193174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és adagoló üvegszálak képzésére
193174 az állandósult elvékonyítási művelet alatt és a nyomásesés a 4 nyomólapon keresztül is kisebb. Az üveg lassan áramlik a 3 perforált lemez nyílásain keresztül, és a 3 perforált lemez alsó felületén mindegyik nyílásnál 6 cseppet képez. Az üveg viszkozitása, a fajlagos üvegösszetétel nedvesítés! szöge, a 3 perforált lerrtez fajlagos ötvözete a perforált lemez hőmérsékletén olyan, hogy az üvegben a felületi feszültség minden egyes nyílásnál önálló cseppet képez. Ezek a cseppek egyenként lépnek ki a nyílásból, amint azt a 2. ábrán ábrázoltuk, hogy minden egyes nyílásnál különálló cseppeket képezzenek. Amikor a cseppek leesnek, csoporttá gyűlnek össze és lehúzó vagy felvevő gép görgőire kerülnek — amint az jól ismert a szakmában —, hogy az egyes nyílásokból kilépő szálat elvékonyítsuk. Más változatban a szálakat gázáramban lehet elvékonyítani. így a beindításnál az olvadt üveg mint egyedülálló csepp és különálló elkeskenyülő áram jelenik meg minden egyes nyílásnál az olvadt üvegtest nyomómagassága hatására, amit a teljes A magasság és a 4 nyomólapon keresztül bekövetkező nyomásesés határoz meg. A kis sebességű nyomásesés a 4 nyomólapon keresztül azt okozza, hogy a nyomás a 3 perforált lemez fölött nagyobb, mint a 3 perforált lemezen képződő csepp belsejében lévő nyomás, amikor a csepp a 3 perforált lemezen áthalad. A 2A. ábrán látható a nyomás az E pontban, amely a 3 perforált lemezből való kilépésnél van, amikor a berendezés 2. ábra szerinti beindító fázisban van. Az olvadt üvegtestből az üvegáram lefelé áramlása minimális, a 4 nyomólap minimális nyomásesést okoz a kis sebesség miatt, és a 3 perforált lemezen ugyancsak minimálisa nyomásesés. A nyomás az E pontban kb. az atmoszférikus nyomás + 3,8 cm üveg-gel egyenlő. A 3. ábra vázlatosan a 3 perforált lemez és 4 nyomólap hatását ábrázolja az állandósult szálképzési művelet alatt, miutánazadagolót az előzőekben ismertetett módon megindítottuk. A 3. ábrán észrevehető áramlás indul meg a 2 olvadt üvegben és a 3 perforált lemez és 4 nyomólap nyílásain keresztül. A szálak nagyobb lineáris sebességgel képződnek és a nyílásokon a teljesítmény észrevehetően nagyobb. Az olvadt üveg állandó árama a 4 nyomólapon keresztül nyomásesést eredményez, aminek következtében a 4 nyomólap és a 3 perforált lemez közötti 5 térben a nyomás csökken. A 4 nyomólapon keresztül létrejövő nyomásesés a nyílásokon át létrejövő áramlás sebességével arányos. A 4 nyomólap különlegesen van kialakítva, — ami a lap vastagságát, a nyílások méretét és sűrűségét illeti-, hogy ily módon olyan nyomásesést hozzunk létre, amelynek eredményeképpen a 3 perforált lemez kiömlő végénél a nyomás lényegében az atmoszférikus nyomással egyenlő legyen és minden helyzetben kisebb legyen, mint a 3 7 perforált lemez egyik nyílásánál a kilépésnél képződő cseppben lévő belső nyomás, ugyanakkor nagyobb legyen, mint az állandósult elvékonyítás során a szálképző kúpokban lévő belső nyomás. Ha feltételezzük, hogy olvadt üveget és a perforált lemeznél J ötvözetet alkalmazunk és a nyílás 0,381 cm, akkor a maximális belső nyomás a cseppben = atmoszférikus nyomás -j- 1,27 cm üveg. Ugyanezen feltételezéssel, de 0,076 cm nyílással, a maximális belső nyomás a cseppben=az atmoszférikus nyomás-|-6,4 cm üveg. így a közbenső 4 nyomólap szerepe az, hogy a 2 olvadt üvegben olyan nyomást hozzon létre, hogy a nyomás közvetlenül a 3 perforált lemez fölött előnyösen és lényegében az atmoszférikus nyomással legyen egyenlő. A fajlagos nyomás a 3 perforált lemez felső felületénél nagyobb vagy kisebb lehet az atmoszférikus nyomásnál, azonban elegendően kicsi legyen ahhoz, hogy megállítsa a nyílásokon keresztüli áramlást, ha a kibocsátásnál cseppek képződnek. A 4 nyomólapnak az a szerepe, hogy csökkentse a nyomást az 5 térben, független attól, hogy milyen a 3 perforált lemez és a 4 nyomólap közti távolság, amíg ezeknek a lapoknak a hőmérséklete lényegében állandó marad. Amikor az üvegszálakat a szokásos húzómechanizmusokkal elvékonyítjuk a 3 perforált iemez nyílásainál, normál alakító kúpok képződnek és ezeknek a kúpoknak a felső végénél az átmérő ugyanakkora mint a felette lévő nyílásé, alsó végüknél pedig az átmérőjük a húzandó szál átmérőjével azonos. A felületi feszültség és a kúpokra a szálak elvekonyításából adódó túzási feszültség hatására a kúpokban a belső nyomás csökken, amely kisebb is lehet, mint az atmoszférikus nycmás a 6. ábrán a 7 hivatkozási számmá! jelölt kúpokban. Ennek megfelelően az előnyös kivitelnél, amikor az 5 térben lévő üveg, közvetlenül a 3 perforált lemez fölött, lényegében atmoszférikus nyomáson van, jelentős függőleges hajtóerő van jelen, amely az üveget a 3 perforált lemezben lévő nyílásokon keresztül kényszeríti, mivel az egyes 7 kúpokban a belső nyomás kisebb. Természetesen az áramlás sebességét a 3 perforált lemez ellfmzői határozzák meg, azaz a nyílás mérete, a lap vastagsága, a nyílás sűrűsége stb , továbbá a 3 perforált lemez fölötti olvadt üveg jellemzői, úgymint az olvadt üveg viszkozitása, valamint a 3 perforált lemez felett és a kúpban lévő nyomáskülönbség. A 3A ábra a nyomásokat ábrázolja a H pontban, amely a 3 perforált lemezen kívül helyezkedik el, amikor a berendezést az állandósult elvékonyítási művelet folyamán működtetjük. Ilyen körülmények között a 3 perforált lemez nyílásain észrevehetően nagy mennyiségű üveg áramlik ki és ugyanez áramlik át a 4 nyomólapon. így mindkét helyen a nyomásesés jelentős. A nyomásesést a 4 nyomólapon keresztül az egyenes G vo-8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
