192976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtárgyak védelmére kóboráramok és/vagy elektrokémiai korrózió ellen elektrolitokban

5 192976 6 A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a legpozitívabb po­tenciálcsúcsokkal rendelkező helyeket a szükséges biztonsággal kiértékelhető számú és időtartamú méréssel és a mérési eredmé­nyek matematikai-statisztikai kiértékelésével határozzuk meg. Egy másik előnyös foganato­sítási mód esetében a katódvédelmet a vé­dendő fémtárgyból és az áramcserepontokból álló kiegyenlített rendszer megmaradt legna­gyobb potenciálkülönbség-szélsőértékeket mutató helyein valósítjuk meg. A találmány szerinti megoldással elke­rülhető a védendő tárgy kóboráramok okozta károsodása, és egyidejűleg biztosítható az elektrokémiai korrózió elleni védelem. A találmány szerinti eljárás előnyei a következők:- Segítségével minden kóboráram-probléma megoldható, ami eddig nem volt lehetséges.- Alkalmazásához nem szükséges a kóboráram forrásának behatárolása.- A védelem a szokásos eljárásokhoz képest csökkentett energiaigénnyel biztosítható.- A védelem kidolgozásához statisztikai úton biztosított határértékeket használunk fel kritériumként.- Elmaradnak a szokásos védelmi módszerek (közvetlen és irányított drenázs, szutirázs és egyszerű katódos védelem) hátrányai.- Több kóboráramforrás jelenléte esetén csak a találmány szerinti módszer alkalmazásával lehet eredményesen eljárni.- Egyidejűleg biztosítjuk a talajkorrózió el­leni védelmet is. További lényeges előnyt jelent, hogy a vé­dendő tárgynál és a kóboráram okozójánál bekövetkező geometriai változások nem befo­lyásolják a védőrendszer vádőhatását. A találmányt a következőkben a csatolt rajzok alapján példák kapcsán ismertetjük Az 1. ábra elektrolitban levő fémszerkezet potenciáljának kóboráram hatá­sára bekövetkező időbeli válto­zását szemléltető diagram, a 2. ábra katódos védelem segítségével beállított védőpotenciál kóbor­­árammentes helyen mérhető idő­beli változását szemléltető dia­gram, a 3. ábra kóboráramos térben egyszerű katódos védelem esetén mutatja a potenciál-idő függvényét, a 4. ábra áramcserepontok létrehozása után szemlélteti a potenciál-idő függvényt, az 5. ábra az áramcserepontok és a kató­dos védelem együttes alkalma­zása esetére mutatja a potenci­ál-idő függvényt, a 6. ábra az 1. példa szerinti rendszer mértékadó potenciáljainak vo­nalmenti változását szemléltető diagram, a 7. ábra diagramja kóborárammentes esetre szemlélteti az 1. példá­ban alkalmazott katódos véde­lem vonalmenti potenciáleloszlá­sát, és a 8. ábra az áramcserepontok és a kató­dos védelem együttes alkalma­zása esetén szemlélteti az 1. példa szerinti rendszer mérték­adó potenciáljait. Az 1. ábra azt kívánja megvilágítani, hogy egy többforrású kóboráram tér ben elhe­lyezkedő föld alatti fémszerkezet-rendszeren a kóboráram hatására sztochasztikusan válto­zó, nagy negatív és pozitív csúcsokkal ren­delkező Usz szerkezetpotenciál értékek lép­nek fel. Egy föld alatti fémszerkezet elektro­kémiai védelme akkor megoldott, ha a szer­kezeten a talajhoz viszonyított Uk potenciál­érték -850 mV vagy ennél negatívabb (2. áb­ra). A katódos védelem alkalmazásának a hid­rogén-ion kiválás szab határt, amely -2 V­­-nál negatívabb Usz szerkezetpotenciál ér­téknél lép fel. A hidrogén kiválás a passzív védelem tönkremenetelét és az acélcső anya­gának ridegedését és törését okozhatja. Fentiekből következik az a műszaki probléma, hogy kóboráram okozta pozitív szerkezetpotenciálok elnyomására rendkívül nagy energiákkal, a -2 V-os határon túl je­lentősen negatív irányban kell a katódos vé­delmet beállítani. Ilyen üzem mellett elkerül­hető a kóboráram korróziós hatása, azonban a fenti okok miatt ez a védelem saját maga jelent károsító forrást. Az Uszk szerkezetpo­tenciál a katódos védelemmel negatív irány­ban történt eltolás folytán negatív csúcsér­tékeiben jelentősen túllépi a megengedhető legnegativabb Uha szerkezetpotenciál érté­ket, ha a legpozitívabb csúcsokat a megen­gedhető legpozitívabb Uhf szerkezetpotenciál érték alá nyomjuk le (3. ábra) A találmány szerinti megoldás áramcsere pontok létrehozásával, a nagy csúcsok lemet­­szésével (4. ábra) olyan helyzetet teremt, hogy a katódos védelem feladatát járulékos károsító hatások nélkül oldhatja meg. Az áramcserepontok kialakításával csökkentett amplitúdójú Us2 szerkezetpotenciál ugyanis a katódos védelem segítségével történő eltolás után már az Uhf-Uha értékek közé szorítható (5. ábra). Fenti intézkedések konkrét gyakorlati megvalósítását az alábbi két példa illusztrál­ja. i. példa Egy üzemben több (olajat szállító) 1 acélcső három független egyenáramú villamos vontatás hatáskörzetében fekszik. Az 1 acél­­csövön mérhető szerkezetpotenciálok +7 V és -1 V között ingadoznak (6. ábra). A villamos vontatások sín-talaj és a csővezetékek csőta­laj potenciál változásai között egyetlen pon-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom