193173. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű szigetelés beton- és vasbetonszerkezetek főleg híd- és útpályák, illetve ezek szegélyének víz, illetve nedvesség elleni szigetelésére, valamint eljárás ilyen szigetelés készítésére
193173 8 e. / 30mm csapadéknak megfelelő MgCl2-(+CaCl2 10 óra hosszat, f. / 30mm csapadéknak megfelelő MgCl2+ + NaCl 10 óra hosszat, g. / UV-sugárzás 10 óra hosszat, h. / fagyállóság vizsgálat 50 ciklus alatt, i. / betonkarbonizáció vizsgálat e./, f./. g-/> h./ terhelések után: nem mutatható ki, )./ 50°C-os melegvízbe áztatás 3 napon keresztül. 2. Példa: Hídpálya betonlemezének többrétegű szigetelését a találmány szerint az alábbi módon készítettük: A betonfelület előkészítését csiszolással, portalanítással és nagynyomású—90...180 bar melletti— vizes lemosással végeztük. A szigeteléshez itt ugyancsak az 1. példánál említett cementtartalmú kátrányepoxi műgyantát alkalmaztuk. Az előkészített betonfelületre 80 p vastagságban 95 s kifolyási idejűre hígított műgyantát hordtunk fel alapozórétegként, amelyre 2,5 óra eltelte után 1000 p vastagságban ugyanilyen hígítású műgyantát terítettünk. A jelen esetben a műgyantaréteg felső részébe— még annak teljes kikeményedése előtt— ágyaztuk közvetlenül a szálasanyagréteget, amelyet 210 g/m2 halmaztömegű bazaltszálpaplanból készült 3 mm-es rétegként alkalmaztuk. Ezt a szálasanyagréteget azután hengerléssel légtelenítettük. A légteienítés után a második műgyantarétegként 250 s kifolyási idejű műgyantát hordtunk fel, mégpedig először olyan vastagságban, hogy az a szálasanyagréteget teljesen átitassa— ezt követően hengerléssel újabb légtelenítést végeztünk—, majd a térhálósodás megkezdődése után a második műgyantaréteg szálasanyagréteget fedő részét is felhordtuk 650 p vastagságban. Az így elkészült szigetelést 8 nap múlva vizsgálatnak vetettük alá. A vizsgálat eredményeként 23,3 N/mm2 nyomószilárdságot, .3,5 N/mm2 tapadószilárdságot, 8,8 N/mm2 haj 1 ító-húzó szilárdságot, 6,2% nyúlást, 0,85 g/m2 vízfelvételt és kiváló vízzáró tulajdonságot (5 att/4 órás vízzárósági vizsgálat során) tapasztaltunk. Továbbá, a találmány szerinti szigetelés zsugorodása elenyésző, max. 0,1% volt, így a belső feszültségek fellépésének veszélye elhanyagolható. A.fentieken túlmenően a példaként szigetelés 10%-os sósav és nátrium-hidroxid-oldatnak, dízelolajnak, középbenzinnek kifogástalanul ellenáll, így korrózióállónak minősül, valamint a fagyállósági kísérletek is pozitív eredményt hoztak. Természetesen, a találmány szerinti többrétegű szigetelés nem csupán új szigetelések készítésénél alkalmazható, hanem például korrodált beton- és vasbetonszerkezetek helyi javítására, a szigetelőképesség helyreállítására is. Járulékos előny, hogy ilyen esetekben a szerkezetet nem kell teljesen elbontani, 7 a szükséges munkálatok a találmány szerinti megoldással viszonylag egyszerűen és megbízhatóan elvégezhetők. Továbbá, a találmány szerinti megoldás UV-sugárzásálló, fagyálló, pozitív és negatív víznyomás elleni, szórósó és sóoldat, valamint betonkarbonizáció elleni szigetelésre egyaránt alkalmas. Hangsúlyozzuk, hogy a találmány szerinti szálasanyagréteghez elsősorban a sziiikátbázisú szálasanyagok, így például üvegszál, bazaltszál jöhetnek szóba, mégpedig nemez, roving, fátyol, szövet, paplan, vagy akár statisztikusan elrendezett szabad szálak formájában. Olyan kivitel is lehetséges azonban, amelynél a szilikátalapú szálasanyaghoz (legfeljebb felerészben) egyéb ismert szálas anyagot, például műszálat, azbesztszálat, jutát, stb. keverünk. Jóllehet, a leírásban közölt példák alit és belit adalékot tartalmazó kátránytartalmú epoxi műgyantát említenek példaként, a találmány foganatosításához azonban adott esetben szóba jöhet olyan kátránytartalom nélküli epoxi gyanta is, amely persze tartalmaz a!it és belit adalékot. Végül megemlítjük, hogy a műgyantarétegek felhordása önmagában ismert módon, például ecseteléssel, hengerléssel, vagy például szórással történhet. Az alapozóréteg tartalmazza a felhordandó műgyantarétegek közül— amint a fentiekből kitűnik—a legtöbb oldószert, a szigetelendő betonfelülettől távolodva az egyes rétegek oldószertartalma rendre csökken. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Többrétegű szigetelés beton- és vasbetonszerkezetek, főleg híd- és útpályák, illetve ezek szegélyének víz, illetve nedvesség elleni szigetelésére, amelynek alit és belit adalékot tartalmazó epoxi műgyantából készült pórustömítő alapozórétege és legalább két további műgyantarétege van, azzal jellemezve, hogy az első műgyantaréteg (4) és a második mügyantaréteg (5) közé ágyazott,— legalább részben szilikát bázisú— szálasanyagból, előnyösen üvegszálból készült, legalább 0,1 mm vastagságú szálasanyagrétege (6) van. 2. Az 1. igénypont szerinti többrétegű szigetelés, azzal jellemezve, hogy az alapozóréteg (3) vastagsága 60 és 150 p közötti értékű. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti többrétegű szigetelés, azzal jellemezve, hogy az első műgyantaréteg (4) és a szálasanyagréteg (6) közé a felületi egyenetlenségeket kiegyenlítő, szemcsés inert töltőanyag és az epoxi műgyanta keverékéből készült kiegyenlítőréteg (9) van iktatva, amelynek vastagsága 5' 100 mm közötti értékű, felső felülete pedig alulról ágyazza a szálasanyagréteget (6). 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti többrétegű szigetelés, azzal jellemezve, hogy az alapozóréteg (3) és az első műgyantaréteg (4) 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
