192990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1-(2-hidroxi-etil)-5-nitro-imidazolt tartalmazó új injekciós készítmények előállítására

2 192990 3 A találmány tárgya 1-(2-hidroxl-etil)-2- -metil-5-nltro-lmidazol tartalmú, folyékony Injekciós készítmények előállítása. Az 1-(2-hldroxi-etil)-2-metil~5-nltro-imi­­dazol - a továbbiakban metronldazol - jól is­mert szer amoebés és trichomonas fertőzések, valamint anaerob baktériumok által okozott fertőzések leküzdésében. Ahhoz, hogy parenterális adagolással hatékony metronidazol szöveti szinteket ér­jünk el megfelelően hosszú Ideig, például nyolc órán keresztül, a metronidazolt gyak­ran kell adni, viszonylag nagy mennyiség­ben, például maximálisan 500 mg-os adagban. A metronidazol vízben alig oldódik, oldékony­­sága körülbelül 0,8 t/tf* (tömeg/térfogat) szobahőmérsékleten, ami azt jelenti, hogy 500 mg-os dózis eléréséhez 100 ml 0,5 t/tf%­­-os oldat beadása szükséges, ez pedig az ol­dat intravénás Infúzióját kívánja meg, mivel a szóban forgó térfogat sokkal nagyobb an­nál, semhogy Intramuscularis vagy subcutan injekció formájában beadható lenne. Ez meg­lehetősen kényelmetlen, éppen ezért nagy az igény - elsősorban állatgyógyászati célra al­kalmas - koncentráltabb, metronidazolt tar­talmazó injekciós készítmények, pontosabban olyan készítmény iránt, mely például 1500 mg-os metronidazol adag alkalmazását tenné lehetővé. Ez a dózis maximálisan 24 óra hosszat hatékony marad, és egyetlen, vi­szonylag kis térfogatú - például 3-5 ml-es - injekcióban beadható. Sokkal töményebb - például 50 t/tfx-os vagy koncentráltabb - metronidazol-tartalmú vizes oldatok készíthetők, ha nem magát a metronidazolt, hanem sóit használjuk fel, me­lyek - például a kálium-metrón id azol-foszfát - igen jól oldódnak vízben. Az ilyen tömény oldatok azonban hypertoniásak, ami azt je­lenti, hogy ozmotikus nyomásuk nagy a test­nedvekéhez képest, és ezért az injekció fáj­dalmat és helyi intoleranciát okoz. Nagymennyiségű - például több, mint 20 t/tfx-nyi - szilárd anyagot tartalmazó, megfelelő injekciós szuszpenziók előállítása gyakran okoz nehézségeket, nem tárolhatók elég hosszú ideig, és sokszor váltanak ki fájdalmat és helyi intoleranciát az injekció helyén. Általánosan ajánlott szempont továbbá, hogy az injekcióhoz használt szilárd anyagok igen finom részecskékből álljanak, átlagosan maximális méretük jellemzően 10 pm vagy ki­sebb, előnyösen 5 pm-nél Is kisebb legyen. Az Is jól ismert tény, hogy általában az injekciós célra használt finom részecskék szuszpenzióihoz nedvesítő és szuszpendáló szereket kell hozzáadni, hogy kellő mobili­­tású szuszpenzió keletkezzék, és amennyiben a részecskék kiválnak a folyékony közegből, reszuszpendálhatók legyenek, továbbá a szükséges adag a tartályból a hypodermiás fecskendőbe egyszerűen és pontosan kiszív­ható és a szervezetbe injektálható legyen. Azok a kísérletek, melyek koncentrált - például maximálisan 50 t/tfst-os - vizes szuszpenziók előállítására irányultak finom metronidazol részecskék - például 10 pm-es vagy méginkább 5 pm-es vagy kisebb átlagos maximális méretű részecskék - felhasználásá­val, sikertelennek bizonyultak, mivel e szuszpenziók viszkozitása elfogadhatatlanul magas volt, ami megnehezítette felszívásukat és kinyomásukat a hypodermiás fecskendőből, még az Injekciós szuszpenziókban általában alkalmazott nedvesítő és szuszpendáló szerek használata esetén Is. Azt tapasztaltuk, hogy maximálisan 80 t/tfSK metronidazolt tartalmazó, megfelelő vizes szuszpenziók állíthatók elő 10 pm-nál nagyobb átlagos maximális kiterjedésű metro­nidazol részecskék felhasználásával, amikor a fent említett részecskék átlagos maximális ki­terjedése 15-30 pm-es és 10*-nál kisebb mennyiségben tartalmaznak 10 pm-es vagy annál kisebb átlagos maximális kiterjedésű, továbbá 80 pm-es - előnyösen 60 pm-es - vagy annál nagyobb maximális kiterjedésű részecskéket. A részecskék tx-nyl mennyisé­gét lézerfény-szóródásos módszerrel állapí­tottuk meg. Az ilyen vizes Injekciós metro­nidazol szuszpenziók nem okoznak fájdalmat és/vagy helyi intoleranciát intramuscularis injekcióként történő alkalmazáskor, és a met­­ronidazolnak az Injekció helyéről a testszö­­vetekbe történő bejutási aránya olyan, hogy a testszövetekben a kívánt metronidazol szint napi egyetlen Injekcióval fenntartható. Az is jól ismert tény, hogy a szilárd anyagok részecskéinek nagysága telített ol­dataik jelenlétében az Ostwald-féle .érési’ vagy oldat-újrakristályosodási folyamat ré­vén növekszik, miáltal a nagyobb részecskék a kisebbek rovására növekednek. Azt tapasz­taltuk, hogy ez történik koncentrált metro­nidazol szuszpenzlókkal is vízben, néhány - például öt - nap múlva. A szuszpenzióban lé­vő metronidazol részecskék ezen méretnőve­­kedése nemkívánatos, mivel a túlzott növeke­dés nagy kristályokat hozhat létre, melyek elzárják a hypodermiás tűt, vagy gátolják a vizes szuszpenziónak a tűn keresztül történő áramlását, és gátolják a metranidazol ré­szecskék újraszuszpendálódását a szuszpen­­ziós közegben, miáltal a szuszpenzió adott térfogata nem tartalmazza az elvárt metroni­dazol mennyiséget. Sok részecskenagyság szabályozó szert Ismerünk, azaz olyan szere­ket, melyek gátolják vagy kontrollálják a szilárd •-észecskék növekedését telített ol­datukban. Ilyen szerek például a Tween-ek, a poli-vlnilpirrolidonok, a lecitin, a nátrium­­-karboxi-metil-cellulóz, a hidroxi-propil-me­­til-cellulóz és ezen szabályozó szerek keve­rékei. E különböző részecskék-nagyság sza­bályozó szerek közül a hidroxi-propil-metil­­-cellulóz - előnyösen 0,4-5,0 t/tfx-os kon­centrációban - hatékonynak bizonyult a ta­lálmány szerinti vizes metronidazol szusz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom