193052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogénlelőhelyelyek közvetlen feltárására

4 teljesítményerősítőkön keresztül 5 keverők­­höz kapcsolódik. Az 5 keverők elektromos jelek spektrális kombinációit képezik és 7 visszacsatoló blokkon valamint 6 teljesít­ménygenerátorokon keresztül párhuzamo­san vannak kapcsolva a 10 adóelektródok­kal és a 11 indukciós hurkokkal, amelyek az őket összekötő oldalak közepére merőlege­sen és azok metszéspontjában 13 vevőelek­tródokkal rendelkeznek, ahol a szimmetria­­tengely közepén 14 ortogonális indukciós vevőantennák helyezkednek el. A 13 mérő­elektródok és a 14 ortogonális induk­ciós vevőantennák részei a 1T vevőrendszer­nek és 17 előerősítőkön és 18 multiplexeren keresztül vannak összekapcsolva a 19 pro­cesszor által vezérelt 20 programerősítővel. A 19 processzorra 21 demultiplexer, 22 köz­benső tár, 23 tárolóegység, 24 monitor és 25 plotter csatlakozik. Az 1 stimuláló generá­tor vezérli a hat sáv szerint elválasztott digitális 2 frekvenciaosztó munkáját, amelyek­ben az f0 mintafrekvencia felosztása történik meg a hat ft...f6 frekvenciasávra. A 2 frekvenciaosztókhoz 3 fázistolók vannak csatlakoztatva, amelyek a fázistolás akár 360°-os változtatását is lehetővé teszik. A szögeltolást az első csatornához viszonyít­va hozzuk létre, amelyet vonatkozási csator­nának is nevezünk. A sáv szerint elválasztott 2 frekvenciaosz­­tókból a jelet a 4 teljesítményerősítőkbe ve­zetjük, melyek fokozatmentesen szabályoz­zák a jelamplitúdókat. A 4 teljesítményerősítők hálózatszerűén vannak az. 5 keverőkkel összekapcsolva, amelyekben az elektromos folyamat szinte­tikus jelét képezzük. Az 5 keverők mindegyike négy-négy 6 teljesítménygenerátorral van összekapcsol­va, amelyeknek 7 visszacsatoló blokkjuk van, amely a kialakított és a 12 geológiai közegbe kibocsátott kódjel stabilizálását biztosítja. A 6 teljesítménygenerátorok a 9 ká­beleken keresztül táplálják be a 10 adóelek­tródokat és a 11 indukciós hurkokat. A 12 geológiai közegbe a 10 adóelektró­dokon és a 11 indukciós hurkokon keresz­tül emittált jelet a 13 vevőelektródok és a H^, Hÿ, Hz irányú 14 ortogonális indukciós vevőantennák fogják fel és vezetik el a 15 mérőkábelen keresztül a II vevőrendszerhez. A 6 teljesítménygenerátorok kimenetei a továbbiakban a 8 távközlési elrendezés adó­jával vannak csatlakoztatva, amely rádió­jelek útján 16 vevőegységgel kapcsolódik, és így juttatja el oda a 10 adóelektródok és 11 indukciós hurkok által keltett és kódo­lással kisugárzott elektromágneses jelet. A 13 vevőelektródok és a H*, Hÿ, H2 irányú 14 ortogonális indukciós vevőantennák által fogott elektromágneses jelet felerő­sítjük és a további jelfeldolgozás előtt a 17 előerősítőkben belőle a zavarokat kiszűr­jük, majd a 18 multiplexeren keresztül a 20 programerősítő bemenetére adjuk, amelyet a 1 19 processzor vezérel és amelyhez a 21 de­multiplexer és 22 közbenső tárok vannak csatlakoztatva. A II vevőrendszer további részeinek üzemét is a 19 processzor vezérli, amely a vezérlési funkció mellett a mért jel spektrálanalízisét is elvégzi beprogramo­zott algoritmusok szerint és a kiszámított amplitúdók és fáziseltolódások eredményeit a 23 tárolóegység mágneses adathordozóján tárolja, ahol a 12 geológiai közeg többdi­menziós elektromágneses vektorait a kódso­rozatok alapján képezi. Egy mérési ciklus elvégzése után a 19 processzor végzi el a tanulási folyamat értékelésének és a 12 geo­lógiai közeg alakfelderítésének feladatát és az eredményeket a hozzácsatlakozó 24 mo­nitoron és 25 plotteren a szénhidrogén-lelő­hely jelenlétének és készletének nagysága formájában megjeleníti, illetve a 23 táro­lóegységekben tárolja. Egy másik kiviteli példában a rendszernek négy-nyolc sáv szerint elválasztott 2 frekven­ciaosztója, valamint 5 keverői és kazettás 23 tárolóegységei vannak. A 10 adóelek­tródok központi 10 adóelektród nélküli de­rékszög alakú rendszert, vagy négy elektród­ra támaszkodó, csillagszerű rendszert ké­peznek, ahol ez utóbbinál az egyik a köz­ponti elektród, míg a többi egy háromszög sarkaiban helyezkedik el. Ilyen megoldás­nál a 11 indukciós huroknak háromszög alakja van, amelynek oldalai közepére merő­legesen 13 vevőelektródok helyezkednek el. A központi 13 vevőelektród és valamennyi H*, Hy, H2 irányú 14 ortogonális indukciós vevőantenna ezeknek a merőlegeseknek a metszéspontjában van. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás szénhidrogén-lelőhelyek köz­vetlen feltárására, amikoris a vizsgált telep­hely feltárására térben és frekvenciában kó­dolt elektromágneses hullámot kisugárzunk és veszünk, a vett elektromágneses hullá­mot jellemző kódot a telephelyre megha­tározzuk és ennek alapján a telephely alak­ját felmérjük, azzal jellemezve, hogy — geofizikai mérőrendszert alakítunk ki adórendszerből és vevőrendszerből, ahol az adórendszert adó indukciós hurok­ként (11) hozzuk létre csillagszerűen elrendezett adóelektródok (10) között kapcsolatot teremtő kábelekből, valamint a vevőrendszert vevőelektródokból (13) továbbá az indukciós hurkokon (11) belül elrendezett ortogonális indukciós vevőantennákból (14) hozzuk létre, — a geofizikai mérőrendszert egymás után legalább egy szénhidrogént befogadó is­mert telephely és legalább egy szénhid­rogéntől mentes telephely felett helyez­zük el, — a geofizikai mérőrendszer minden helyze­tében az adórendszerben több kódolt 2 193052 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom