193177. lajstromszámú szabadalom • Fungicid és növekedésszabályozó hatású készítmények és eljárás a bennük hatóanyagként alkalmazható azolil-vinil-keton és -karbinol-származékok előállítására

193177 előnyösen 50-100°C-on végezzük a reagálta­­tást. Az (I a) általános képletű keton 1 mól­jára mintegy 1-2 mól alumínium-izopropilá­­tot számítunk. Az (I) általános képletű ve­­gyíilet elkülönítése céljából a felesleges oldó­szert vákuumban ledesztílláljuk, és a kapott alumínium-vegyületet híg kénsav-oldattal vagy nátrium-hidroxid-oldattal megbontjuk. A további feldolgozás a szokásos módon tör ténik. Az (1) általános képletű azolil-vinil-keto­­nok és -karbinolok savaddíciós sóinak az előál­lítására előnyösen a sókkal kapcsolatban már előnyösnek említett savakat alkalmazzuk. Az (I) általános képletű vegyületeket is­mert módon alakíthatjuk a szokásos készít­ményekké, például oldatokká, emulziókká, aeroszolokká, polimer anyagba zárt kapszu­lákká, vetőmag bevonására alkalmas szerek­ké, valamint ultra-kistérfogatú (ULV) hideg és meleg-ködkészítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy elkever­jük a hatóanyagot töltőanyagokkal, például folyékony oldószerekkel, nyomás alatt csep­­folyősított gázokkal és/vagy szilárd hordozó­­anyagokkal, adott esetben felületaktív anya­gok alkalmazása mellett, például emulgeáló­­szerek és/vagy diszpergálószerek , és/vagy habzást előidéző szerek hozzáadásával. Folyékony oldószerekként a következőket használjuk: aromás szénhidrogéneket, pél­dául xilolt, toluolt, benzolt vagy alkil-nafta­­linokat, klórozott aromás vagy alifás szén­­hidrogéneket, például klór-benzolt, klór-etilént vagy metilén-kloridot, alifás szénhidrogéne­ket, például ciklohexánt vagy paraffineket, így kőolaj-frakciókat; alkoholokat, például butanolt vagy glikolt, valamint azok észte­reit és étereit; ketonokat, például acetont, meti I éti 1 - ketont, metil-izobutil-ketont vagy ciklohexanont; erősen poláros oldószereket például dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxi­­dot és vizet; cseppfolyósított gáz-hordozó­anyagok alatt olyan folyadékokat értünk, ame­lyek szobahőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalma zállapotúak, például aeroszol-haj tó­gázok, így a halogénezett szénhidrogének, mint amilyen a freon, továbbá bután,propán,nitro­gén és széndioxid; szilárd hordozóanyagok a természetes kőzetek őrleménye, például kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorilonít vagy diatómaföld, és a mes­terségesen, kicsapással nyert ásványporok, például nagydiszperzitású kovasav, alumí­­nium-oxid és szilikátok; szilárd hordozóanya­gok granulátumokhoz: tört vagy frakcionált természetes kőzetek, például kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit,valamint szinteti­kus granulátumok szervetlen vagy szerves lisztekből, valamint granulátumok szerves anyagokból, például fűrészpor, kókuszdió­­héj és dohányszár; emulgeáló és/vagy hab­­zást előidéző szerekként megemlítjük a nem­­ionos és anionos emulgeátorokat, például poli 4 5 ( oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli (oxi­­-etilén)-zsíralkohol-étereket, így az a I ki 1 - a ri 1 - -poli (glikol-étert), továbbá alkil-szulfonáto­­kat, alkil-szulíátokat, aril-szulfátokat, vala­mint fehérje-hidrolizátumokat; diszpergáló­­szerként lignin, szulfitszennylúg és metil­­-cellulóz kerülhet felhasználásra. A készítmények tartalmazhatnak még a tapadást fokozó anyagokat, például karboxil­­-metil-cellulózt, természetes és szintetikus, porszerű vagy szemcsés, illetve latex szerű polimereket, gumiarábikumot, poli ( vinil-al­­kohol)-t, poli (vini 1 -acetát )-ot. A készítmények továbbá szervetlen pig­menteket, így vasoxidot, titánoxidot, ferrocián­­kéket, és szerves színezékeket, így alirazin­­-és azo-fémftálocianin-színezéket és nyomtáp­anyagokat, így a vas,mangán, bőr, réz, ko­balt, molibdén és cink sóit tartalmazhatják. A készítmények általában 0,1-95 tömeg%, előnyösen 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tartal­maznak. A találmány szerinti készítmények egyéb, ismert hatóanyagokkal, így fungicid, baktero­­cid, inszekticid, akaricid, nematocid, herbicid hatású anyagokkal, a madarakat elriasztó anyagokkal, a növekedést serkentő anyagok­kal, tápanyagokkal és a talaj szerkezetét javí­tó anyagokkal együtt, ezekkel kombinálva, például tankkeverék alakjában is alkalmaz­hatók. A hatóanyagokat a találmány szerinti ké­szítmények vagy az azokból hígítással készí­tett felhasználási formák például oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és gra­nulátumok. A felhasználás a szokásos módon történik, például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, csávázássak stb. Ha az (1) általános képletű vegyületeket a növényi növekedést szabályozó szer hatóanya­gaként alkalmazzuk, a felhasználási mennyi­ségek szélesebb tartományon belül változtat­hatók. Általában 1 hektárra 0,01-50 kg, előnyö­sen 0,05-10 kg hatóanyagot számítunk. Az al­kalmazás optimális időpontja az időjárástól és a vegetatív tényezőktől füjjg. Ha az (I) általános képletű anyagokat fun­gicid hatóanyagként alkalmazzuk, az alkalma­zás módjától függően a felhasználási mennyi­ségek különbözőek lehetnek. Ha az alkalma­zásra kész felhasználási formával növényré­szeket kezelünk, a készítmények koncentráci­ója általában 1 tömeg % és 0,0001 tömeg % közötti, előnyösen 0,5 és 0,001 tömeg % kö­zötti érték. Vetőmagcsávázáskor általában 0,001-50 g, előnyösen 0,01-10 g hatóanyagot számítunk 1 kg vetőmagra. Ha a vegyületeket talajkezelésre alkalmazzuk, a hatás kifejtésé­nek helyén a koncentráció általában 0,000 01- -0,1 tömeg %, előnyösen 0,0001-0,2 tömeg %. A vegyületek előállítását az alábbi példák szemléltetik. 1. példa a) eljárás l-(4-klór-fenil)-2,2-dimetil - 4 -"( 1,2,4-tria­­zol-l-il)-4-okten-3-on 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom