192976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtárgyak védelmére kóboráramok és/vagy elektrokémiai korrózió ellen elektrolitokban

3 192976 4 A találmány tárgya eljárás fémtárgyak (pl. csővezetékek vagy kábelek) védelmére kóboráramok és/vagy elektrokémiai korrózió ellen elektrolitokban. A kóboráramokat a legtöbb esetben egyenáramú villamos berendezések, alacsony frekvenciájú árammal üzemelő berendezések és egyenáramú vasúti berendezések okozzák. Fémtárgyak kóboráramok elleni védelmére a kővetkező módszerek ismeretesek (lásd .Handbuch des kathodischen Korrosions­schutzes", Verlag Chemie GmbH, 1971., Baeck­­mann): Kóboráramelvezetés (drenázs): A közvetlen kóboráramelvezetést akkor alkalmazzák, ha a kóboráram okozójához való csatlakozás helyének potenciálja negatívabb, mint a veszélyeztetett tárgyé. Hátránya en­nek a módszernek, hogy csak abban az eset­ben alkalmazható, ha a kóboráram forrása behatárolható, és a veszélyeztetett tárgy kö­zelében van. Ugyanakkor nem biztosít védel­met az ugyancsak meglevő elektrokémiai kor­rózió veszélye ellen. Irányított kóboráramelvezetés (irányított drenázs): Abban az esetben alkalmazzák, ha a kóboráram okozójához való csatlakozás po­tenciálja a földhöz és a veszélyeztetett tárgyhoz képest erősen negatív. Ennek a megoldásnak az a legnagyobb hiányossága, hogy a dióda zárófeszültsége a védő funkció ellen hat. Ezen túlmenően a védelembe be nem vont tárgyakat az irányított drenázs fokozott mértékben veszélyezteti. Kóboráramelszívás (szutirázs): Ott alkalmazzák, ahol a kóboráramelvezetés vagy az irányított kóboráramelvezetés nern nyújt kielégítő védelmet a fémtárgynak. A kóboráramokat egyenáramú áramforrás segít­ségével kényszerítetten kompenzálják. Hi­ányossága ennek a megoldásnak, hogy csak akkor alkalmazható, ha a kóboi'áram okozója behatárolható, és a veszélyeztetett tárgy kö­zelében van, ugyanakkor az elektrokémiai korrózió elleni védelem nem biztosított. Az egyenárambetáplálás energiaigénye igen nagy, és szekunder kóboráramokat okoz. A kóboráramokat nem vezetik el. A szutirázs károsítja a kóboráram forrását (vasúti be­rendezések esetében a síneket) A szutirázs által biztosított védelem egy igen kis tarto­mányra korlátozódik, és energiafelhasználás szempontjából gyakran nincs arányban a rá­fordítás az elérhető eredménnyel. A hatósu­gáron belül levő, de a védelembe be nem vont fémtárgyak és vasbetontárgyak igen erős veszélyeztetésnek vannak kitéve. Másodlagos hatásként a vezérelt szuti­rázs zavaró módon befolyásolja a hírközlési és adatátviteli berendezéseket. Katódos korrózióvédelem: Ha a kóboráram okozójához való villamos csatlakozás gazdaságtalan vagy technikailag lehetetlen, katódos korrózióvédelmet alkal­maznak. Hiányossága ennek a megoldásnak, hogy a kóboráram okozója által előidézett potenciálingadozások nem küszöbölhetők ki, a betáplált védőáram pedig mindig nagyobb a tulajdonképpen szükségesnél. Ezenkívül túl­­polarizálás következik be, ami a védendő fémtárgy számára járulékos veszélyeztetést jelent, és az érvényes előírások szerint tilos. Ezek a hiányosságok érvényesek mind a sza­bályozott, mind a szabályozatlan katódos vé­dőberendezésekre. Összefoglalva a fentieket, azt kell meg­állapítani, hogy a jelenlegi technikai szintnek megfelelő eljárások minden esetben csak részmegoldást jelentenek, és csak meghatáro­zott feltételek mellett alkalmazhatók, illetve csak kedvező viszonyok esetében vezethet­nek a probléma megoldásához. A gyakorlat­ban azonban a kóborárampi'oblémák általában komplex módon együtt jelentkeznek másfajta korróziós problémákkal (pl. talajkorrózió) Ezek a ténylegesen fenálló problémák a je­lenleg ismert módszerekkel nem oldhatók meg. A leírt eljárások ugyanakkor mindig egy adott konkrét helyzethez vannak kötve. Ezen helyzet megváltozása (pl. kóboráram okozója, és/vagy a védendő tárgyak geomet­riai elrendezésének megváltozása) esetén tel­jesen új koncepció alapján kell az elektrolit­ban elhelyezkedő fémtárgy védelmét biztosí­tani, ami a legtöbbször járulékos beruházást is igényel. Alapvetően mindig abból indulnak ki, hogy a korrózió korlátozása érdekében a csővezetékek hibátlan szigetélését kell bizto­sítani. A találmány célja olyan eljárás létreho­zása elektrolitokban elrendezett fémtárgyak korrózió elleni védelmére, amely lehetővé te­szi általános kóboráram- és/vagy elektroké­miai korróziós problémák megoldását, ugyan­akkor kiküszöböli a meglevő eljárások beru­házási, üzemeltetési,karbantartási és fenn­tartási költségeivel kapcsolatos hátrányokat, valamint a működésmódjukból eredő hiányos­ságokat. A találmány feladata fémtárgyak kóbor­áram és/vagy elektrokémiai korróziós viszo­nyok által meghatározott korróziósebességé­nek komplex védőrendszert eredményező el­járás útján történő csökkentése. A feladat megoldása olyan eljárás, amelynek során a korróziós folyamatokat irá­nyított villamos energia segítségével lassít­juk, a fémtárgyon megjelenő kóboráramok hatására bekövetkező elektrolitikus oldódást pedig a kóboráramok elektronvezetés útján történő elvezetésével csökkentjük, és amely­nél a találmány értelmében a védendő fém­tárgy mentén meghatározzuk a legpozitivabb potenciálcsúcsokkal rendelkező helyeket, eze­ken a helyeken a védendő fémtárgyon áram­cserepontokat alakítunk ki, célszerűen se­kélyföldelők alkalmazásával, és az ily módon kiegyenlített rendszert átfogó - célszerűen mélyföldelős - katódvédelemmel látjuk el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom