192968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemestermény-szárítók üzem közbeni felügyeletére és vezérlésére

5 192968 6 Az egyik célszerű kiviteli alak Bzerint a villamos jelet szolgáltató hómérsékletmérA elemek termisztorokként lehetnek kialakítva. Ezeket mátrixba kapcsolhatjuk. A jelfeldolgozó és/vagy beavatkozó jelet előállító elektronika az egyik célszerű kiviteli alak szerint úgy lehet kialakítva, hogy a hő­mérsékletmérő elemekhez kapcsolt mintavevő­vel, ezután kapcsolt jelátalakítóval és ehhez csatlakoztatott számítógéppel van ellátva, ahol a számítógéphez megjelenítő és/vagy ri­asztó vagy jelző készülékek és/vagy a szárí­tóhoz rendelt beavatkozó szerv van kapcsol­va. A beavatkozó szerv a szárító kitároló egységéhez lehet kapcsolva. De a beavatkozó szerv a szárítóban lévő tűzoltó készülékhez is csatlakoztatható. Célszerű végezetül a be­avatkozó Bzervet a szárító központi kapcso­lóegységével összekötni. A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivat­kozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berende­zés egyik célszerű kiviteli alakjának alkalmazását mutatja a terményszárító vázlatos ol­dalnézetének részletében, a 2. ábra az 1. ábra II-II vonala szerint vett metszet, a 3. ábra pedig az 1. ábra szerinti kivi­teli alak további részlete: az elektronika. Az 1. ábrán oldalnézetben, a belső fel­építést is mutató vázlatban olyan szemester­­mény-széritó látható, amely a szárítólevegő áramlása, azaz maga a szárítás szempontjából három részre van osztva. A három fokozat a szárltólevegö visszavezetésével van kialakít­va. A három fokozat közül a legalsó, a me­leglevegő áramlása szempontjából az első az intenzív szárítás 1 zónája, amihez 2 szárító­zóna és 3 izzasztózóna csatlakozik. A levegő áramlását nyilakkal jeleztük. A találmány értelmében az intenzív szá­rítás 1 zónájában hőmérsékletmérő elemek vannak elrendezve, méghozzá olyan módon, hogy itt minden egyes levegőkijárathoz egy­­-egy hőmérsékletmérő elem van rendelve. A rajzon látható kiviteli alak esetében az in­tenzív szárítás 1 zónája hat sorból és tíz oszlopból áll (2. ábra). Ez azt jelenti, hogy egy sorban tíz darab 4 levegőkijárat van, amelynek a keresztmetszete ebben a példá­ban háromszögletű. Minden 4 levegőkijárat­­ban van hőmérsékletmérő elem, itt 5 terraisz­­tor. Az 5 termiBztorok mérete a 4 levegókijá­­rat méretéhez elenyésző, úgyhogy semmiféle ellenállást nem jelent a levegő áramlása szá­mára. Az 5 termisztor olyan hőmérsékletmérő elem, amely villamos jelet szolgáltat. Ezt a villamos jelet a 3. ábrán látható 6 elektroni­kába vezetjük, amellyel jelfeldolgozást és be­avatkozó jel előállítását végezzük. A 6 elek­tronika villamos 7 vezeték segítségével min­den egyes 5 termisztorral össze van kötve. A 7 vezeték a 6 elektronikán belül 8 mintave­vőhöz kapcsolódik. Ez olyan kapcsolás, amelynek segítségével sorban végighaladunk az 5 termisztorokon és „begyűjtjük" az álta­luk szolgáltatott jelet. A 8 mintavevőről a jel ezután 9 jelátalakítóra jut, ahol a jeleknek a további feldolgozásra alkalmassá tétele törté­nik meg. A találmány értelmében mérjük egyrészt a szárltólevegőnek az 1 zónába való belépése előtti hőmérsékletét, másrészt a környezeti hőmérsékletet. Az előbbi célból a szérítóle­­vegőt vezető járatban az intenzív Bzáritás 1 zónája előtt 10 termisztort helyezünk el. A külső hőmérsékletet alkalmas helyen elhelye­zett termisztorral mérjük, amit ezen a rajzon nem tüntettünk fel. A szérítólevegő hőmér­sékletét mérő 10 termisztort és a külső hő­mérsékletet mérő másik termisztort villamos 11 vezeték útján kötjük össze a 6 elektroni­kával, abban pedig a 9 jelátalakítóval. Ezzel az összes mért adat előállításához szükséges eszköz rendelkezésünkre áll, ami alapján a további paraméterek meghatározá­sát elvégezhetjük. Erre a célra 12 számítógé­pet alkalmazunk, amely ebben az esetben programozható kis számítógép, ún. személyi számítógép. A 12 számítógéphez egyrészt megjelenítőt csatlakoztathatunk, amit itt 13 tv-képernyővel jelzünk, másrészt pedig ri­asztó vagy jelző 14 készülékeket kapcsolha­tunk. Ez utóbbiakat célszerű a 6 elektroni­kán kívül elhelyezni. A találmány értelmében a 6 elektronika a 12 számítógéphez csatlakozó olyan 15 kime­netekkel is rendelkezik, amik a szárító üze­mébe beavatkozó szervekhez vannak kapcsol­va. Ilyen beavatkozó szerv lehet a szárító kitároló egységéhez, a szárítóban lévő tűzol­tókészülékhez vagy a szárító központi kap­csolóegységéhez rendelve. A 13 tv-képernyővel együtt lehetőség van más grafikus megjelenítő vagy adatrög­zítő alkalmazására is. A találmány szerinti eljáráB foganatosí­tását a berendezés leírt kiviteli alakja mű­ködésének bemutatásával részletezzük. Mint hogy az az 1. ábrán jól látható, a bemutatott korszerű terményszárítóban a 3 izzasztózóná­ban izzasztáson és a 2 száritózónában szárí­táson átesett termény érintkezik az intenzív szárítós 1 zónájában a legmelegebb szárítóié­­vegével. Ennek az elrendezésnek a szárítás hatásfokára és a termény minőségére gyako­rolt jótékony hatása kézenfekvő. Miután a termény haladása .szempontjából az intenzív szárítás 1 zónája után hűtőzóna következik, ahol a nedvesség leadás mér nem számottevő, valamint hogy a szárítás intenziven ebben az 1 zónában játszódik le, a szárítás- minőségé­vel és üzemével kapcsolatos paramétereket ebben az 1 zónában lehet begyűjteni. A fen­tiekből következik azonban az is, hogy eb­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom