193099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző méretű és/vagy alakú keresztmetszetek között folyamatos és folytonos átmenetet képező hullámvezető szakasz előállítására és az eljáráss kialakított hullámvezető szakaszt tartalmazó antenna
193099 után kapott keresztmetszeti területtel, és második tüskével ezen második hullámvezető deformációját végezzük el. A második hullámvezetőnek a táguló (deformált) szakaszát levágva, megfelelő csatlakozások kialakítása mellet az átmeneti szakaszok egyesíthetők. A 2. ábrán egy átmenet alakjának negyedét nagyított, távlati ábrázolásban szemléltettük. A Z tengely mentén a hipereiliptikus függvényt meghatározó mindkét kitevő monoton csökken, a értéke monoton növekszik, b értéke pedig monoton növekedése közben a értékéhez közelít. Ilyen módon a kezdeti elliptikus keresztmetszet körhöz hasonló keresztmetszetbe megy át. Bár a hipereiliptikus keresztmetszet alkalmazásának számos előnye van (definiáltság, méretezési lehetőség), a 2 tüske alakjának nem kell feltétlenül hiperelliptikusnak lennie. Elliptikus vagy elliptikushoz hasonló keresztmetszetek éppúgy alkalmazhatók, mint az ismert átmenetekhez szokásosan használtak, amennyiben a monotonitás feltételének eleget tesznek. A 2 tüske végén lévő körkeresztmetszetü, a 4 átmeneti szakasszal koncentrikus 6 tengely jelenléte lehetővé teszi, hogy még a 2 tüske kihúzása előtt (vagy ismételt bevezetésekor) az 1 hullámvezetőre kívülről ráhúzott fémből a belső keresztmetszettel koncentrikus terhelő gyűrűket alakítsunk ki. Ehhez a 6 tengelyt forgácsoló gépben központosításra használjuk. A találmány szerinti eljárással kialakított átmenet az alkalmazott technológia következtében közvetlenül az 1 hullámvezető folytatását képezi, és ebből adódik, hogy a hagyományos, külön kiépített átmenetek használatához képest az egyik csatlakozást (a vele járó mechanikai és az átvitelt befolyásoló korlátokkal együtt) megtakarítottuk. Az átmenet alakjától függően használható két különböző alakú és/vagy keresztmetsz-etű hullámvezető között csatlakoztató elemként, polarizációs átalakítóként, primer sugárzóként vagy egyéb olyan mikrohullámú eszközként, ahol változó keresztmetszetű tápvonalszakaszra van szükség. Külön említést érdemel az a lehetőség, hogy az t hullámvezetőt kétoldalról egy-egy 2 tüskével deformáljuk, és ekkor középen szűkülő, kifelé haladva pedig táguló két egyesített szakaszt kapunk. Ehhez a kiindulási 1 hullámvezető szakaszt a kellő hosszúságúra kell leszabni. Ilyen középen szűkülő konfiguráció használható polarizációs átalakítóként. A két egymással szemközti átmenet egytengelyőségé úgy biztosítható, ha mindkét tüskének közös 6 tengelye van, és a tüskéken a külön kiépített tengely számára központos vezető furat van kiképezve. A két szemközti tüskét célszerű egyidejűleg egymással szemközt ható erővel az 1 hullámvezető szakaszba ütni. Most a 3. ábrára hivátkozunk, amelyen a találmány szerinti eljárással készült több 7 hullámvezető szakaszt tartalmazó mikrohullámú antenna vázlatát szemléltettük. A 4. ábra a 3. ábra primer sugárzóját és az ahhoz csatlakozó szerelvényeket nagyított léptékben mutatja. A példakénti esetben az antenna jobbforgású és balforgású körpolarizált jelek vételére és sugárzására alkalmas. Az antenna parabola alakú 7, tükröt.ennek fókuszában elhelyezett 8 primer sugárzót, ehhez csatlakozó 9 polarizációs átalakította 9 polarizációs átalakító kimenetéhez kapcsolt kétpolarizációs kapujú 10 polarizációs váltót, ennek egyik 11 polarizációs kapujával öszszekapcsolt, a találmány szerinti átmenetben végződő 13 belső tápvonalat és másik 12 polarizációs kapujához kapcsolt második 14 belső tápvonalat tartalmaz. A 13 és 14 belső tápvonalak a 7 tükör mögött kiépített csatlakozásokon keresztül 15 és 16 külső tápvonalhoz csailakoznak. A körpolarizációjú vétel miatt a 8 primer sugárzó mindkét tengelye azonos hosszúságú, és a találmány szerinti eljárással készített tölcsére van. A 4. ábrán megfigyelhetjük, hogy a 8 primer sugárzó és a mögötte lévő 9 polarizációs átalakító egyetlen hullámvezető kétoidalról történő deíormálása révén készült, így a két elem között egyébként szükséges csatlakozás automatikusan adódik. A 9 polarizációs átalakító kimenetén két egymásra merőleges lineárisan polarizált hullámot kapunk. A 8 primer sugárzót kívülről a sugárzási karakterisztikát befolyásoló 17 terhelő gyűrűk veszik körül. A 10 polarizációs váltó függőlegesen lefelé irányuló 12 polarizációs kapuja az egyik irányban lineárisan polarizált jeleket a célszerűen mintegy 1:2 árányú tengelyhosszakkal rendelkező 14 belső tápvonalhoz továbbítja. A 14 belső tápvonal keresztmetszete azonos a 15 és 16 külső tápvonalakéval, átmenet kiépítésére itt nincs szükség. A 10 polarizációs váltó II polarizációs kapuján a keresztmetszet tengelyeinek aránya mintegy 1:1, ezért a mintegy 1:2 arányú tengelyekkel rendelkező 13 belső tápvonalhoz való csatlakozást átmenettel kell megoldani. Az átmenet a 13 belső tápvonal végének az említett keresztmetszetek között optimális átmenetet biztosító alakú tüskével végzett deformálásával kapjuk meg. A 3. és 4. ábrákon vázolt antenna összes hullámvezető szakasza hipereiliptikus keresztmetszetű. Ha az itt vázolt antennát a hagyományos szerelvényekkel építenénk, akkor szükség lenne a 13 belső tápvonal és az átmenet között kiépített csatlakozásra, külön átmenet alkalmazására, továbbá külön polarizációs átalakítóra, primer sugárzóra és közöttük csatlakozásra. Mindezeket az elemeket a bemutatott módon megtakarítottuk, amivel a szerkezet költsége jelentősen csökkent, megbízhatósága nőtt, villamos paraméterei javultak. 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
