193052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogénlelőhelyelyek közvetlen feltárására

1 193052 2 továbbá kiválasztjuk a helyét a központi 13 vevőelektród és a H*, Hÿ, hE irányú 14 orto­gonális indukciós vevőantennák helyét, ezek kapcsolások kombinációjából származó 11 indukciós hurok mindegyikének belsejében. 5 A 11 indukciós hurkok oldalainak hosszát az \ = T = X összefüggés szerint határozhatjuk meg, ahol 10 3 az indukciós hurok blokkjának oldalmé-Teljesítmény- Relatív frekvenc generátor rete, z_ a szénhidrogénlelőhely feltárási mélysége. A 10 adóelektródokból és a 11 induk­ciós hurkokból képzett elektromos kapcsolá­sok kombinációit külön 6 teljesítménygene­rátorokkal tápláljuk, mégpedig olyan elekt­romos jelekkel, amelyek hat harmonikus összekapcsolódását jelentik. Ezeket az 5 ke­verékben az alábbi frekvenciaelosztással kapjuk a négy 6 teljesítménygenerátor min­degyikére: I II III IV 0,2 0,4 0,8 0,3 0,6 1,2 0,25 0,5 1 0,35 0,7 1,6 3,2 2.4 4,8 2 4 1.4 2,8 6,4 9,6 5,6 11,2 A frekvencia-kombinációk ezen csoport­jainak mindegyike egy 6 teljesítménygenerá­tor kivéve, a csoportos kapcsolásoknak a kom­binációit táplálja a 6 teljesítménygenerá­torok közötti különböző fáziseltolásoknál és 30 eltérő frekvenciáknál, miáltal az elektro­mágneses jel bonyolult térbeli frekvencia­kódja alakul ki. A frekvenciák fent megadott kombiná­cióit alapnak tekintjük. 35 Az eljárás egy másik kiviteli példájá­ban az elkülönült sávokhoz szalagszerűen 2 frekvenciaosztók a 0,2...20 Hz frekvencia­­tartományban a frekvenciának más össze­tételű és számosságú sorozatát állítják elő, 40 amihez a 10 adóelektródok különböző elektro­mos kapcsolásainak térkombinációi tartoznak. Ezeket a 10 adóelektródok és a 13 mérőelektró­dok előzőtől eltérő számát tartalmazó elrende­zések hozhatók létre. Minden esetben ezen kap- 45 csolások kombinációinak számát a kombináto­­rikai alapelvek segítségével határozzuk meg. A frekvencia és a térbeli eredet szerint megkülönböztetett jelek különböző kombiná­cióiból 19 processzor határozza meg a terű- 50 let képének többdimenziós elektromágneses vektorterét, mégpedig az alakfelismerés módszere szerint. Ezt követően a szénhidrogén-lelőhelyek és a lelőhely nélküli területek felett hasonló 55 módon többdimenziós elektromágneses vek­torokat mérünk jelek alakjában és a vektort 23 tárolóegységben, mágneses adathordozón rögzítjük. így a geológiai közeg képeit kap­juk. 60 A közeg képére jellemző többdimenziós vektorok alapján a 19 processzor alkalmazott alakfelismerési programoknak megfelelően kizárja azokat a kódkombinációkat, amelyek a készletekkel rendelkező és készletek nél- g5 küli terület képeit nem különböztetik meg, 4 vagy a készletek nagysága szerint nem rendezik el és a kiválasztott felderítőpro­gramokat és azok tényezőit a 23 tárolóegy­ségben mint a 19 processzor munkájának paramétereit tároljuk. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás foganatosításakor kizárólag az opti­mális térbeli frekvenciakódokkal történő méré­seket végezzük el. Minden mérési helyen a 19 processzor felderíti 12 geológiai közeg elektromágneses képét, felveszi ezt a 23 tárolóegységbe és 24 monitoron valamint 25 plotteren bemutatja annak az előfordulási valószínűségnek a nagyságát, amellyel a lelőhely jellemezhető és a várható készletek nagyságát. A 19 processzor munkaparamétereit és a 12 geológiai közeg elektromágneses ké­peit jellemző vektorokat minden mérési helyen a 23 tárolóegység tárolja és azután az új fúrási eredmények megismerése után elvégezzük a 19 processzor tanulásának op­timálását és ismét megkapjuk azokat az optimált valószínűségi nagyságokat, amellyel az előzőleg realizált valamennyi mérési pont­ban a lelőhely, illetve annak készletnagy­sága rendelkezik. Az optimálási ciklust va­lamennyi újonnan feltárt objektum adatai­nak feldolgozásáig folytatjuk. A találmány szerinti rendszer I adó­rendszerből és II vevőrendszerből áll, ame­lyek egymással 8 távközlési elrendezésen és 12 geológiai közegen kérésiül, valamint annak felszínén elhelyezett, 10 adóelektró­dokból, 11 indukciós hurkokból, 13 vevő­elektródokból és 14 ortogonális indukciós vevőantennákból álló tömbön keresztül van­nak összekapcsolva. Az adórendszer 1 gerjesztő generátor­ral van ellátva, amely sáv szerint elválasz­tott 2 frekvenciaosztókon, 3 fázistolókon és

Next

/
Oldalképek
Tartalom