192968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemestermény-szárítók üzem közbeni felügyeletére és vezérlésére
3 192968 4 A találmány tárgya eljáráB szemestermény-Bzárltók üzem közbeni felügyeletére éB vezérlésére, amelynek során mérjük a szárítólevegő hőmérsékletét. Tárgya még a találmánynak az ugyanilyen célú berendezés íb. Az utóbbi időben a szeraestermény betakarítás utáni kezelésével kapcsolatban a figyelem egyre nagyobb mértékben irányul a szárításra, a szárítás folyamatára és magukra a szárítóberendezésekre. Ezt egyrészt energiatakarékossági szempontok, másrészt pedig a betakarított termény minőségének minél tökéletesebb megvédése indokolja. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban több új megoldás íb ismertté vált szakmai körökben. Nem Bök figyelmet fordítottak azonban mind ez ideig arra, hogy magában a szárítóban lezajló folyamatokról szerezzenek információt. Ez alól a tűz keletkezésének megfigyelése, a tűzvédelem talán az egyetlen kivétel. Itt is azonban a legelterjedtebb módszer a szemmel történő megfigyelés, amikoris a beavatkozásra már csak a tűz látható jelei, a füstölés vagy esetleg a lángolás esetén van lehetőség. Ilyenkor többnyire már nagymennyiségű termény károsult. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére gondoltak már arra, hogy a szárítót elhagyó levegő hőmérsékletét mérjék és ennek alapján szükség esetén lekapcsolják a szárítót. Ebből a célból hőmérBÓkletérzékelő kapcsolókat helyeztek el a szárítót elhagyó levegő útjába, amely adott hőmérsékletérték felett a Bzáritót lekapcsolta. Komoly hátránya ennek a megoldásnak, hogy a kapcsolók cBak 95 °C vagy 175 °C hőmérsékletnél lépnek működésbe, amikor a termény a szárító belsejében már ég és a füstölés már kívülről is látható. Ráadásul a szárító leállítása sem eredményezi a tűzveszély azonnali megszűnését, úgyhogy a szárító leállítása nem megoldás a veszélyhelyzet elhárítása tekintetében. A technika állása szerinti megoldások nem adnak lehetőséget arra, hogy képet nyerjünk a szárító belsejében lejátszódó folyamatokról. Nem tudjuk, hogy az egymás mellett lefelé haladó terményrétegek milyen nedvesség tartalmúak, milyen sebességgel, milyen mértékben száradnak, egy rétegen belül mennyire állandó a szárítási folyamat, hogyan változik a szárítóba bejutó termény nedvességtartalma és legfőképpen, hogy nem fenyeget-e valahol tűz kialakulásának veszélye. De nincs fogalmunk arról sem, hogy mennyi az elpárolgott víz, a felhasznált energia, az 1 kg víz elpárologtatósához szükséges energia vagy például, hogy milyen a szárító hatásfoka, tonna/óra teljesítménye. Mint köztudomású, a terményszárítókban van a termény száradása szempontjából intenzív BzérítáBi zóna, ahol tehát fajlagosan a legnagyobb mennyiségű víz elvonása történik meg. Ennek meghatározása szakember számára nem okoz gondot. Különösen könnyű a helyzet azoknak a bevezetőben már említett korszerű szárítóknak az esetében, amelyeket energiatakarékosság, illetve a termény minőségének megóvása céljából több szakaszra osztottak fel. Bebizonyosodott, hogy a fent említett kérdések megválaszolása az intenzív szárítás zónájában bír különös jelentőséggel, A találmánnyal megoldandó feladat egyrészt a korábbi megoldások hátrányainak kiküszöbölése, másrészt új szükséglet kielégítése, olyan eljárás és berendezés kialakítása, amely szemestermény-szárítóknak üzemük közbeni felügyeletére és vezérlésére alkalmas és amelynek segítségével információt kaphatunk a Bzéritó működési paramétereiről, illetve a száritóban lejátszódó folyamatokról. A megoldásnak egyszerűnek és üzembiztosnak, valamint a meglévő azérítókon könnyen alkalmazhatónak kell lennie. Az eljárás találmány szerinti továbbfejlesztését most már az jellemzi, hogy a széritólevegő hőmérsékletét az intenzív szárítás zónájában és minden egyes levegőkijáratban külőn-külőn és folyamatosan mérjük, az így nyert adatokat feldolgozzuk, ezzel a szárító üzemállapotára jellemző adatokat hozunk létre, amiknek alapján adott esetben beavatkozunk a szárító működésébe. Célszerű az a foganatositási mód, amely Bzerint a hőmérsékleti adatok feldolgozása során megállapítjuk a hőmérséklet változásának tendenciáját is. Ebből következtethetünk a szárítás minőségére, illetve tűzveszély kialakulására. A Bzárító működésébe úgy avatkozhatunk bele, hogy megváltoztatjuk a terménynek a szárítóból történő kihordási, illetve a szárítóba türténő beadagolás! sebességét. Ennek során tűzoltást is kezdeményezhetünk és/vagy kikapcsolhatjuk a szárítót. Célszerű foganatositási mód, amelyben mérjük az intenzív szárítás zónájába belépő szárítólevegő hőmérsékletét, illetve a külső hőmérsékletet. Mindeme mért adatok alapján az egyik célszerű foganatositási mód értelmében következtethetünk az elpárologtatott víz menynyiségére, a felhasznált energiára, az 1 kg víz elpárologtatásához szükséges energiára, a szárító hatásfokára és tonna/óra teljesítményére és/vagy a távozó termény nedvességtartalmára. Ezeket a következtetéseket gyakorlati törvényszerűség alapján a mért adatokból számítással határozhatjuk meg. A legegyszerűbb ezt úgy elvégezni, hogy számítógépbe programozzuk a megfigyelt gyakorlati törvényszerűségeket. A berendezés találmány szerinti továbbfejlesztése értelmében a Bzéritó intenzív szárítási zónájában minden egyes levegókijárathoz villamos jelet szolgáltató hőmérsékletmérő elemet rendelünk, a hőmérsékletmérő elemeket pedig jelfeldolgozó és/vagy beavatkozó jelet előállító elektronikához csatlakoztatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
