193174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és adagoló üvegszálak képzésére
193174 A találmány vonatkozik olyan kivitelekre is, ahol a száláramot képező elem, pl. perforált alsó 28 fal nincs villamosán táplálva, hanem az adagoló többi részétől villamosán szigetelve van. Ekkor a villamos csatlakozó a villamos áramot csak az adagoló többi részéhez vezeti a 28 fal felett. összefoglalva, a találmány szerint száláramokat képző elemmel, mint pl. perforált alsó 28 fal segítségével olyan viszonyokat teremtünk, amelyek lehetővé teszik, hogy a nyílásokhoz szállított olvadt üveg a nyílásokon át kilépjen a szálképzéshez szükséges feltételek mellett és a fal külső felülete a nyílásokon kilépő olvadt üveghez képest az elárasztást megakadályozó alacsonyabb hőmérsékleten van. A beindításkor az olvadt üvegből különálló egyedi cseppek képződnek a 116 nyílásmezőkön. A találmány egy előnyös kivitelénél a találmány szerinti feltételeket javítjuk azáltal, hogy az olvadt üveghez hőt adunk az üvegben lévő forrásból, közvetlenül az üvegnek a szálképző elembe való belépésével szomszédos tartományban. A hőt az olvadt üvegtestbe szokásos módon lehet bevinni, villamosán fűtött elem segítségével. A találmány más kiviteli alakjánál az olvadt üveget az adagoló kilépési tartományába lehet vinni olyan hőmérsékleten, amely elegendő a szál nyújtásához anélkül, hogy az üveghez hőenergiát adnánk hozzá az adagoló kilépési tartományában. Egy operátor meg tudja változtatni a 140 fúvókából kilépő levegőáramot, hogy a 32 felületen az energiaveszteséget módosítsa és a cseppképző állapotot létrehozza. Általában a 140 fúvókából nagyobb levegőáram kibocsátására van szükség az indításkor, mint az állandósult üzem alatt, ahogy azt az előzőekben már megmagyaráztuk. A szálképzés alatt a találmány szerinti nyomásviszonyok olvadt üveget juttatnak a 26 nyílásokhoz olyan nyomáson, hogy amikor egy nyílásnál a szál elszakad, akkor abból az olvadt üveg kiáramlása leáll. Ezt egyes kiviteleknél úgy lehet megvalósítani, hogy az adagolóban áramlási ellenállási tartományt vagy réteget hozunk létre, amint azt az 1—8. ábrákkal kapcsolatban megmagyaráztuk. Itt az áramlási ellenállási tartományt a fűtött, nyílásokkal ellátott 105 rész képezi, amely az alsó 28 falhoz közel, a fölött van elhelyezve. A szálképzés alatt olvadt üveg mozog lefelé a 114 nyílásokon át a nyomólapban. Olyan nyomásesés jön létre, hogy a 26 nyílások kilépő végénél az olvadt üveg nyomása nem elég ahhoz, hogy olyan nagy csepp képződjék, hogy az a nehézségi erő hatására leessen. Általában az ábrázolt előnyös kivitelnél ez a nyomás lényegében atmoszférikus nyomás, amint azt az 1—8. ábrákkal kapcsolatban megmagyaráztuk. A 105 rész áramlási ellenállása a kiömlőnyílásoknál az olvadt üvegnek olyan nyomást ad, amely kisebb mint az egyik nyílásnál képződő stati23 kus cseppben lévő belső nyomás, ha a szálnyújtás megszűnik. Ekkor a kiáramlás ebből a nyílásból leáll. A 20. ábra domború alakú 146 cseppet ábrázol, amely azért képződött, mert a 21 adagolóval végzett állandó szálnyújtás állapotában kitüremlett. Ilyen körülmények között ebből a nyílásból az áramlás leáll, de a szomszédos nyílásoknál a szálképzés folytatódik. Számítások azt mutatták, hogy az olvadt üvegben a nyomás a nyílásoknál közel 7900 dyne/cm2, vagy 3,2 cm üveg 0,1524 cm nyílás-átmérőnél. Ennek megfelelően a legtöbb esetben az ilyen méretű nyílásban képződött csepp felületi feszültségéből származó ellennyomásnak legalább 7900 dyn/cm2-nek kell lenni. A 105 rész elhelyezését, amint az előnyös kivitelnél látható, az energiaátadás körülményei határozzák meg és nem a nyomáskörülmények. A 105 rész ugyanis kettős szerepet tölt be: energiát ad át és módosítja a nyomást. A találmány szerinti egyes kiviteleknél azonban ezt a két szerepet különálló eszközök töltik be. A nyomás szempontjából az áramlási ellenállás az alsó faltól áramlásirányban felfelé bárhol elhelyezhető. Az egyetlen követelmény az,hogy a nyomás az üvegben a nyílásoknál olyan legyen, hogy az olvadt üveg áramlása leálljon, ha a szál elszakad, amint azt az 1 — 12. ábrákkal kapcsolatban megmagyaráztuk. Az áramlási ellenállást más eszközökkel is létrehozhatjuk, mint pl. nagy hőmérsékletnek ellenálló anyagréteg, mint pl. J-fajta ötvözet és az adagoló alja fölött, attól távolságban tartott cseppek. Más megoldásokat ismertetünk részletesebben az 1 -12. ábrákban. A „csöpögésmentes" működés érdekében az áramlási ellenállást létrehozó eszközöket nem kell villamosán gerjeszteni. A „csöpögésmentes" működés alatt azt értjük, hogy olyan berendezést alkalmazunk, amelynél az adagoló alsó faián nyílásokkal ellátott kiugrás vagy csúcsok vannak és a szokásos fűtőeszközöket alkalmazzuk. Működés közben a rajzokon ábrázolt berendezés sikeresen alkalmazható anélkül,hogy elárasztás jönne létre, akkor sem, ha 20%-a a szálaknak elszakad, sőt az elszakadó szálak száma még nagyobb is lehet, mint 20% anélkül, hogy csepegés vagy elárasztás következne be, attól függően, hogy hol jön létre a szálszakadás. Nagymennyiségű vagy csoportos szálszakadás az üveg korai csepegéséhez és ennek következtében a szálképzés korai megszakításához vezethet. Több szálszakadás engedhető meg az üveg csepegése nélkül, hogyha a szakadások el vannak szórva a nyílásokkal ellátott mező mentén. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás üvegszálak képzésére, amelynél szálképző elem nyílásaiból olvadt üvegáramokat bocsátunk ki, és ezekből üvegszálat nyúj-24 13 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
