193174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és adagoló üvegszálak képzésére
193174 részében megtörténik. A cseppek addig nőnek, amíg tömegüknél Fogva egyenként leesnek a 21 adagolóról, maguk után húzva szálszerű farkakat. Ezek az egyedi csepp alakzatok nagyban megkönnyítik az indítást. Ez a cseppképzés és a létrejövő viszonyok részletesen le vannak írva a 2. ábrával kapcsolatban. A cseppek a szálképzés folyamán megszakítják a szálképző eljárást és nem kívánatosak a szálképzésnél. A cseppek képződését a 21 adagolóban el lehet kerülni az olvadt üvegben létrehozott nyomásváltoztatással, amikor az üveg lefelé mozog az áramlási ellenállásos szakaszban, amely az ábrázolt kivitelnél a fűtött 105 rész alakjában jelentkezik. Amint ezt az előzőekben a 3. és 4. ábrákkal kapcsolatban részletesen ismertettük, a szálképzés alatt az olvadt üvegben az alsó 28 falnál atmoszférikus nyomást biztosítunk úgy, hogy ha az egyik 26 nyílásnál a szál elszakad, az olvadt üveg kiáramlása ebből a nyílásból leáll. Ha most visszatérünk a beindítási folyamat tárgyalásához, akkor a 26 nyílásoknál különálló cseppek képződnek olyan körülmények között, amelyek lehetővé teszik, hogy a 26 nyílásokhoz szállított olvadt üveg abból kilépjen a szálképzéshez szükséges hőmérsékleti viszonyok mellett, és a külső 32 felületet a szálképzési hőmérsékletnél kisebb hőmérsékleten tartsák, hogy a 32 felületet a kiáramló üveg ne árassza el. Tapasztalatok azt mutatták, hogy a kereskedelemben kapható E-fajta üveg szálképzési hőmérséklete 1093—-1371°C között van, sok esetben ez a hőmérséklet 1150—1260°C. Ugyancsak kísérletek azt mutatták, hogy J-fajta ötvözet és E-fajta üveg esetében az elárasztást megakadályozó hőmérséklet általában 980—1030°C. Olyan eljárásnál, amelynél az áramlást alakító eszközként fémet vagy fémötvözetet alkalmazunk, mint pl. a nyílásokkal ellátott alsó 28 falat, a fal vastagsága mindkét feltétel betartásához fontos, azaz az olvadt üveg kibocsátásához a szálképzési körülmények között és az elárasztást megakadályozó "hőmérséklet létrehozásához a külső 32 felületen. Az olvadt üveg vékony perforált lemez esetén olyan gyorsan halad át a nyíláson, hogy az az üvegből csak kis energiát von el. Következésképpen a 26 nyílásból kibocsátott olvadt üvegcsepp a szálképzési hőmérsékleten lehet. Az olvadt üvegnek csak egy kis külső rétege, amely a külső 32 felülettel kerül kapcsolatba a 26 nyílás kerületének tartományában, van az elárasztást megakadályozó hőmérsékleti körülmények között. Az alsó fal kis vastagsága nem játszik olyan jelentős szerepet, ha a fal anyagának a hővezetése más, mint a platinaötvözeté, pl. ha a fal nagy hőmérsékletet bíró kerámia anyagból készül. A tapasztalat azt mutatta, hogy a 13—20. ábrákon ábrázolt kivitelnél a 28 fal előnyösen vékonyabb, mint 0,038 cm, hogyha J-fajta 12 21 ötvözetet és E-fajta üveget alkalmazunk. Olyan adagoló, amelynél az alsó fal vastagsága 0,025 cm volt, sikeresen működött. Az előnyös vastagság 0,025—0,031 cm.Olyan falak, amelyeknek vastagsága nagyobb mint 0,038 cm túl sok villamos energiát vonnak el és ezért túl melegek lesznek. Azonban, amint a 9—II. ábrákkal kapcsolatban ismertettük, a 4a nyomólap és 3a perforált lemez egymáshoz viszonyított vastagsága határozza meg a perforált lemez fűtési viszonyait, a perforált lemez vastagsága nagymértékben eltérhet az előzőekben megadott értékektől az alkalmazott berendezés típusától függően. A 13—20. ábrákon látható kivitelnél a villamosán fűtött perforált 105 rész fontos szerepet játszik az alsó 28 fal fűtésében és abban, hogy energiát szállít az olvadt üveghez és a falakhoz a 21 adagolóban, hogy a találmány szerinti üveg és fal hőmérsékleteket és nyomásokat létrehozza. Bár a vékony alsó 28 fai és a 105 rész a villamos áramkörben párhuzamos ellenállást jelent, a számítások azt mutalták, hogy a 28 fal 116 nyílásmezőkkel ellátott része kis ellenállást jelent a 105 részhez képest. Ez elsődlegesen annak a következménye, hogy kis vastagsága miatt nagy az ellenállása. Ennek következtében a 116 nyílásmezőkkel ellátott rész hőforrása elsődlegesen a 105 rész a 25 olvadt üvegtesten keresztül, amely a hőt vezeti. A 28 fal és a 105 rész közötti 106 medence nagyon fontos az energiaháztartás szempontjából. Mivel az olvadt üveg az energiát a fűtött 105 résztől kapja és azt az energiát a 28 fal 116 nyílásmezejének adja le, a 105 rész és a 28 fal közötti távolságnak elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy olyan energiaszintet hozzon létre az olvadt üvegben, amely hőmérséklet állapot a 28 falban megakadályozza, hogy az olvadt üveg a külső 32 felületet elárassza. Ugyanakkor az olvadt üvegnek szálképzési állapotban kell maradni, amikor kilép a 26 nyílásokból. Az energiaátadásnak figyelembe kell vennie annak az energiának az elemésztését, amit a perforált lemeznek a 140 fúvókából kilépő hűtőlevegő hatására bekövetkező külső hűtése okoz. A 28 fal és a 105 rész közötti távolság előnyösen általában 0,08 cm, az ábrázolt kiviteleknél. Ez a távolság az üveg összetételének, az adagoló anyagának és hőmérsékletének, és a 28 fal és 105 rész vastagságának függvényében változtatható. Az előnyös kivitelnél a gyakorlatban az üveg hőmérséklete közvetlenül a 104 fal fölött kb. 1280°C. Az ábrázolt kivitelnél működés közben a hőmérséklet általában lll°C-ról 222°C-ra, előnyösen 111 °C-ról 167°C-ra esik, közvetlenül a 104 fal fölött lévő üveg és a külső 32 felület között. Ezt egy hőelemmel mérjük, amely a 104 fa! fölött kb. 0,9 cm-re van elhelyezve a 24 oldalfal közepe táján. Az 1280°C hőmérsékletet névleges hőmérsékletként alkalmazzuk a 21 adagoló működtetésekor. 22 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
