193174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és adagoló üvegszálak képzésére

193174 olvadt üvegbuborék hőmérséklete tűi kicsi ahhoz, hogy a csepp a perforált lemezen szétterjedjen vagy azt elárassza. Ennek kö­vetkeztében a szál megszakításakor képző­dött csepp vagy gömböcske a perforált lemez többi nyílásánál létrejövő folyamatos szálelvékonyításba nem fog beleavatkozni. A csepp vagy gömböcske megmarad helyze­tében, vagy a perforált lemez felett lévő olvadt üveg kisebb nyomása ellenében a fe­lette fekvő nyílásba felfelé mozog. A későbbiekben részletesebben ismertetett találmány szerinti adagoló áramlási ellen­állást adó elemet, előnyösen nyílásokkal ellátott nyomólapot tartalmaz, amely az ol­vadt üvegtest áramlási útjában van elhe­lyezve a szálképző elem, továbbiakban per­forált lemez felett és az állandósult üzem alatt működik, hogy elegendő nyomásesést biztosítson az olvadt üvegtestben ahhoz, hogy a perforált lemez felett a nyomást lényegében az atmoszférikus nyomásra csök­kentse. A nyomólapban a kívánt nyomásesés­nek megfelelő méretben és számban nyílá­sok vannak kialakítva. Különböző eszközöket alkalmazunk, ame­lyekkel az olvadt üvegtest és a perforált lemez hőmérsékletét fenntartjuk és ellenőriz­zük,hogy ily módon az olvadt üvegben a szál­képzéshez szükséges hőmérsékletet fenntart­suk és a perforált lemezt megfelelő nem elárasztó hőmérsékletűre hűtsiik le attól függően, hogy milyen fajlagos üvcgösszeté­­telt használunk és a perforált lemezhez milyen ötvözetet alkalmazunk. Előnyösen a nyomólapot és a perforált lemezt villamosán, párhuzamosan fűtjük, különböző hőmérsékle­tekre, de alkalmazhatunk egymástól függet­len fűtőeszközöket is. A perforált lemezt kívülről hűtőeszközökkel, pl. hűtőgázárammal vagy bordás köpennyel hűtjük a kívánt nem elárasztó hőmérsékletre. A szálképző elem nyílásokkal ellátott csúcsokból állhat vagy alsó felülete sík lehet. A beindítás alatt a nyomásesés a nyomó­lapon keresztül lényegesen kisebb, mint a nyomásesés a normál elvékonyítási folyamat alatt, mivel a nyomólap nyílásain keresz­tül kisebb mennyiségű olvadt üveg tud átáramolni. A találmány más kiviteli alakjánál az elrendezés lényegesen változtatható. A talál­mány alkalmazható folyamatos vagy szaka­szos szálképzésnél, a szálakat mechaniku­san vagy gázok segítségével lehet elvéko­nyítani és az üvegösszetétel és a szálak át­mérője széles határok között változhat. Egyedül arra van szükség, hogy az olvadt üveget a perforált lemez nyílásaihoz olyan nyomással juttassuk, amely kisebb, mint az elvékonyítás megszakítása során képződött cseppben lévő belső nyomás, és nagyobb, mint az elvékonyítás állandósult állapota alatt az alakító kúpokban lévő belső nyomás. A nyomólap egy kiviteli alak, amellyel ez 3 megvalósítható, azonban ez bármely más eszközzel helyettesíthető, amely alkalmas arra, hogy az olvadt üvegáramban olyan nyomásesést hozzon létre, amely arányos az olvadt üveg áramával és le tudja csökken­teni a nyomást a perforált lap fölött olyan értékűre, hogy az kisebb legyen, mint abban a cseppben lévő belső nyomás, amely a nyílá­son való kiömléskor képződik az egyik nyí­láson, míg a többi nyílás normálisan műkö­dik tovább; és amely myomás nagyobb, mint a folyamatos elvékonyítás során az alakító kúpokban lévő belső nyomás. Ilyen nyomás­esést létrehozó eszközök lehetnek pl. egyszeres vagy többszörös szűkületek vagy termikus szelepek, stb. mindaddig, amíg a csepp nö­vekedését megengedő nyomást fenntartják. Azonkívül a szokásos „csúcsos“ adagoló megoldás, amely bordás köpenyes hűtést alkalmaz, felhasználható arra, hogy a csúcs nélküli hatást létrehozza azáltal, hogy csak a nyomáscsökkentő eszközöket alkalmazza, hogy így a nyomást a csúcsos nyílások fölött a kívánt értékre csökkentse. A találmányt részletesebben a rajzok alap­ján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti adagoló példakcnti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti iiveg­­szál-elvékonyító adagoló ábrázolja vázlato­san, amelyről a fűtőeszközöket elhagytuk az ábrázolás egyszerűsítése kedvéért. Az 1A. ábra az olvadt üveg nyomását adja meg különböző helyeken. A 2. ábra az 1. ábrához hasonló nézet, amely adagolót a beindítás állapotában mu­tatja. A 2A. ábra az 1 A. ábrához hasonló nyomás­diagram, amely kis sebességű beindítást ábrázol. A 3. ábra az 1. ábra szerinti adagolót ábrázolja az állandósult üzemállapotban. A 3A. ábra az 1 A. ábrához hasonló nyomás­diagram, amely az állandósult szálképző állapotot ábrázolja. A 4. ábra az 1. ábrához hasonló nézet, amely az adagolót a szálmegszakítás álla­potúban ábrázolja. A 4A. ábra az 1 A. ábrához hasonló nyomás­diagram, amely a megszakított áramlást, illetve száitörést ábrázolja. Az 5. ábra az adagolónak a 2. ábrához hasonló vázlatos képe, amelynél azonban más alakú csúcsos perforált lemezt alkal­mazunk. A 6. ábra a 4. ábrához hasonló nézet, amelyen az 5. ábra szerinti csúcsos perfo­rált lemezt alkalmazzuk. A 7. ábra a találmány egy más kivitelét ábrázolja vázlatosan, amelynél a nyomásesést az olvadt üvegáram útjába helyezett szűkü­lettel érjük el. A 8. ábra ismét más kivitelt ábrázol, amelynél a nyomásesést termikus szeleppel valósítjuk meg. 4 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom