192991. lajstromszámú szabadalom • Eljárás barbitursav-származékok és ezeket a vegyületeket tartalmazó anthelmintikus készítmények előállítására

7 192991 8 állítására alkalmas eljárásokhoz hasonló mód­szerekkel előállíthatok. A leírt a), b) és c) eljárások a találmány körébe tartoznak. Az (I) általános képletű hatóanyagok kü­­lönhöző tautomer formákban létezhetnek, mégpedig keto- vagy enolformában vagy a kelő- és enolforma elegyeként. Az eljárás ki­terjed mind az egyes tautomerek, mind ezek elegyeinek, valamint ezek sóinak az előállítá­sára is. A találmány alkalmas állatoknak parazita férgek elleni megelőző védelmére. E védelem abban áll, hogy az (I) általános képletű ha­tóanyagokat, illetve az ilyen hatóanyagokat tartalmazó készítményeket adalékként hozzá­adjuk a takarmányhoz vagy az ivóvízhez, de alkalmazhatjuk szilárd vagy folyékony formá­ban orálisan is, illetve injekció formájában vagy külsőleg, bőrön át adhatjuk az állatok­nak. Ezenkívül az (I) általános képletű ható­anyagokat tartalmazó készítményeket felhasz­nálhatjuk rovarok, különösen keratinpusztító rovarok irtására; alkalmazásukkal megvédjük a keratint, illetve a keratintartalmú anyago­kat attól, hogy a keratinpusztító rovarok felfalják azokat. ' Az eljárás során a védendő anyagot az (I) általános képletű hatóanyago­kat tartalmazó készítményekkel kezeljük. A találmány magában foglalja az (I) álta­lános képletű vegyületeket tartalmazó gyógy­szerkészítmények előállítását is. Az eljárás abban áll, hogy a hatóanyagot megfelelő vi­vőanyagokkal vagy adalékanyagokkal össze­keverjük. A találmány szerinti készítményekben va­lamint a rovarok irtására alkalmas kórtevőir­­tó szerekben az (I) általános képletű ható­anyagok minden tautomer formában, ezek elegveiként vagy sóformában alkalmazhatók. A melegvérűeknél előforduló endoparazi­­ták, mégpedig a helminthek (férgek) súlyos kórokat okoznak. így például az ilyen para­ziták által megtámadott állatok nem cBak fej­lődésükben maradnak el, hanem e paraziták olyan károsodásokat is okozhatnak, amelyek az állatok pusztulásához vezethetnek. Éppen ezért különösen nagy jelentősége van annak, hogy olyan gyógyászati készítményeket fej­lesszünk ki, amelyek alkalmasak a férgek és ezek különböző fejlődési állapotának a pusz­títására, valamint annak megelőzésére, hogy ezek a paraziták megtámadhassák az állato­kat. Különösen veszélyes féregbetegségek azok, amelyeket a gyomor- és bélrendszerben vagy más szervezetekben élősködő nemató­­dák, cesztódák és trematódák okoznak és amelyek mindenekelőtt a kérődzőknél, így a juhoknál, szarvasmarháknál és kecskéknél, valamint a lovaknál, sertéseknél, szarvasok­nál, kutyáknál, macskáknál és a szárnyasok­nál fordulnak elő. A helminthiázis által okozott károk a fé­regbetegségek krónikus és mindenekelőtt járványos fellépése esetén jelentős károkat okozhatnak a szarvasmarhaállományban. E betegségek állal okozott károk többek között a termelékenység csökkenésében, az ellenál­lóerő gyengülésében éB a pusztulás növeke­désében jutnak kifejezésre. A féregbetegsé­gek megakadályozása és fellépésüknek a megelőzése ezért elsőrendű feladat az,ért, hogy ilyen fajlu, mindenekelőtt népgazdasági szempontból súlyos károkat elkerüljünk vagy ezeket legalább csökkentsük. A leírásban a „helminthek” (férgek) meg­jelölésen kölönösen olyan parazita férgeket értünk, amelyek a Platyhelinínthes (cesztó­dák, trematódák) és a Nemathelminthes (nem­­atódák és rokonaik) törzsekhez tartoznak, tehát szalagférgeket, szivóférgeket éB ga­­landférgeket, amelyek a gyomor- bél-rend­szerben és más szervekben (például a máj­ban, tüdőben, vesében, nyirokedényekben, vérben) élósködnek. Ismeretes már egy sor anthelminthikus hatású szer, amelyek a kü­lönböző féregfajták irtására használhatók. Ezek a szerek azonban nem tudják teljesen kielégíteni a követelményeket, mivel az elvi­selhető adagoknál hatás-spektrumuk kihasz­nálása nem lehetséges vagy terápiásán hatá­sos adagok használata esetén nem kívánt mellékhatásokat vagy tulajdonságokat mutat­nak. Ezzel összefüggésben bizonyos vegyü­­letcsoportokkal szemben manapság fokozottan fellépő rezisztencia is egyre jelentősebb sze­repet játszik. így például az irodalomban le­írt „Albendazol" [1 464 326 számú brit sza­badalom; Am. 3. Vet. Rés. 38, 1425-1426 (1977); Am. J. Vet. Rés. 37, 1515-1516 (1976); Am. J. Vet. Rés. 38, 807-808 (1977); Am. J. Vet. Rés. 38, 1247-1248 (1977)] rendelkezik ugyan bizonyos korlátozott anthelminthikus hatás-spektrummal kérődzőknél, de hatása benzimidazolnak ellenálló nematódák és idült májmétely ellen nem kielégítő, és- elsősorban ez utóbbinak a patológiailag fontos kifejlet­len vándorló formái ellen hatástalan az elvi­selhető adagoknál haszonállatok esetében. Meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) általános képletű hatóanyagok széles hatás­­-spektrummal rendelkező erőteljes anthelmin­thikus hatást mutatnuk nematódák, cesztódák és trematódák ellen és emellett melegvérüek­­kel szembeni toxicitásuk csekély. Az (1) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények a következő rendek­hez tartozó parazitu nematódák irtására al­kalmasak (K. I. Skrajabin szerint): Rhabdilida, Ascarididu, Kpirurida, Trichocephalida, használhatók továbbá a cesztódák rendjéhez tartozó férgek irLására (Wardle and McLeod szerint), ilyenek a Oyclophyllidue, Pseuduphyllidae, vagy a trematódák rendjéhez tartozó férgek pusztítására, ilyenek a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom