193091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy rosttartalmú és előnytelen rostszerkezetű növényolajipari darákból és héjakból javított rostszerkezetű takarmány- vagy takarmányadalék (tápkomponens) előállítására
3 193091 4 A kezelés közben előnyös hőmérséklet 40—I00°C. A kezelés előtt a nyersanyagot 4 mm alatt, célszerűen 2 mm körüli szemcsefinomságra őröljük, és esetleg a durva frakciót elválasztjuk. A durva frakcióhoz felhasználjuk a teljes mennyiségű lúgot vagy savat, majd a finomabb frakciót a kezelt durva frakcióhoz visszakeverjük. A kezeléshez — a nyersanyag tömegére számítva — 0,3—3,0 tömeg% lúgot és/vagy 0,2—2,0 tömeg% ásványi vagy szerves savat alkalmazunk. A lúg vagy lúgos anyag NaOH, KOH, NH2OH, Ca(OH)2, karbamid vagy nátrium-foszfát lehet. Az ásványi sav sósav vagy foszforsav. A kezelendő nyersanyag az iparban feldolgozható összes olajos magnál hasznosítható, így a napraforgó, repce, szója, kukoricacsíra, földimogyoró, gyapotmag, korpa, pálmamag, tökmag stb, esetében. Organoleptikus és mikroszkópiás vizsgálatok szerint a rostszerkezetet előnyösebben lehet megváltoztatni, ha a lúgos kezelés előtt, vagy azt követően az anyagot ásványi vagy szerves savval is kezeljük. A savas kezelés hatására feltehetően a rost-cellulóz és -lignin részben lebomlik, a cellulózból pedig vízoldható cukrok képződnek. Tapasztalataink alapján a lúg, illetve a sav rostszerkezet-átalaíatható hatását előzetes őrléssel elő lehet segíteni. Az őrlés ugyanis felbontja a darában lévő bél-héj konglomerátumokat, azokból a héjrészeket kiszaba-' dítja, és így azok a lúg, illetve sav által jobban hozzáférhetővé válnak. Ugyancsak kedvező hatást tapasztaltunk, ha az őrölt — illetve az őrlés nélküli — napraforgódárát megfelelő lyukméretű rostákkal durvább és finomabb részekre frakcionáltuk. A durva frakcióban feldúsulnak a héjszemcsék, s így lehetőség nyílik arra, hogy viszonylag nagyobb mennyiségű — de a dara összmennyíségére számítva az előzőekben említettekkel azonos mennyiségű — lúggal, illetve savval ezt a frakciót kezelve, a kedvező hatást fokozni lehet. A találmány szerinti eljárás nem csupán a rostvázban lévő lignin és cellulóz szerkezetére fejt ki kedvező hatást, hanem a jelenlévő fehérjékre is, amennyiben azok emészthetőségét megkönnyíti. De változik a kezelt nyersanyag mikrobiológiai állapota is, mivel csökken a kezeletlen nyersanyaghoz képest az összcsíraszám, a fehérjebontó mikroba és a penész-gomba szám. Mivel a jelenlévő csírák a kezeléskor nagymértékben vagy teljes egészében megsemmisülnek, a sterilebb állapot a tárolás és szállítás időszakában nagyobb védelmet nyújt a mikrobiológiai szennyeződés és bomlás ellen. Az emelt hőmérséklet a lúgos kezeléshez nem okvetlenül szükséges. A megemelt hőmérséklet azonban a fizikai és kémiai folyamatokat gyorsítva előnyösen befolyásolja a rostrészek kedvező változását és hozzájárul a le nem bontott héjrészek „éleinek“ tompításához, ezzel szúró-vágó hatásuk megszűnik. A hízósertésekkel végzett élettani kísérleteink eredményei alapján a kezelés következtében a napraforgódara takarmányértékesülése mintegy 12%-kai javul. Hasonló eredményekhez jutottunk az ilyen dara húshibrid-csirketápban történő felhasználásakor is, mivel az ilyen takarmányt fogyasztó csoport élőtömeg-gyarapodása a kontrollcsoporténál 25—35%-kal nagyobb volt (ad libitum etetésnél 6—8%-kal több takarmányfogyasztás mellett). A találmány szerint kezelt napraforgódara egygyomrú állatok tápjában tehát jó eredménnyel hasznosítható, a héj pedig kérődzők tápjában 20—25 súly%-ig alkalmazható takarmányadalékként. A találmány szerinti eljárás kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik: 1. példa 1000 kg napraforgódarát (nyersfehérje-tartalma 40 tömeg%, emészthető fehérjetartalma 32,5 tömeg%, nyersrost-tartalma 12 tömegig) egy granuláló berendezés előtt elhelyezett kondicionáló csigába adagolunk. Közvetett és közvetlen gőz segítségével az anyag hőmérsékletét 70°C-ra növeljük, és eközben az anyaghoz 40 kg 20 tömeg%-os NaOH oldatot adagolunk. Az anyagokat a megadott hőmérsékleten 25 percig keverjük, és a keveréket granuláljuk, majd a granulátumokat levegőárammal tárolási hőmérsékletre lehűtjük. Az előállított termék sertés hízótápban 20%-ig felhasználva a szójadarát helyettesíti. A kezelt napraforgó-daragranulátum tárolhatósága is lényegesen javul, tekintve, hogy a kezelés hatására az abban lévő mikrobák, spórák nagymértékben vagy teljesen elpusztulnak. Emellett az NaOH hatására a héj lignintartalma kioldódik, a granuláló berendezésben a hőkezelés és a lúg hatására a héjrészek felpuhulnak a nyomóhenger és a matrica nyomó-tépő hatásának eredményeképpen a héjrészek felaprítódnak, éles maró tulajdonságukat elveszítik, így a termék alkalmas egygyomrú állatok részére készült tápokban a szójadara helyettesítésére. 2. példa 1000 kg repcedarát (nyers fehérjetartalma 34%, emészthető nyers fehérjetartalma 28,6%, nyersrost-tartalma 15,0%, vízmentes illóanyag-tartalma 0,2%) közvetett és közvetlen gőzfűtésű keverőberendezésben 70°C-ra melegítünk, s közben 40 kg 20 tömeg% Ca(OH)2-t tartalmazó szuszpenziót adunk hozzá keverőberendezésben. A keveréket homogenizátorban 30 percig homogenizáljuk, majd tárolási hőmérsékletre hűtjük. A kezelés által előállított termék a kezeletlen repcedarához képest kb. 50%-kal nagyobb mennyiségben adható a keveréktápokhoz, egyúttal a takarmány-mész egy részét is helyettesíti. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
