193173. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű szigetelés beton- és vasbetonszerkezetek főleg híd- és útpályák, illetve ezek szegélyének víz, illetve nedvesség elleni szigetelésére, valamint eljárás ilyen szigetelés készítésére
193173 6 Mivel a 9 kiegyenlítőréteg még a 4 műgyantaréteg kikeményedése előtt lesz felterítve, így azok egymáshoz kiválóan kötnek. Ennél a kivitelnél a 6 szálasanyagréteget alulról a 9 kiegyenlítőréteg felső részében ágyazzuk a fentiekben már részletezett módon. A 3. ábrán látható szigetelésváltozat rétegfelépítésében hasonló a 2. ábrán szereplő megoldáshoz, azzal az eltéréssel, hogy itt a szigetelendő és mélyedésekkel tagolt 2 betonfelület 3 alapozórétegére hordunk fel 9 kiegyenlítőréteget. Egyebekben a 2. ábránál elmondottak ide is érvényesek. Amint fentebb már említettük, a találmány szerinti 6 szálasanyagréteg a többrétegű 1 szigetelés, azaz a rétegrendszer vázerősítését is szolgálja, amellett, hogy bizonyos flexibilitást ad a rétegrendszernek. A 6 szálasanyagrétegben végzett levegőeltávolítással, amely történhet például hengerlésseUaz üvegszálak közötti levegő legalábbis részben eltávolítható, ezáltal egyrészt a szálasanyag tömörödik, másrészt hatékonyabbá válik a beágyazódás, azaz a határfelületek találkozása. Továbbá, a levegő és gázzárványok távozását a határfelületi reakciók exotermitásából eredő hőfejlődés is segíti, amely a kísérleti tapasztalataink szerint akár 40°C-os hőmérsékletet is eredményezhet. A 6 szálasanyagrétegből távozó levegő helyébe tehát legalábbis részben a mügyantarészecskék kerülnek, végbemegy az üvegszálak felületi roncsolódása, majd a műgyanta fentiekben már részletezett kiváló ráépülése. A találmány szerinti megoldással végzett kísérleteink igazolták, hogy az ilyen többrétegű szigetelés nagyszilárdságú, az aljzatbetonhoz jól tapadó, időálló, akár 15—16%-os elaszticitást is biztosító szigetelés, amely a kifogástalan szigetelés mellett UV-sugárzásá ! ló, szórósó- és sóoldatok, továbbá betonkarbonizáció ellen, valamint vegyszerek ellen korrózióvédelmet is nyújt, és ami a legfontosabb, roncsolódás nélkül képes követni a betonszerkezet dinamikus mozgásait. Előnye továbbá, hogy akár nedves betonfelületre, vagy 3—5 napos friss betonra is felhordható, így nem keli az előkészítés során a szigetelendő betonfelületet kiszárítani, vagy a szokásos 28 napos betonszilárdulási időt kivárni, amivel az építési idő jelentősen lerövidülhet. A találmány szerinti többrétegű szigetelésre adott esetben akár 170°C-os vagy ennél nagyobb hőmérsékletű aszfalt is teríthető, ennek hőtartalma ugyanis tovább gyorsíthatja a műgyanta térhálósodását, illetve kikeményedését. De olyan kivitel is lehetséges, amelynél a burkoló 5 műgyantaréteget csupán esztétikus bevonattal /például „EPOREZtT AQUA" vizes diszperziós epoXi gyantából készült bevonattal/ látjuk el. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példák kapcsán ismertetjük: I. Példa: Útpálya járdaszegélyének víz, illetve nedvesség elleni szigetelését készítettük a talál- 4 5 mány szerinti megoldással. Ehhez előszöris a szigetelendő betonfelületet önmagában ismert módon véséssel, homokszórással, csiszolással és ezt követő portalanítással, így nagynyomású vizes mosással, a laza részeket eltávolítva, készítettük elő. Alit és belit adalékot tartalmazó epoxi műgyantaként a kereskedelemben kapható, „KATES1L“ néven ismert kétkomponensű cementtartalmú kátrányepoxi műgyantát alkalmaztunk, amelynek komponenseit közvetlenül a felhasználás előtt kevertük össze, és a kívánt mértékben hígítottuk. Az előkészített, még kb. 12% felületi nedvességet tartalmazó betonfelületre először 100 s kifolyási idejűre hígított műgyantát 60 p vastagságban hordtuk fel, amivel a betonfeiület pórusait is teljesen tömítő alapozóréteget készítettünk /amennyiben a beton „szívása“ nagyobb mértékű, akkor ez az alapozóréteg többrétegben is felhordható/. Az alapozórétegre ugyanilyen hígítású epoxi műgyantából 300 p vastagságú réteget hordtunk fel az első műgyantarétegként. Az alapozóréteg felhordása után és az első műgyantaréteg felhordása között kb. 2 óra telt el. Az első műgyantaréteg térhálósodásának megkezdődése után, de még annak kikeményedése előtt 6 mm vastagságban kiegyenlítőréteget hordtunk fel a felszíni egyenetlenségek kiküszöbölésére. Ezt 125 s kifolyási idejű fenti műgyantához kevert két súlyrész, legfeljebb 3 mm szemcseméretű kvarclisztből készített „töltött“ műgyantából készítettük. Ezt követte a szálasanyagréteg kialakítása, amelyet 180 g/m2 halmaztömegű, 1,25 mm-es vastagságú üvegszövet felterítésével végeztünk, miközben azt az alatta elhelyezkedő kiegyenlítőréteg felső felületébe beágyaztuk. A szálasanyagrétegből gumihengerrel történt hengerléssel eltávolitottuk a szálközi levegőtartalmat, amivel azt egyrészt tömörítettük, másrészt a beágyazódását is fokoztuk. A légtelenített szálasanyagrétegre ezután 160 s kifolyási idejű műgyantát hordtunk fel olyan vastagságban, hogy az teljesen átitassa felülről a szálasanyagréteget, sőt azt még 300 p vastagságban fedje is, ezzel kialakítottuk a második műgyantaréteget. A fenti műveletekkel a többrétegű szigetelés elkészült, 24 óra múltán a járdaszegély szigetelt betonlapjain végzett vizsgálatoknál olyan eredményeket kaptunk, amelyek bizonyítják, hogy a találmány szerinti többrétegű szigetelés károsodás nélkül viselte az alábbi próbákat: a. / 30mm csapadéknak megfelelő behatás 24 óra hosszat, b. /l 10 mm csapadéknak megfelelő behatás 10 óra hosszat, c. / 30 mm csapadéknak megfelelő sópermettel 10 óra hosszat, d. / 30 mm csapadéknak megfelelő MgC)2 10 óra’ hosszat, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65
