193174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és adagoló üvegszálak képzésére
193174 A 9. ábra az 1. ábrához hasonló nézet, amelynél az olvadt üveg intését és hűtését ábrázoltuk gázáram segítségével. A 10. ábra a 9. ábrához hasonló megoldást mutat, amelynél azonban csúcsos perforált lemezt alkalmazunk. All. ábra a 10. ábrához hasonló megoldást mutat, amelynél azonban a csúcsos perforált lemez hűtésére bordás köpenyes hűtőt alkalmazunk. A 12. ábra az 1. ábrához hasonló megoldást mutat, amelynél azonban a nyomásszabályozó és hőfokszabályozó elemek egymástól el varinak különítve. A 13. ábra teljes berendezést mutat el öl - nézetben a folyamatos üvegszál képzése folyamán. A 14. ábra a 13. ábra 14-14 vonala mentén vett metszetet ábrázolja nagyobb léptékben. A 15. ábra a 13. és 14. ábrákon látható csúcsnélküli adagolót mutatja előlnézetben, részben metszetben, nagyobb léptékben. A 16. ábra a 15. ábra 16-16 vonala mentén vett metszet, nagyobb léptékben. A 17. ábra a 13-16. ábrákon látható adagoló fenekének alulnézete, nagyobb léptékben. A 18. ábra az adagolóban lévő felső perforált lemez felülnézete. A 19. ábra az adagolóban lévő középső perforált lemez felülnézete. A 20. ábra az adagoló fenekének metszete nagyobb léptékben, ahol az egyik nyílásnál, ahol a szál elszakadt, csepp képződött. A találmány megértése céljából elsősorban a találmánynál alkalmazott nyomásokat és hőmérsékleteket kell figyelembevenni és egy előnyös kivitelt kell megfigyelni, amelyben a nyomás és a hőmérséklet egyetlen működőképes adagolóban van összefoglalva. F.zt a kivitelt az 1 8. ábrákon magyarázzuk, amelyeknél a nyomásviszonyokat ismertetjük és különböző megoldásokat javasolunk annak érdekében, hogy a kívánt nyomást fenntartsuk az egymást követő műveletek alatt, úgymint a beindításkor, állandósult üzemben és a megszakított üzemben. A 9 1 1. ábrák az olvadt üveg különböző hűtő és fűtő módszereit mutatják, amelyekkel a szálképzés és elvékonyítás művelete alatt a perforált lemez fölött a működéshez szükséges hőmérsékleteket és a perforált, lemez alsó oldalánál nem-nedvesítő hőmérsékleteket lehet fenntartani. Bár ahhoz, hogy működőképes adagolót tudjunk létrehozni nyomás és hőfokszabályozásra van szükség, ezt a két funkciót szét lehet választani, amint az a legjobban a 10. ábrán látható. Azonkívül a találmány szerinti nyomásellenőrző módszereket — ha szükséges és kívánatos — a szokásos hőmérsékletszabályozással lehet társítani, hogy működőképes adagolót hozzunk létre. Az 1A—4A. ábrákon a találmány szerinti nyomásviszonyokat ábrázoltuk egyszerűsített alakban. 5 4 Amint az 1. ábrából látható, az 1 adagoló 2 olvadt üveggel van megtöltve, előnyösen atmoszférikus nyomáson. Ez fedi az alsó nyílásokkal ellátott lemezt, továbbiakban 3 perforált lemezt. Egy közbenső perforált lap, a 4 nyomólap, fekszik párhuzamosan a 3 perforált lemez fölött. A 4 nyomólap és a 3 perforált lemez közötli teret az 5 hivatkozási számmal jelöltük. A 2 olvadt üveg teljes magasságát A-val, a közbenső 4 nyomólap fölötti üvegréteg magasságát B-vel és az 5 teret kitöltő olvadt üveg magasságát C-vel jelöltük. Az 1 adagolóban lévő 2 olvadt üveg tényleges magasságát növelni lehet, ha szükséges, azáltal, hogy az 1 adagolót nyomás alá helyezzük vagy növeljük az olvadt üveg magasságát, stb. A gyakorlatban a szokásos működési viszonyok között a teljes üvegmennyiség A magassága 20,3—25,4 cm, a 4 nyomólap fölötti üvegmennyiség B magassága 16,5— 24,8 cm és C=0,64—3,8 cm. Mivel a 3 perforált lemeznek és 4 nyomólapnak más-más szerepe van, — a 4 nyomólap a kívánt nyomásesést biztosítja, míg a 3 perforált lemez a szálképzésre szolgál, — a nyílások mérete, azok egymástól való távolsága, elhelyezése lényegesen változhat. Előnyösen az 1. ábrán ábrázolt megoldásnál a 3 perforált lemezben és 4 nyomólapban lévő nyílások nagyjából azonos méretűét; és egymástól való távolságuk is kb. azonos. A nyílások előnyösen köralakúak és 0,381—0,076 cm átmérőjűek. Egymástól olyan távolságban vannak elhelyezve, hogy a nyílássűrűség kb. öt nyílás/cm2-től nő, előnyösen tizenöttől negyvenhét nyílás/cm2. A perforált lemez, ill. 4 nyomólap vastagsága 0,381—0,025 cm és a két lap egyforma vagy különböző vastagságú lehet. Amint az IA. ábrán látható, az üveg nyomását a vízszintes tengelyen és a vastagságát a függőleges, tengelyen jelöltük. Az 1 A., 2A., 3A., 4A. ábrákon megadott értékek csak tájékoztató jellegűek és nem quantitativ értékek, így csak összehasonlító értékük és nem abszolút értékük van. Látni fogjuk, hogy amikor a berendezést olvadt üveggel feltöltjük és nyugalmi állapotban a sebesség 0, akkor a 3 perforált lemez nyílásainál, D helyen a nyomás az üveg fölötti nyomással az üvegtest nyomásmagasságával egyenlő. Kizáró ag példaképpen és az előzőekben megadott értékekre-, amikoris az üvegréteg magassága 23,813 cm, a D helyen a nyomás az atmoszférikus nyomás-j-. +23,813 cm üvegmagassággal egyenlő. Működés közben az adagoló beindítását a 2. ábrán ábrázoltuk. Az 1 adagolót 2 olvadt üveggel töltjük fel az A-val jelölt magasságig, ekkor a 2 olvadt üveg a 3 perforált lemezre olyan nyomást fejt ki, amely lénvegében egyenlő a lemez fölötti teljes nyomásmagassággal. Ez alatt az idő alatt a 4 nyomólap nyílásain keresztül az áramlás kisebb, mint 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
