192968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemestermény-szárítók üzem közbeni felügyeletére és vezérlésére

3 192968 4 A találmány tárgya eljáráB szemester­­mény-Bzárltók üzem közbeni felügyeletére éB vezérlésére, amelynek során mérjük a szárí­tólevegő hőmérsékletét. Tárgya még a talál­mánynak az ugyanilyen célú berendezés íb. Az utóbbi időben a szeraestermény beta­karítás utáni kezelésével kapcsolatban a fi­gyelem egyre nagyobb mértékben irányul a szárításra, a szárítás folyamatára és magukra a szárítóberendezésekre. Ezt egyrészt ener­giatakarékossági szempontok, másrészt pedig a betakarított termény minőségének minél tö­kéletesebb megvédése indokolja. Ezzel kap­csolatban a közelmúltban több új megoldás íb ismertté vált szakmai körökben. Nem Bök figyelmet fordítottak azonban mind ez ideig arra, hogy magában a szárító­ban lezajló folyamatokról szerezzenek infor­mációt. Ez alól a tűz keletkezésének megfi­gyelése, a tűzvédelem talán az egyetlen ki­vétel. Itt is azonban a legelterjedtebb mód­szer a szemmel történő megfigyelés, amikoris a beavatkozásra már csak a tűz látható jelei, a füstölés vagy esetleg a lángolás esetén van lehetőség. Ilyenkor többnyire már nagy­mennyiségű termény károsult. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére gondoltak már arra, hogy a szárítót elhagyó levegő hőmérsékletét mérjék és ennek alap­ján szükség esetén lekapcsolják a szárítót. Ebből a célból hőmérBÓkletérzékelő kapcsoló­kat helyeztek el a szárítót elhagyó levegő útjába, amely adott hőmérsékletérték felett a Bzáritót lekapcsolta. Komoly hátránya ennek a megoldásnak, hogy a kapcsolók cBak 95 °C vagy 175 °C hőmérsékletnél lépnek működés­be, amikor a termény a szárító belsejében már ég és a füstölés már kívülről is látható. Ráadásul a szárító leállítása sem eredményezi a tűzveszély azonnali megszűnését, úgyhogy a szárító leállítása nem megoldás a veszély­­helyzet elhárítása tekintetében. A technika állása szerinti megoldások nem adnak lehetőséget arra, hogy képet nyerjünk a szárító belsejében lejátszódó folyamatokról. Nem tudjuk, hogy az egymás mellett lefelé haladó terményrétegek milyen nedvesség tartalmúak, milyen sebességgel, milyen mértékben száradnak, egy rétegen belül mennyire állandó a szárítási folyamat, hogyan változik a szárítóba bejutó termény nedvességtartalma és legfőképpen, hogy nem fenyeget-e valahol tűz kialakulásának veszé­lye. De nincs fogalmunk arról sem, hogy mennyi az elpárolgott víz, a felhasznált energia, az 1 kg víz elpárologtatósához szükséges energia vagy például, hogy milyen a szárító hatásfoka, tonna/óra teljesítménye. Mint köztudomású, a terményszárítókban van a termény száradása szempontjából in­tenzív BzérítáBi zóna, ahol tehát fajlagosan a legnagyobb mennyiségű víz elvonása történik meg. Ennek meghatározása szakember számá­ra nem okoz gondot. Különösen könnyű a helyzet azoknak a bevezetőben már említett korszerű szárítóknak az esetében, amelyeket energiatakarékosság, illetve a termény minő­ségének megóvása céljából több szakaszra osztottak fel. Bebizonyosodott, hogy a fent említett kérdések megválaszolása az intenzív szárítás zónájában bír különös jelentőséggel, A találmánnyal megoldandó feladat egy­részt a korábbi megoldások hátrányainak ki­küszöbölése, másrészt új szükséglet kielégí­tése, olyan eljárás és berendezés kialakítása, amely szemestermény-szárítóknak üzemük közbeni felügyeletére és vezérlésére alkalmas és amelynek segítségével információt kapha­tunk a Bzéritó működési paramétereiről, illet­ve a száritóban lejátszódó folyamatokról. A megoldásnak egyszerűnek és üzembiztosnak, valamint a meglévő azérítókon könnyen alkal­­mazhatónak kell lennie. Az eljárás találmány szerinti továbbfej­lesztését most már az jellemzi, hogy a széri­­tólevegő hőmérsékletét az intenzív szárítás zónájában és minden egyes levegőkijáratban külőn-külőn és folyamatosan mérjük, az így nyert adatokat feldolgozzuk, ezzel a szárító üzemállapotára jellemző adatokat hozunk lét­re, amiknek alapján adott esetben beavatko­zunk a szárító működésébe. Célszerű az a foganatositási mód, amely Bzerint a hőmérsékleti adatok feldolgozása során megállapítjuk a hőmérséklet változá­sának tendenciáját is. Ebből következtethe­tünk a szárítás minőségére, illetve tűzve­szély kialakulására. A Bzárító működésébe úgy avatkozha­tunk bele, hogy megváltoztatjuk a termény­nek a szárítóból történő kihordási, illetve a szárítóba türténő beadagolás! sebességét. Ennek során tűzoltást is kezdeményezhetünk és/vagy kikapcsolhatjuk a szárítót. Célszerű foganatositási mód, amelyben mérjük az intenzív szárítás zónájába belépő szárítólevegő hőmérsékletét, illetve a külső hőmérsékletet. Mindeme mért adatok alapján az egyik célszerű foganatositási mód értelmében kö­vetkeztethetünk az elpárologtatott víz meny­­nyiségére, a felhasznált energiára, az 1 kg víz elpárologtatásához szükséges energiára, a szárító hatásfokára és tonna/óra teljesítmé­nyére és/vagy a távozó termény nedvesség­tartalmára. Ezeket a következtetéseket gya­korlati törvényszerűség alapján a mért ada­tokból számítással határozhatjuk meg. A leg­egyszerűbb ezt úgy elvégezni, hogy számító­gépbe programozzuk a megfigyelt gyakorlati törvényszerűségeket. A berendezés találmány szerinti tovább­fejlesztése értelmében a Bzéritó intenzív szárítási zónájában minden egyes levegókijá­­rathoz villamos jelet szolgáltató hőmérséklet­mérő elemet rendelünk, a hőmérsékletmérő elemeket pedig jelfeldolgozó és/vagy beavat­kozó jelet előállító elektronikához csatlakoz­tatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom