193091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy rosttartalmú és előnytelen rostszerkezetű növényolajipari darákból és héjakból javított rostszerkezetű takarmány- vagy takarmányadalék (tápkomponens) előállítására
193091 A találmány tárgya eljárás nagy rosttartalmú és előnytelen rostszerkezetű növényolajipari darákból és héjakból javított rostszerkezetű takarmány vagy takarmányadalék (tápkomponens) előállítására. A növényolajgyártásban alapanyagként napraforgó, szója, repce, len olajos magot alkalmaznak. A feldolgozás során e magvak külső héját gazdasági okok és termékek minőségének javítása miatt el kell távolítani. A technika adott állása mellett a héjat csak részben lehet eltávolítani. A magban lévő olajok eltávolítása (kinyerése) után az extrahált dara marad vissza, amely tartalmazza az el nem távolított héjat is. Az extrahált darák jelentős fehérjetartalmuknál fogva az állattenyésztésben nélkülözhetetlen takarmánybázist képeznek. Az extrahált dara főbb összetevőit tekintve emészthető növényi részekből, fehérjékből (nyers fehérje 30—48%) és az egygyomrú állatok részére emészthetetlen rostokból áll. Takarmányozási szempontból azok a darák értékesebbek, amelyeknek rosttartalma kisebb. A magvak héjai csak kismértékben tartalmaznak nyers fehérjéket, ezek feltárás nélkül nem hasznosulnak, ezért a darák takarmányértéke nagyrészt attól függ, hogy a feldolgozás során — részleges hajalás után — mennyi maghéj marad vissza a darában. Különösen fontos ez a körülmény a napraforgódaránál, mivel nemcsak a rost mennyisége, hanem a héj szerkezete is rontja a használhatóságot. A napraforgóhéj magas kovasav tartalmánál fogva hosszirányban szálkásan törik, és hegyes, éles felületeket képez. A héj ezt a tulajdonságát a feldolgozás során jórészt megtartja. A technika jelenlegi állása mellett ilyen minőségben kerül felhasználásra, ezért az egygyomrú állatok részére takarmányként vagy ilyen darát tartalmazó takarmánykeverékekben csak igen kismértékben használható. Magas és értékes fehérjetartalma miatt pedig alkalmas lehetne pl. szójadara részbeni, vagy teljes helyettesítésére is. A gyártás során keletkezett és változtatás nélkül felhasznált napraforgódara éles héjrészei az egygyomrú állatok bélrendszerét irritálják, gyulladást, hasmenést eredményeznek, melynek következtében a napraforgódarával együtt etetett teljes értékű takarmányok értékesülése is csökken. (Állattenyésztés I. kötet, 445. oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1976.) A repce-, szójamagVak feldolgozásánál képződő többi darának ilyen káros tulajdonsága nincsen, a visszamaradt héj emészthetetlensége miatt csak a daraféleségek emészthetetlen rosttartalmát növeli. A darákban maradt maghéjak (elsősorban napraforgóhéj) előnytelen tulajdonságait ismert fizikai módszerrel kívánják megváltoztatni. Ezek: a) a dara őrlésének különböző módjai, b) nedves hőkezelés után a többi táp1 komponenssel együttes granulálás. Ezek az eljárások technológiai igényességük miatt nem terjedtek el. Másfelől a részleges hajalás során eltávolított maghéjak » az elválasztás elégtelensége miatt — tartalmaznak kisebb mennyiségben 7—8% magbélrészt, 1—5% növényi zsírt, valamint 2,8% nyers fehérjét^ is. Ilyen darák takarmányozási célra történő felhasználása külön kezelt és adagolt speciális tápkomponensként feltétlenül indokolt. A növényolajipar szempontjából fontos extrahált darák összetételének főbb jellemzői a következők: Extrahált napraforgódara: nyers rosttartalom legfeljebb: 22% nyers fehérjetartalom legalább: 34% emészthető nyers fehérjetartalom legalább: 29,9% Extrahált repcedara: nyers rosttartalom: 15% nyers fehérjetartalom legalább: 34% emészthető nyers fehérjetartalom: 28,6% Extrahált szójadara: nyers rosttartalom legfeljebb: 8,5% nyers fehérjetartalom legalább: 42% emészthető nyers fehérjetartalom: 39,1—44,6% A találmány célkitűzése nagy rosttartalmú és előnytelen rostszerkezetű növényolajipari darák és héjakból olyan javított rostszerkezetű takarmány- vagy adalék (tápkomponens) előállítása, amely az ipari gyakorlatban külön nagy ráfordítás nélkül alkalmazható és lehetővé teszi a költséges szójadara helyettesítését. Felismertük, hogy a nagy rosttartalmú dara emészthetősége meglepő mértékben megnövekszik akkor, ha a termékeket lúggal vagy lúgos anyaggal kezeljük. Hasonló hatás érhető el akkor is, ha lúgos-savas kezelést váltakozva alkalmasunk, vagy a kezelést emelt hőmérsékleten végezzük. A találmány szerinti eljárás nagy rosttartalmú és kedvezőtlen rostszerkezetű növényolajipari darák és melléktermékek kezelésére azzal jellemezhető, hogy az adott esetben előőrölt és esetleg szemcseméret szerint frakcionált nyersanyagot tömegére számítva. a) legfeljebb 5 tömeg% lúggal vagy lúgtartalmú anyaggal, vagy b) legfeljebb 5 tömeg% lúggal vagy lúgtartalmú anyaggal és legfeljebb 5 tömeg% ásványi vagy szerves savval, vagy váltakozó sorrendben fenti anyagokkal egyszer vagy többször kezeljük, ezután pedig a kezelt nyersanyagot kívánt esetben nyomóerő behatása alatt granuláljuk, pellettáljuk vagy extrudáljuk. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
