192989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fiziológiailag aktív hormon készítmények előállítására

4 192989 5 portjai, amelyek egy sor determináns specl­­ficitással rendelkeznek) kevésbé alkalmasak a találmány szerinti készítmények vagy eljárás céljaira, mint a monoklón antitestek. E ta­lálmányi leírás segítségével a területen Jár­tas szakember könnyedén ki tudja választani rutinjellegű kísérletek segítségével az al­kalmas monoklón antitesteket. Bizonyos ese­tekben az alkalmas monoklón antitestek ke­verékét alkalmazzuk. Mindazonáltal ismert immunlzációs folyamatok során termelt emberi vagy állati antiszérumok is felhasználhatók, ha rendelkeznek az antitestek leírt epitóp specifitásával. Különösen előnyös monoklón antitestek a növekedési hormon (GH) és a chorionic somatomammotropin (CS) elleni EB01 és EB02 monoklón antitestek. A QB01 antitest prolactin esetében előnyös. Azt találtuk, hogy a leírt hatás elérésé­hez, ha az antitesteket csak magukban ada­goljuk, szükséges a hormonok jelenléte az állatokban. így például .normál" egyedek esetében a kiválasztott antitest egyedüli adagolása is a megkívánt hatást eredményezi, de például olyan egyedek esetében, amelyek­nél nincs endogén GH - így például hypo­­phlsls törpe gyermekek esetében - szüksé­ges a GH-t külön, de nem szükséges az an­titesttel egyidőben, adagolni. A megfelelő tulajdonságú antitesteket nemcsak az egyedeken kívül, hanem úgy is előállíthatjuk, hogy beinjekciózzuk az egyed­­be a megfelelő növekedési hormon molekula egy kiválasztott fragmensét alkalmas hordo­zóanyaggal elkeverve. A fragmenst úgy vá­lasztjuk meg, hogy csak azt az epitópot vagy epitópokat foglalja magában, amelyre a hormon hatását fokozó antitest specifikus, és a hormon molekula alkalmas hasításával vagy a peptld-fragmens (vagy a megfelelő analóg) szintetizálásval állítjuk elő. Ha a hormonnak olyan részét választjuk, amely sok hidrofil gyököt tartalmaz, ezek egyike valószínűleg kialakít vagy kiválaszt egy fragmenst (egy .antigén determinánst"), amely a teljes hormonmolekula felületén van és amely így keresztreakcióba lép a teljes hormonmolekulával. Ugyanígy, ha a fragmens nem tartalmazna olyan hormonhelyeket, ame­lyek a sejt felületen levő receptorokhoz kö­tődnek, sem bármilyen olyan helyet, amely egy harmadik anyagot megkötve alaki válto­zással ilyet létrehoz, a receptorkötés gátolttá válik. Másszóval, a képződött antitestek in­kább gátolják, mint növelik a hormonok ha­tását. A fenti típusú sikeres immunizációkor az állatokban szűk specifitású poliklón anti­testkollekció képződik, és lehetővé válik a kevésbé gyakori injekciózás, amely egyéb­ként az antitesteket kívülről való passzív adagolásakor szükséges. Belátható, hogy tényleges fragmens helyett funkcionális fragmens Is alkalmazható, amelyben a nem kívánatos epltopok bár jelen vannak, de az antitestekhez való hozzáférhetőségük vala­milyen módon gátolt. A leírásban tényleges és funkcionális fragmenseket egyaránt ér­tünk a .fragmens" megnevezés alatt. A fentieknek megfelelően a találmány értelmében gerinceseknél növelhetjük a hor­monszabályozott választ olyan készítmények adagolásával is, amelyek a megfelelő hor­monnak legalább egy, előzőek szerint defi­niált, kiválasztott .fragmensét" tartalmazzák alkalmas hordozóanyaggal elkeverve. A találmány szerinti készítmények előál­lításánál a vakcinákban az antigén immuno­­genitását fokozó immunológiai hordozóanyago­kat alkalmazunk így például keyhole limpet organizmusból származó haemocyanint Sigma Chemical Co. vagy tetanus toxoidot. Továbbá, az immunrendszer stimulálására szolgáló ad­­juvánsokat Is alkalmazunk, így például alu­­mínium-hidroxidot, saponint vagy muramil-di­­peptidet. Az egységdózis általában 0,001- -10 pmól, előnyösen 0,01-0,05 jumól antigént tartalmaz, de a szakember megítélésétől füg­gően ettől a mennyiségtől el is lehet térni. Az antitestek passzív adagolása eseté­ben azokat lOMO7, előnyösen 105-10* ABTso egységnyi mennyiségben adagoljuk alkalmas steril hordozóanyag 0,01-10 ml-es, előnyösen 0,5 ml-es mennyiségében elkeverve. Csak a három következő hormont (GH, CS és PRL) figyelembevéve a találmány sze­rinti készítmények és eljárások a következő területeken hasznosíthatók: a) a teljes kifejlett nagyság elérésének gyorsítása iparilag fontos tenyészállatok, így például szarvasmarhák, sertések, baromfík esetében, vagy e nagyság elérése kevesebb táplálékkal, b) ezen állatok esetében a növekedés fokozása a normális maximum fölé, c) tejelválasztás időtartamának és mér­tékének növelése emlősök esetében, így pél­dául szarvasmarhák esetében nagyobb tej ho­zam biztosítása, vagy humán alkalmazási te­rületen a gyermekek szoptatásának biztosítá­sa, d) hús/zsír aránya növelése tenéyszál­­latok esetében, e) gyapjú, szőrme, vagy más hasonló ál­lati termék hozamának növelése, például bir­kák esetében, f) GH-károsult egyedek, például törpe gyermekek normális növekedésének biztosítá­sa. A fenti esetek mindegyikében a talál­mány szerinti eljárások alkalmazásával jelen­tős költség és munkamegtakarítás érhető el ahhoz képest, mintha csak tisztán hormonke­zelést alkalmazunk,- továbbá a kívánt hatást kevesebb mennyiség felhasználásával érhet­jük el. Ez utóbbi azt Is jelenti, hogy az állatok tejében és húsában csökken az eset­legesen káros anyagok mennyisége. Végül, igen előnyös, hogy a találmány szerinti ké­szítményeket az állatoknak egyébként rutin­szerűen adagolt más készítményekkel, így 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom