193154. lajstromszámú szabadalom • Hidrogéngázzal műkodő belsőégésű motor

A találmány tárgya belsőégésű motor, amely­nél a hőenergiaforrásként használt üzem­anyag hidrogéngáz, és amely alkalmas arra, hogy a hidrogéngáz elégetésekor keletkező robbanási energiát hatékonyan átalakítsa mechanikai kinetikus energiává. Amint a szakterületen köztudott, miután a hidrogéngázzal működő' motorok előnyöseb­bek a benzinmotoroknál abban, hogy jobb a mérföldteljesítményük és kevésbé szennye­zik a levegőt, különböző kísérleti darabokat már előállítottak. Az eddig elkészített kísér­leti motorok azonban a kőolajalapú üzem­anyaggal működő hagyományos típusú mo­torokkal összehasonlítva általában kevésbé praktikusak a teljesítmény, a motor alakja és súlya, a gazdaságosság, stb. szempontjá­ból, és ezért a fejlesztés holtpontra jutott. Az alapvető ok, amiért ezek a kísérleti hidro­gén-motorok nem jutottak el a gyakorlati alkalmazásig, az, hogy a törekvések mind arra irányultak, hogy a hidrogéngáz égési/ robbanási energiáját közvetlenül átalakítsák mechanikai kinetikus energiává, ugyanúgy, mint a hagyományos benzinmotoroknál. Ha a hidrogéngáz mechanikai dinamikus energia előállítására szolgáló üzemanyag­ként kerül felhasználásra, égési sebessége messze nagyobb, mint a benziné, és ennek eredményeként égési/robbanási energiájá­nak átalakítása mechanikai dinamikus ener­giává igen alacsony hatékonyságú. Az átala­­kítatlan hőenergia, mely az égőkamrában marad, akkumulálódik és abnormális hőmér­sékletnövekedést okoz az égőkamrát alkotó és ezekhez csatlakozó alkatrészekben. Ez vi­szont gátolja a hidrogéngáz akadálytalan beömlését az égőkamrába és a szükséges időben történő gyújtást, aminek következ­tében a motor megfelelő működése lehetet­lenné válik. Üzemanyagként hidrogéngázt felhasználó belsőégésű motoroknál a tulajdonképpeni probléma az, hogy bár üresjáratban, ami­kor az üzemanyag-bevezetés korlátozott, a motor a levegővel hígított keverékkel üzem­ben tartható, azonban nagyobb terhelésnél a megnövelt üzemanyag-bevezetés a hidrogén­koncentráció növekedése miatt előgyújtási okoz. Ennélfogva könnyen előfordulhat visszagyújtás és kopogás, és a nyomás gyor­san megnő. E probléma kiküszöbölésére Billings és Daimler-Benz azt javasolta, hogy vízzel ke­vert hidrogéngázt kell bevezetni az égőkam­rába, hogy ezáltal csökkentsék az égő gáz, valamint a túlhevült alkatrészek hőmérsék­letét. Korábbi ilyen fajta próbálkozások eredményeként bizonyos fokig gátolni lehetett a visszagyújtást és a kopogást. Azonban mivel kénytelenek voltak a maximális tel­jesítményt a benzinmotorokkal elérhető tel­jesítménynek. mintegy' 60%-ára korlátozni ahhoz, hogy az égésből származó hőteljesít­ményt csökkentsék és az abnormális - égést 1 2 meggátolják, a névleges teljesítmény nem lehet eléggé magas. A találmány célja, hogy a hidrögéngáz-mo­­toroknál eddig tapasztalt problémákat kikü­szöbölje és olyan megfelelő motort hozzon létre, amely a hidrogéngáz égési/robbanási energiájának mechanikai dinamikus ener­giává történő átalakítását hatékonyabbá te­heti és amely gyakorlati használatra alkal­mas. A találmány további célja, hogy olyan hidro­­géngáz-motort szolgáltasson, amelynél nagy­terhelésű üzemben is kiküszöbölhető az elő­­gyújtás, a visszagyújtás és a kopogás a hidrogéngáz elégetésével és robbanásával keletkező hőenergiának a gázzal egyidejűleg az égőkamrába bevezetett vízpermet segít­ségével történő korlátozása révén. A találmány még további célja, hogy olyan, az energiát nagy hatékonysággal mechani­kai dinamikus energiává átalakító hidrogén­­gáz-motort állítson elő, amelynél az égő­­kamrába bevezetett vízpermetet gőzzé pá­rologtatjuk el a hidrogéngáz elégetésekor keletkezett hő segítségével, és a hidrogéngáz és a gőz erejének kombinált hatását használ­juk ki. A találmány célja még olyan hidrogéngáz­motor előállítása is, amely mind nagy ter­helésnél, mind alacsony terhelésnél képes az egyenletes működésre azáltal, hogy egyrészt a nagy terheléshez megfelelő mennyiségű, másrészt az alacsony terheléshez megfelelő mennyiségű hidrogéngáz bevezetésére külön­álló tápvezetékek szolgálnak. A találmány szerinti hidrogéngáz-motort az jellemzi, hogy a bevezetett hidrogéngázt és vizet nem előzetesen keverjük össze, hanem külön-külön fúvókákon át közvetlenül ve­zetjük be az égőkamrába. A hidrogéngáz és a vízpermet befuvatása az égőkamrába vagy egyidejűleg, vagy kissé eltolt időzítéssel tör­ténik. Amikor a komprimált hidrogéngázt a gyújtógyertya az égőkamrában meggyújtja, a hidrogéngáz égése útján keletkező hőener­gia közvetlenül átalakul mechanikai dinami­kus energiává. Ugyanakkor a hőenergia egy része az égőkamrában lévő vízpermet azon­nali gőzzé válását okozza, így a hidrogén­gáz és a gőz robbanási hőenergiája kombi­nálódik és mechanikai dinamikus energiává alakul át. Ennek megfelelően a találmány tárgya hidrogéngázzal működő belsőégésű motor, amelynek legalább egy, égőkamrát tartal­mazó hengere, a hengerben ide-oda mozgat­ható dugattyúja, tüzelőanyagként nyomástar­tó hidrogéngáz-tartályban lévő hidrogéngáz forrása, víz-tartályban lévő víz forrása, hidrogéngáznak és víznek az égőkamrába történő befecskendezésére szolgáló szerkeze­te, valamint a hengerfejben elrendezett, a komprimált levegőt tartalmazó égőkamrába befecskendezett hidrogéngáznak az ugyan­csak ide bejuttatott víz gőzzé alakítását, és ezzel a hidrogéngáz égési/robbanási energi-2 193154 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom