismertet. Ezek a karba­­mid-vegyületek szerkezetileg különböznek a jelen találmány szerinti rezolválási eljárás tárgyát képező karbamid-származékoktól, minthogy az Eckhardt által leírt vegyietek­ben a propanol-amin nitrogénatomj'a nem tar­tozik a karbamidcsoporthoz. Az alább következő három irodalmi közle­ményben optikai izomerek olyan rezolválási módszereivel foglalkoznak, amelyek inkább tekintetbe jöhetnek a jelen találmány szerin­ti eljárás megítélése szempontjából. 3. J. Jacques, A. Collet és S. H. Wilen az »Enantiomers, Racemates and Resolutions« (John Wiley & Sons, New York, N. Y., 1981) c. mű 330—335. oldalán többek között ami­nok és alkoholok kovalens származékait tar­talmazó diasztereomerek képzését és elvá­lasztását ismertetik. így az aminokat opti­kailag aktiv izocianátokkal való reagáltatás útján alakítják diaszteromer karbamid-szár­­mazékokká, ezeket választják szét kristályo­sítással vagy kromatográfiás úton, majd pi­­rolízis útján szabadítják fel a rezolvált ami­nokat. 4. F. C. Whitmore, »Organic Chemistry« (Szerves kémia), D. Van Nostrand Co., New York, N. Y. (1937), 551. old. szerint dl-ß­­-amino-laktaldehid-dirnetilacetál [H2N-CH2- -CHOH-CH (OCH3)2] 1-mentil-izocianáttal történő kezelés esetén diasztereomer karba­­midokat képez; ez a reakció felhasználható optikailag aktív gliceraldehidek előállítása során. 5. Kolonietes és munkatársai, Zs. Org. Kim. (angol kiadás) 16/5, 854—857 (1980) közleménye szekunder alkoholok és aminok S- (-)-a-fenil-etil-izocianát felhasználásával történő kinetikus rezolválását ismerteti. A szakmabeliek számára nyilvánvaló, hogy a béta-adrenerg ariloxi-propanol-aminokból történő származék-képzés nehézségekkel jár­hat, minthogy az ilyen vegyületek molekulá­ja két reakcióképes funkcionális csoportot, egy amin- és egy alkohol-molekularészt tar­talmaz. J. A. Thompson és munkatársai [Journal of Chromatography 238, 470—475 (1982)] az ariloxi-propanol-aminok (a WHO által el­fogadott szabad elnevezéssel: propranolol) rezolválására folytatott kísérleteik során ki­mutatták, hogy ez a vegyület 1-fenil-etil-izo­­cianáttal való reagáltatása során a (III) ál­talános képletnek megfelelő szerkezetű karba­­midszármazékot képez, és így a propranolol optikailag aktív 1-fenil-etil-aminnal való rea­gáltatása esetén olyan diasztereomer karba­­midszárinazék-párt kapnak, amelyből az egyes diasztereomerek kromatográfiás mód­szerrel szétválaszthatok és az így elkülöní­tett diasztereomerek kénsavval történő hidro­2 5 10 15 2C 25 3C 35 4C 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom