193099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző méretű és/vagy alakú keresztmetszetek között folyamatos és folytonos átmenetet képező hullámvezető szakasz előállítására és az eljáráss kialakított hullámvezető szakaszt tartalmazó antenna

193099 bői, több lépcsőzetesen változó méretű tüske alkalmazásával állítjuk elő oly mó.don, hogy a tüske kihúzása után kapott hullámvezető szakaszokat csatlakozó keresztmetszettel egy­máshoz kapcsoljuk. A találmány szerinti eljárással készített hullámvezető szakasz nagyon sok felhaszná­lási területen önmagában is használható, például átmenet vagy polarizációs átalakító, adott esetben primer sugárzó tölcséreként, a találmány szerint különös jelentőséget tulajdonítunk az olyan antennában történő felhasználásának, amelynek primer sugárzója, belső tápvonala és külső tápvonalhoz való csatlakozása van, és a találmány szerint a hullámvezető szakasz legalább a belső tápvonal egyik végénél a csatlakozástól tá­­volodóan monoton táguló keresztmetszettel van kialakítva és a belső tápvonalat a de­­formáláshoz kiindulásul választott hajlítható, félmerev hullámvezető képezi. A találmány szerinti eljárással készített hullámvezetőből természetesen nemcsak egyet, hanem az anten­nára előírt paraméterek által meghatározott számút és tulajdonságút használhatunk. így például előnyös, ha az antenna primer su­gárzóját deformálással tágított hullámvezető szakasz képezi. Kétpolarizációs vételre és adásra szánt antenna esetében előnyös, ha a primer sugárzó­­polarizációs átalakítóhoz, ez pedig polarizá­ciós váltóhoz kapcsolódik, amelynek egy-egy polarizációs kapuja egy-egy hajlítható, fél­merev hullámvezetőből kialakított belső táp­vonalhoz kapcsolódik. További egyszerűsítést jelent, ha az antenna polarizációs átalakítója és primer sugárzója egyetlen, kétoldalról be­felé szűkülő átmenettel deformált hullám­­vezető szakaszból van kiképezve. A villamos paraméterek alakulását ked­vezően befolyásolja, ha az antenna primer sugárzója a deformáláshoz felhasznált tüské­vel központosítottan előállított terhelő gyűrűkkel van ellátva. A találmány szerinti megoldást a további­akban kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárást szemlél­tető vázlat, a 2. ábra az eljáráshoz használt tüske negyedé­nek alakját szemléltető vázlat hiperel­­liptikus keresztmetszetek választása­kor, a 3. ábra mikrohullámú antenna elrendezési vázlata, és a 4. ábra a 3. ábrán vázolt antenna egy jellemző részletének nagyított képe. Az 1. ábrán alumínium csőből készült hajlékony, félmerev 1 hullámvezetőt tüntet­tünk fel, amelynek kialakítása a hivatkozott HU 177.317 lajstromszámú szabadalomban leírtaknak felel meg és keresztmetszete hiper­­elliptikus. A hiperellipszist az tíf - > 5 összefüggések írják le, ahol x és y a kereszt­metszeti síkban vett két egymásra merőleges tengely, m és n kitevő pedig 2-nél nagyobb számok. Az összefüggésből kivehetően a és b a keresztmetszetének az x és y tengelyek irá­nyában vett tengelyeit adják. Ha m = n = 2 és a = b, akkor a hiperellipszis körbe megy át, a=£b esetén ellipszist kapunk, és ha m és n kitevők értéke növekszik, akkor a kereszt­­metszet egyre sarkosabbá válik és a kefeszt­­metszet téglalaphoz közelít. Az egyenletes keresztmetszetű 1 hullám­­vezetőből változó keresztmetszetű hullám­­vezető szakaszt olyan 2 tüske felhasználása révén kaphatunk! amelynek alakja a hossz mentén a kívánt függvény szerint változik. A 2 tüske anyaga az 1 hullámvezetőnél lényegesen keményebb, például acélból készül és lejtős 3 bevezető szakasza, a kívánt át­menetnek megfelelő 4 átmeneti szakasza, 5 válla és a 4 átmeneti szakasszal koncentri­kus 6 tengelye van, amely körkeresztmetszetö. A 4 átmeneti szakasz elején a 2 tüske keresztmetszete az 1 hullámvezetőével azonos. Az eljárás során a 2 tüskét az 1 hullám­­vezető nyitott végébe ütjük, és ezzel a 4 át­meneti szakasznak megfelelően alakját defor­máljuk. Ez a művelet célszerűen úgy hajtandó vegre, hogy a 2 tüske felületét mégfelelő kenést biztosító folyadékkal nedvesítjük, majd az 1 hullámvezetőt kívülről megfogva a 2 tüskét tengelyirányú apró, ismételt erőha­tással beütjük A beütés történhet egy henger­alakú súlynak a 6 tengely mentén történő csúsztatásával és az 5 váltnak való ütközteté­sével, de pneumatikus ütőszerszámnak a fel­­használásával is. Ahhoz, hogy a 2 tüskét akadálytalanul kivehessuk az 1 hullámvezetőből, a 4 átmeneti szakasznak monoton táguló keresztmetszettel kell rendelkeznie. Az 1 hullámvezető anyagá­nak legalább 20%-os, legfeljebb pedig mint­egy 30%-os relatív deformálhatósága van. Ahhoz, hogy a megengedettnél nagyobb mértékű deformáció ne keletkezzen, azt kell biztosítani; hogy a 4 átmeneti szakasz kerüle­te legfeljebb mintegy 1,3-szoros legyen az 1 hullámvezető belsejének kerületénél. A monoton jelleg nem ezt jelenti, hogy a keresztmetszethek nem lehet olyan mérete, amely az átmenet mentén csökken, hanem azt, hogy a kihúzhatóság érdekében a 2 tüske pa­lástjának alakja tengelyirányban monoton. Amennyiben a 2 tüske 4 átmeneti szakaszá­nak keresztmetszete kisebb az 1 hullám­­vezetőénél, akkor a fal anyagának lesznek olyan részei, amelyek a horpasztó erők hatásá­ra simulnak a 2 tüskéhez. Ha a megkívánt deformáció mértéke az anyagra megengedett értéket meghaladja, az átmenetet több lépcsőben kell kialakítani. Ehhez olyan második (a rajzon nem vázolt) félmerev hullámvezetőből kell kiindulni, amelynek keresztmetszeti területe megegyezik az 1 hullámvezető maximális deformálása 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom